Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-232
504 Az of szag gyűlés képviselőházának 232. ülése 1937 június 16-án, szerdán. tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a címet elfogadni i (Igen!) A címet elfogadottnak jelentem ki. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. §-t felolvasón. vitéz Kenyeres János jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 1—9. §-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad,) Elnök: Ezzel a Máz a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatomnál fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. T; Ház! Mielőtt napirendünk következő pontjára rátérnénk» a házszabályok 138. ^-ának 2. bekezdése alapján javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy a napirendünk 3. és 4. pontját képező jelentések, amelyek összetartoznak és azonos kérdésről szólnak, együttesen tárgy altassanak. (Helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni'? (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot Napirendünk szerint következik tehát a 33 tagú országos bizottság két félévi működé-. séről szóló jelentéseinek (ilrobn. 282, 357.) együttes tárgyalása. Temesváry Imre képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében alkotott 1931 : XXVI. te. felhatalmazást adott a koirmánynak arra, hogy a gazdasági válság további . kimilélyülésének megakadályozása szempontjából a szükséghez mérten rendeleteket bocsáthasson ki, amely rendeletek törvény erejűek voltak. Ezen sürgős rendeletek soronkívüli letárgyalására a törvény az ország 7 gyűlés két házából egy 33 tagiból álló országos bizottságot küldött ki. Annakidején 'az említett törvény csak egy évi időtartamra adta meg a felhatalmazást a kormánynak az ilyen rendeletek kibocsátására, de a hosszabb ideig tartó gazdasági válság szükségessé tette laizt, jhogy ez a törvény újból és újból meghosszabbíttassák. Ennek következtében az 1932 : VII. te, valamint az ezt követő 1933 :X. te., az 1934. évi XV. te, az 1935 : IX. te. ós végül az 1936. évi XVIII. te. megíbossszabbította az alaptörvény hatályait 1937. évi június hó 30-áig. T. Ház! Ma már ugyan a gazdasági helyzet regenerálódása következtében bizonyos fokú nyugalom állott íbe úgy a gazdasági, mint a hiteléletben és remélhető, hogy az államháztartás egyensúlya is a közeljövőben rendibe fog jönni, még sem nélkülözhető azonban egy olyan törvényes instrumentum fenntartása, amely az esetleg szükségessé váló gyors intézkedésekkel megelőzheti a nemzetre nézve esetleges káros kihatásokat, avagy ajnemzet életére nézve esetleg előnyös körülményeket rövid tárgyalás alapján kihasználhat. Az 1932 : VII. te. kötelességévé tette az országos bizottságnak, hogy ténykedéséről legalább hat hónaponként az országgyűlésnek jelentést tegyen. Az országos bizottság ebbeli kötelezettségének eleget tett akkor, amidőn az 1935. évi december hó 20-ától 1936 június 26-áig terjedő idő alatt végzett munkájáról 1936. évi június hó 26-án tartott üléséből beterjesztette a t. Ház elé az előttünk fekvő 282. számú jelentéséit, valamiint az 1936. évi július hó 1-től 1936. évi decsanber hó 18-áig terjedő időre vonatkozólag az 1936. évi. december hó 18-án tartott üléséből beterjesztette a 357. számú jelentését, amelyeket most együttesen tárgyalunk. 1935. évi december hó 20-ától 1936. év június hó 26-áig az országos bizottság háromízben tartott ülést, amelyen a 282. számú jelentésben felsorolt, összesen 14 törvényerejű rendeletet tárgyalta le és fogadta el. Miután az 1935:IX. te. alapján kiküldött 33 tagú országos bizottság: megbizatása 1936. évi június hó 30-án lejárt, ennek következtében az 1936:XVIII. te értelmében meg kellett újítani a 33-as országos bizottságnak^ a jövendő működésére vonatkozó felhatalmazást. Az újjáalakítás az országgyűlés képviselőházának 1936. évi június hó 20. napján, illetőleg két tagsági helyének időközben történt megüresedése következtében annak kiegészítése 1936. évi október 21. napján tartott ülésében, az országgyűlés felsőházának pedig 1936. évi június 23-án tartott ülésén történt meg és az így megválasztott országos hizottság 1933. évi december hó 3-án tartott ülésében megalakult. Az országos bizottság ezen az ülésén megválasztotta két elnökét: Ivády Béla országgyűlési képviselőt és Juhász Andor felsőházi tagot, két elnökhelyettesét: Schand'l Károly országgyűlési képviselőt és Jankovich Béla felsőházi tagot, két előadóját: Temesváry Imre országgyűlési képviselőt és Koós Zoltán felsőházi tagot, végül pedig két jegyzőjét: Zsindely Ferenc országgyűlési képviselőt és Chorin Ferenc felsőházi tagot. Az 1936. évi július hó 1-től 1936 december 18-ig terjedő időben a bizottság két fülest tartott, amelyeken a 357. számú jelentés mellékletében felsorolt 15 darab törvényerejű rendeletet tárgyalta le és fogadta el. Ezekben voltam bátor a 33 tagú országos bizottság jelentéseit ismertetni. Tisztelettel kérem, méltóztassék azokat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, felteszem a kérdést, 'méltóztatik-e a 33 tagú országos bizottság 1935. évi december hó 20-tól 1936. évi június hó 26-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentést tudomásul venni? (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul vette.; Most pedig kérdem, iméltóztatik-e a 33 tagú országos bizottság második, azaz az 1936. évi július hó 1-tŐI 1936. évi december hó 18-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését tudomásul venni 1 (Igen!) A Ház a jelentést tudomásul vette. A t. Ház tudomására hozom, hogy a belügyminiszter úr napirendünk 4. pontját képező jelentése tárgyalásának tartamára vitéz Bobory György államtitkár urat a házszabályok 142. §-ára való utalással miniszteri megbízott-, ként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik az 1927 : XXI. te. 70. §-a alapján kártalanítandó foglalkozási betegségek jegyzékének újabb megállapításáról szóló belügyminiszteri jelentés (írom. 440, 442.) tárgyalása, Kölcsey István képviselő urat, mint. előadót illeti a szó. Kölcsey István előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) A betegségi és a. baleseti kötelező biztosításról szóló 1927:XXI. tc.-nek a baleseti biztosítási kártalanítás kérdését szabályozó rendelkezései értelmében baleseti kártalanítás jár annak a biztosítottnak, illetőleg ama biztosított családtagjainak is, aki a, baleseti biztosításra kötelezett üzemben vagy az ily üzem érdekében végzett munka közben vagy