Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-228

Az országgyűlés képviselőházának 2. akkor élhet a gyülekezés jogával, (Gr. Festeties Sándor: No, ez nem felel meg a valóságnak!) ha a közigazgatási vezérnek így tetszik és vannak negyed osztályú állampolgárok, a szociáldemokraták, akik csak akkor élhetnek a gyülekezés jogával, ha a főszolgabíró űr véletlenül jó kedvében van s azt mondja; nahát, egyszer nyissuk meg a szelepeket, nagyon gyanús hangokat hallottam a kerületben, beszéljék ki magukat a vörösök is és nagy kegyesen megengedi nekik a gyűlést. (Zaj.) Amíg ia gyülekezési jog gyakorlása tekintetében ilyen állapotok vannak, addig a miniszter úr ne várja, hogy a pletykák és suttogások , megszűnjenek. Főképpen arra kérem a miniszter urat, hogy ha a kormánynak komoly szándékában van szembeszállani a hazug hírek terjesztőivel,, ha valóban szándéka, hogy a hazug hírek terjesztőit fülön kapja, akkor nem kell egyebet tennie, mint a sajtóiszabadságot korlátozó intézkedéseket kell megszüntetnie. Mert ott, ahol teljesen szabad sajtó van, ahol az illetőnek nem kell rettegnie attól, hogy mit mond, mert a szabadság megvédelmezi, ott semmiféle hazug híreket terjeszteni nem lehet, mert a sajtószabadság legfőbb őre a közéleti tisztaságnak s annak, hogy a közéletet semmiféle hazug hírekkel meg ne fertőzzék. Miután a kormány cselekedeteiben a legsötétebb reakciós szándékot látom, miután látom azt, hogy Magyarországot még nagyobb börtönné és internálótáborrá akarják átalakítani, -mint amilyen az most, ezért a törvénytervezetet nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik Dulin Jenő képviselő úr. Dulin Jenő: T. Ház! Tekintettel arra, hogy 10 perc múlva a Ház tanácskozási ideje lejár, tisztelettel kérem, méltóztassanak megengedni, hogy beszédemet a holnapi nap follyamán mondhassam el. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult. A tegnapi ülésünkön hozott határozat értelmében ma az interpellációk meghallgatására fél 1 órakor térünk át. Ezért a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, továbbá mai napirendünk 2—3—4. pontja alatt szereplő törvényjavaslatok, illetőleg jelentések tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadta. Rupert Rezső képviselő úr a házszabályok 143. 4-a alapján szót kért. A szót neki megadtam. Rupert Rezső: T. Ház! Személyes megtámadtatás, félreértett szavaim helyereigazítása, valamint a házszabályok szerintem nem helyes alkalmazása kérdésében vagyok bátor kérni, hogy a t. Ház engem meghallgasson. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok 194. §-a értelmében r az elnök figyelmeztetése vagy rendreutasítása, továbbá a szó megvonása, vagy a mentelmi bizottsághoz utasítás ellen felszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad; aki ez ellen vét, azt az elnök rendreutasítja, vagy szükség esetén a mentelmi bizottsághoz utasítja. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIV. 8. ütése 1937 június 9-én, szerdán. 3$5 A házszabályok 143. §-ának c) pontja a házszabályok valamely rendelkezésének a fennforgó esetre való alkalmazásáról, nem pedig az elnök fegyelmi jogkörének gyakorlásáról szól. A képviselő úrnak tehát a 143. § a) és b) pontja alapján adom meg a szót, a c) pontja alapján ellenben nem. Rupert Rezső: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Tegnapi felszólalásom után itt a Házban,meg: támadott Reményi-Sehneller t. képviselőtársam és megtámadott a Magyar Távirati Iroda útján Kozma György szentesi főispán is. Ezenfelül pedig felszólalásomba tévedés csúszott be, amit helyreigazítani kötelességemnek tartok. Felszólalásom folyamán ugyanis, amikor az ország gazdasági és hitelélete rendjének kérdésével foglalkoztam és kitértem a jogi és erkölcsi rend követelményeire, Kozma György szentesi főispán kifogásolt magatartásával kapcsolatban letettem a Ház asztalára egy képeslapot r is, mely körülbelül már egyéves és Csongrád megyében, Szentesen, Hódmezővásárhelyen azóta száz és száz példányban megcáfolás nélkül cirkulál; ezen Kozma György, Csoimgrád vármegye és Hódmezővásárhely főispánja, többek közt egy hölgy társaságában látható, akiről a kép nyomtatott aláírása azt mondja, hogy: Kozma Györgyné. Várady László t. képviselőtársam és azután két hozzám küldött megbízottja is arról világosított fel, hogy az inkriminált képeslap hasábjain megjelent úrhölgy tévesen van Kozma Györgynének feltüntetve, hanem Várady László képviselőtársam tiszteletreméltó hitvese az a hölgy. ' , Ezek után vitának helye nincs és így anélkül, hogy képviselőtársam nyilatkozata után bármely kétely is maradna bennem, készséggel kijelentem a következőket: Folyó hó 8-án a 33-as bizottság megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál felszólalásomban, a következő' kijelentést tettem : Botrányperek vannak és tudjuk, hogy reprezentálni alkalmazott maga mellé Kozma György főispán egy inségmunkás hölgyet, aki szinte mint a felesége szerepelt, ugyanakkor, amikor a felesége zárt intézetben volt. Leteszek a Ház asztalára egy képeslapot, amelyből ; kitűnik, hogy a szegedi Bizánc előadásán is feleségeként szerepelt és jelent meg az inségmunkás szép hölgy. Ugyanakkor letettem a Ház asztalára a fentebb említett képeslapot. Miután meggyőződtem róla, hogy a képeslapon Kozma Györgyné néven feltüntetett hölgy Várady László képviselőtársamnak f felesége, tehát elmulasztván előzetesen iitánanézni, hogy a lapban lévő arckép megfelel-e az aláírásnak, ezzel a kijelentésemmel akaratom elenére egy súlyos tévedésnek lettem a lapban közölt aláírás miatt áldozata, ennélfogva kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy e felett a félreértés felett a legmélyebb sajnálatomat fejezem ki. (Helyeslés a jobboldalon.) Csak mentségemre szolgáljon, még, hogy Várady László igen t. képviselőtársam felesége az életben sokkal szebb és bajosabb, semhogy én arról a fényképről eleve ráismerhettem volna. Ezt az arcképet tehát szívesen retusálom és örülök annak, hogy ha eddig a képeslap közlése más úton érthetetlenül helyre nem iga-, zíttatott, most ez is megtörtént. Mindez azonban nem érinti r felszólalásom lényegét, mert

x a képeslap tévedése ellenére is teljesen hű arckép, amelyet itt tegnap 56