Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-230

Az országgyűlés képviselőházának 230. mi tiszántúli magyarjainkat, akiknek gondolkozása, életrevalósága megedződött már abban az évszázados küzdelemben, amelyet a természet viszontagságaival vívtak. Az a tiszántúli gazda meg fogja találni a módját, különösen akkor, ha még anyagi segítséget is kap a kormányzattól, hogy hogyan használja fel azt a vizet, amely ott folyik el most földje mellett vagy egy pár (kilométerre rendelkezésre áll, hogy csak külön mellékcsatornán kellene azt odavezetni. Aki ma az Alföldön jár ebben az időben is és látja azokat az üres csatornákat, amelyek a tavaszi esőzés vizét oly hirtelen elszállították onnan, önkéntelenül is kívánja, vajha ezek. a csatornák ilyenkor nyáron viszszafelé folynának és a vizet, amit elvittek, ami felesleges, volt tavasszal és ami most a nyárelői hónapok alatt nagyon szükséges, visszaszál lítanák. Előttem szólott t. képviselőtársaim igen részletesen elmondották, micsoda jelentősége van ezeknek az öntözéseknek. Át lelhet térni új növények, új élelmezési cikkek termesztésére és intenzívebbé lelhet tenni a gyümölcstermelést. Hiszen a magyar gyümölcs, amint Drozdy képviselőtársam említette, attól a hallatlan menynyiségű napenergiától, amelyet egy nyáron kap, olyan ízletes, hogy az a kaliforniai alma színiben lehet különb, de ízben a magyar lalina «okkal ízletesebb. Csak nincs meg a magyar alma szempontjából az Alföldön megfelelő helyeken a gyümölcstermelés^ nincs meg a népben az érzés, a gazdasága, a kulturális érzés sem arra, ihoigy fel tudja fogni a fontosságát annak, hogy mit jelent a gyümölcstermelés és végül nincs meg) a szervezet sem, amely a megtermett gyümölcsöt megfelelő csomagolásban oda tudja tárolni azoknak a külföldi fogyasztóknak, akik a gyümölcsért értéket, pénzt tudnak fizetni. Az öntözés problémái nehezek, de eredményei szinte kiszámíthatatlanok. Előttem szólott t. feép viselő társ am az ármentesítő társulatok államosítását ikövetelte. En nenn államosításról akarok beszélni, vagy autonómiáról, nem ez a fontos, hanem az, hogy az ármentesítő társulatok ismerjék fel az idők megváltozását, tudják azt, hogy amit eddig csináltak, az gyönyörű teljesítmény volt a magyar Alföld víztelenítése szempontjából és ismerjék fel feladatukat, hölgy most már nem vízteleníteniük kell, hanem vizet kell szállítaniuk azokra a helyekre, ahonnan elvitték a vizet (Ügy van! a baloldalon.) és az ármentesítő társulatok, ha nem is a címükbe és a nevükbe, de munkájukba, munkásságukba vegyék fel az öntözés kérdését, aminthogy tudom», hogy ott, ahol ennek lehetősége közeledik» ezt már meg is tették. Békésszentandráson duzzasztómű épül

% környékén már előre készülődik az ármentesítő társulat, hogy azokat a holt Kőrös-ágakat megfelelő szivornyákkal, vagiy megfelelő zsilipekkel majd újra folyóvizekké tudják tenni. Ezzel egészségileg is sokat használnak annak a vidéknek. Alakulnak társulatok, gazdatársulatok, amelyek imár előre terveket készítenek arra, hogyha Hitelesítették: ifj

t Balogh îstoân s. h. naplőbirálő'bi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIX, ülése 1937 június ll-én, pénteken. 463 itt lesz víz, akkor hogyan kapcsolódjanak ibele az öntözésbe» Nem kell tehát féltenünk ettől a törvényjavaslattól a magyar népet, hogy olyan dolgot cselekszünk az érdekében, laminek nem tudja felfogni az értékét. Mihelyt egyszer a csatorna készen lesz, amint az első hajó elindul Tiszaeszlártól, végigmegy az új csatornán át a sivár, napsütéses Magyar Alföldön és a Hármaskőrösön keresztül ismét elérkezik a Tiszához, eljön az ideje annak, hogy a megszaporodott magyar lakosság megtalálja az életlehetőségeit is ezen a ponton. Arra is számítanunk kell ugyanis, hogy évről-évre több magyar születik az Alföldön, mert ott még nem ismeretes az egyke és minél szegényebb a tiszántúli magyar, hála Istennek annál több gyermeke van, márpedig ezekben az apró gyermekekben fekszik a magyar jövendő, a csatornázási kérdés megoldásával pedig éppen annak a^ vidéknek lakosságát tesszük erőteljesebbé és ellentállóbbá, amely eddig a legelhanyagoltabb volt. Minthogy bizalommal viseltetem a földnúvelésügyi miniszter úr és illusztris munkatársai iránt, a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és középen.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket foly hó 15-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki; •• a területenkívüliséggel és a személyes mentességgel kapcsolatos eljárási szabályokról szóló törvényjavaslat harmadszori elvasását, az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, a 33-as tagú országos bizottság két félévi jelentését 1935 december 20-tól 1936 június 26-ig, illetve 1936 július 1-től 1936 december 18-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről, továbbá a (belügyminiszter jelentését az 1927., évi XXI. te. alapján kártalanítandó foglalkozási betegségek jegyzékének újabb megállapításáról, végül a mentelmi bizottság 402—414., 417—419., 421. és 423-^-434, számú jelentéseit. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék! Brandt Vilmos jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott^ jegyzőkönyvel szemlben? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 48 perckor.) Müller Antal s. h. * i tagok. 65