Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-232

504 Az of szag gyűlés képviselőházának 232. ülése 1937 június 16-án, szerdán. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felte­szem a kérdést, méltóztatnak-e a címet elfo­gadni i (Igen!) A címet elfogadottnak je­lentem ki. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. §-t felolvasón. vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 1—9. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad,) Elnök: Ezzel a Máz a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olva­sása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. T; Ház! Mielőtt napirendünk következő pontjára rátérnénk» a házszabályok 138. ^-ának 2. bekezdése alapján javaslatot teszek arra vo­natkozóan, hogy a napirendünk 3. és 4. pontját képező jelentések, amelyek összetartoznak és azonos kérdésről szólnak, együttesen tárgy al­tassanak. (Helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni'? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a hatá­rozatot Napirendünk szerint következik tehát a 33 tagú országos bizottság két félévi működé-. séről szóló jelentéseinek (ilrobn. 282, 357.) együt­tes tárgyalása. Temesváry Imre képviselő urat, mint elő­adót illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítása érde­kében alkotott 1931 : XXVI. te. felhatalmazást adott a koirmánynak arra, hogy a gazdasági válság további . kimilélyülésének megakadályo­zása szempontjából a szükséghez mérten rende­leteket bocsáthasson ki, amely rendeletek tör­vény erejűek voltak. Ezen sürgős rendeletek soronkívüli letárgyalására a törvény az ország 7 gyűlés két házából egy 33 tagiból álló országos bizottságot küldött ki. Annakidején 'az említett törvény csak egy évi időtartamra adta meg a felhatalmazást a kormánynak az ilyen rende­letek kibocsátására, de a hosszabb ideig tartó gazdasági válság szükségessé tette laizt, jhogy ez a törvény újból és újból meghosszabbíttassák. Ennek következtében az 1932 : VII. te, vala­mint az ezt követő 1933 :X. te., az 1934. évi XV. te, az 1935 : IX. te. ós végül az 1936. évi XVIII. te. megíbossszabbította az alaptörvény hatályait 1937. évi június hó 30-áig. T. Ház! Ma már ugyan a gazdasági hely­zet regenerálódása következtében bizonyos fokú nyugalom állott íbe úgy a gazdasági, mint a hiteléletben és remélhető, hogy az államháztar­tás egyensúlya is a közeljövőben rendibe fog jönni, még sem nélkülözhető azonban egy olyan törvényes instrumentum fenntartása, amely az esetleg szükségessé váló gyors intéz­kedésekkel megelőzheti a nemzetre nézve eset­leges káros kihatásokat, avagy ajnemzet éle­tére nézve esetleg előnyös körülményeket rö­vid tárgyalás alapján kihasználhat. Az 1932 : VII. te. kötelességévé tette az or­szágos bizottságnak, hogy ténykedéséről leg­alább hat hónaponként az országgyűlésnek je­lentést tegyen. Az országos bizottság ebbeli kötelezettségének eleget tett akkor, amidőn az 1935. évi december hó 20-ától 1936 június 26-áig terjedő idő alatt végzett munkájáról 1936. évi június hó 26-án tartott üléséből beterjesztette a t. Ház elé az előttünk fekvő 282. számú jelen­téséit, valamiint az 1936. évi július hó 1-től 1936. évi decsanber hó 18-áig terjedő időre vonatko­zólag az 1936. évi. december hó 18-án tartott üléséből beterjesztette a 357. számú jelentését, amelyeket most együttesen tárgyalunk. 1935. évi december hó 20-ától 1936. év jú­nius hó 26-áig az országos bizottság három­ízben tartott ülést, amelyen a 282. számú jelen­tésben felsorolt, összesen 14 törvényerejű ren­deletet tárgyalta le és fogadta el. Miután az 1935:IX. te. alapján kiküldött 33 tagú országos bizottság: megbizatása 1936. évi június hó 30-án lejárt, ennek következtében az 1936:XVIII. te értelmében meg kellett újí­tani a 33-as országos bizottságnak^ a jövendő működésére vonatkozó felhatalmazást. Az újjá­alakítás az országgyűlés képviselőházának 1936. évi június hó 20. napján, illetőleg két tagsági helyének időközben történt megüre­sedése következtében annak kiegészítése 1936. évi október 21. napján tartott ülésében, az or­szággyűlés felsőházának pedig 1936. évi június 23-án tartott ülésén történt meg és az így megválasztott országos hizottság 1933. évi de­cember hó 3-án tartott ülésében megalakult. Az országos bizottság ezen az ülésén meg­választotta két elnökét: Ivády Béla ország­gyűlési képviselőt és Juhász Andor felsőházi tagot, két elnökhelyettesét: Schand'l Károly országgyűlési képviselőt és Jankovich Béla felsőházi tagot, két előadóját: Temesváry Imre országgyűlési képviselőt és Koós Zoltán felső­házi tagot, végül pedig két jegyzőjét: Zsin­dely Ferenc országgyűlési képviselőt és Chorin Ferenc felsőházi tagot. Az 1936. évi július hó 1-től 1936 december 18-ig terjedő időben a bizottság két fülest tar­tott, amelyeken a 357. számú jelentés mellék­letében felsorolt 15 darab törvényerejű rende­letet tárgyalta le és fogadta el. ­Ezekben voltam bátor a 33 tagú országos bizottság jelentéseit ismertetni. Tisztelettel ké­rem, méltóztassék azokat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, felteszem a kér­dést, 'méltóztatik-e a 33 tagú országos bizott­ság 1935. évi december hó 20-tól 1936. évi jú­nius hó 26-ig terjedő idő alatt kifejtett műkö­déséről szóló jelentést tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul vette.; Most pedig kérdem, iméltóztatik-e a 33 tagú országos bizottság második, azaz az 1936. évi július hó 1-tŐI 1936. évi december hó 18-ig ter­jedő idő alatt kifejtett működéséről szóló je­lentését tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul vette. A t. Ház tudomására hozom, hogy a bel­ügyminiszter úr napirendünk 4. pontját képező jelentése tárgyalásának tartamára vitéz Bo­bory György államtitkár urat a házszabályok 142. §-ára való utalással miniszteri megbízott-, ként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomá­sul veszi. Napirend szerint következik az 1927 : XXI. te. 70. §-a alapján kártalanítandó foglalkozási betegségek jegyzékének újabb megállapításá­ról szóló belügyminiszteri jelentés (írom. 440, 442.) tárgyalása, Kölcsey István képviselő urat, mint. előadót illeti a szó. Kölcsey István előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) A betegségi és a. baleseti kötelező biztosításról szóló 1927:XXI. tc.-nek a baleseti biztosítási kártalanítás kérdé­sét szabályozó rendelkezései értelmében baleseti kártalanítás jár annak a biztosítottnak, ille­tőleg ama biztosított családtagjainak is, aki a, baleseti biztosításra kötelezett üzemben vagy az ily üzem érdekében végzett munka közben vagy

Next

/
Thumbnails
Contents