Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-227

358 'Az országgyűlés képviselőházának í hanaszra mentek az emberek, illetőleg amikor egy rendőr jelentette ezeket az izgatásokat, röplapragasztásokat, akkor azt kérdezte tőle: »Talán az orrára ragasztották önnek?« Azt mondta a rendőr, hogy: »Nem.« »Hát akkor mi köze hozzá?« — Tele volt ragasztva az egész város. Sehol egy tettes kinyomozva. Ott van a nyilaskeresztesek boltja, kirakata hónapok óta a legordítóbb, legszemtelenebb izgató plakátokkal és könyvekkel tele. Ott van többek közt a megye főispánja, ia város rendőrtanácsosa és ott vanl a járásbíróság. A bűnvádi perrendtartás szerint mindenkinek, aki hivatalból üldözendő cselekménynek tudomására jut, ha hatóság, kötelessége közbelépni és kötelessége a királyi ügyészségnek feljelentést tenni. Mindenütt passzivitást látunk, pedig tessék elhinni, hogy — amint itt egyszer a Háznak egyik illusztris tagja mondotta — a demagógiának van olyan fajtája is, ami a nemtevésben, a passzivitásban^ a hallgatásban nyilatkozik meg (Farkas István: Ügy van!), amely nem száll szembe a jogrend érdekében sem azokkal, akiket meg kellene fékezni, hanem, bizonyos százalékra velük kiegyezik. T. Képviselőház! Nem mehet így tovább, helyre kell állítani a jogrendet és helyre kell állítani végre az erkölcsi rendet is. De vájjon az erkölcsi rend helyre van-e állítva, amikor a kormány minden jóakarata ellenére — hiszen gentlemanok mindazok, akik a kormányon ülnek és az ő gondolkozásuknak az efféléhez semmi köze nincs, mert ők becsületes magyargondolkozású emberek — nem érti meg az ember, hogy mi fogja meg a kezüket, hogy nem tudnak rendet teremteni és nem tudnak rendet teremteni az erkölcsi életben sem. Ott van Kozma György főispán Szentesen, aki maga is résztvesz izgató gyűléseken. Botrányperek vannak és tudjuk, hogy reprezentálni alkalmazott maga mellett egy inségmunkás hölgyet, aki szinte mint a felesége szerepelt ugyanakkor, amikor a felesége zártintézetben volt. Leteszek a Ház asztalára egy képeslapot, amelyből kitűnik, hogy például a Bizánc szegedi előadásán is, a kép szerint, feleségeként szerepelt és jelent meg az az inségmunkás szép hölgy. Ugyanez az úr már 1936 januárjában, amikor a, szentesi Ínségesek javára írendeztek^ ilyen díszünnepélyt, a szentesi színháziba szintén magával vitte ezt a hölgyet, az alispánné elé ültette őt, sőt Hódmezővásárhelyt és, Szentesen az úriházakat tisztelte meg többször azzal, hogy vitte magával ezt az inségmunkás hölgyet és ezeknek az úricsaládoknak úrnői kénytelenek elfogadni, mint velük egyenrangú hölgyet. Nem tehet róla a hölgy, alkalmazott volt. Inségfizetést kapott. T. Képviselőház! Legutóbb egy másik botrányperből — mert ez a kérdés is egy botrányperben szerepelt — kiderült, hegy az ítélet szerint a hivatalos Szentesi Hirlap, vagy a mostani Csongrádi Hirlap szerkesztőségében fegyencek és kommunista direktóriumi elnökök ... (Zaj a jobboldalon. — Lázár Andor iffazságügyminiszter: Mi^ köze ennek a 33-as bizottságról szóló törvényjavaslathoz?) A gazdasági és hitelélet rendjének megóvása feltételezi azt is, hogy a jogélet és az erkölcsi élet rendje is megóva legyen, mert egy országnak gazdasági ereje és pénzügyi élete arra is támaszkodik, hogy az országban milyenek az erkölcsök. {Zaj a jobbóldalon.) Az a köze hozzá, t. miniszter úr. hogy egy országnak fundamentuma az igazság és az erkölcs, Amikor ilyen 27, ülése 1937 június 8

An, kedden. emberek vannak azokban a vármegyékben, akik ebből a fundamentális szempontból kifogásolhatók, ezek gyakorolják ott a hatalmat, nagyon természetes, hogy a jogrend mellett a gazdasági és hitelélet rendjét is annak a környéknek egész területén megrontják (Zaj a jobboldalon.) és megronthatja mindenki, aki a rendbontó, társadalomfelforgató elemekkel, azzal a < söpredékkel, amelyről a belügyminiszter úr is azt állapította meg, hogy a nyomor vámszedői, közösséget vállal. A főispán saját vallomása szerint tudta, kik az ő hivatalos lapjának alkalmazottai. Mégis csak képtelenség az, hogy visszatérjek tovább is a szentesi állapotokra, amelyek általában is jellemzők, hogy egy rendőrtanácsos létezhessék ott, akinek auspiciuma alatt mennek súlyos jegirendbontások végbe. Legjobb ;

barátja egy Ibolya nevű tanító, akinek testvére, egy Ibolya nevű cipész, a szentesi nyilasok vezére. (Gr. Festetics Doïnonkos: Aha! Itt vagyunk! — Nagy zaj a jobboldalon- — vitéz Várady László közbeszól. — Müller Antal: A cipészek kikérik maguknak!) Nem arról van szó. Csak a személyeket akarom pontosan megjelölni. Arról van szó, hogy ezek iaz emberek a rendőrtanácsossal jó viszonyban vannak és a sörözőben egyikük kijelentette, hogy: »Igenis, mi majd megmutatjuk, hogyan tudunk mi polgárok is forradalmat csinálni.« (vitéz Várady László: Dajkamesék. Ismerem a szentesi viszonyokat! — Zaj a jobbközépen.) T. szentesi képviselőtársam, ne fájjon önnek a feje, mi bajom van vele, majd megmondom. Nézze meg, hogy Jánoska Tibor rendőrtanácsos rend-tartása milyen, (vitéz Várady László: Kiváló rendőrtisztviselő.) Megmondom magának is • miért érint Szentes dolga és sok baja. Nekem is volt lent egy kilencéves kisleányom az egyik házban, amelyre a húsvéti időben rárohant vajamilyen hitvány söpredék, bezúzta annak minden ablakát. Holtra ijesztette kisleányomat is. (Vitéz Árpád: Kire vonatkoztatta azt, hogy hitvány söpredék?) Magam is tehát keserves személyes tapasztalat alapján beszélhetek arról, hogy miről van szó. (vitéz Várady László: A szociáldemokraták csinálták például. — Vitéz Árpád: Halljunk csak arról a hölgyről, akit megvertek a múltkor! — Farkas István: Csak védjék! — Zaj.) A sajtó már eléggé megvilágította... (Vitéz Árpád: Melyik sajtó?) A tisztességes sajtó. (Vitéz Árpád: A Színházi Élet?) Nem bántotta azt az asszonyt senki sem. Ha azonban olyan nagyon kíváncsi képviselőtársam ennek az ügynek elintézésére, tesséka mai lapokat elolvasni, hogy az^ illető, aki azután kérdőre vonta az állítólagos támadót az állítólagos bántalmazásért, (Vitéz Árpád: Ez állítólagos? A többi nem állitólagos?) nem jelent meg a kitűzött párbaj helyén. (Béldi Béla: Apósát küldték oda segédnek!) Ez nem fontos semmiféle kódex szerint. (Béldi Béla: Hősök, akik asszonyokat bántalmaznak.) És ha bárki vétkezett, nem lehet érte feldúlni egy város nyugalmát. De azt, hogy. milyen vigasztalan a helyzet, eléggé illusztrálja, hogy olyan képviselőtársaim akadnak, akik! ma., amikor már a saját kormányuk megállapítja, hogy mindenfele ilyen rendbontó, tehát a gazdasági eletet is veszélyeztető elemek ütötték fel a fejüket... (Felkiáltások jobbfelöl: Ki állapította meg?) még mindig itt vitáznak velem es zavarólag ellentmondanak. (Zaj a jobboldalon.)

% r T. Képviselőház! Mindenki ismeri es tudja,