Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-221

24 Az országgyűlés képviselőházának jában a gyorsan romló termékeket eltarthatnák. Itt rá akarok mutatni a cukorrépatermelés fontosságára, amelyet ugyan Teleki Mihály t. képviselőtársam az általános vita során már teljes egészében előtárt, s én az ő megállapításaihoz csatlakozva, csak, hangsúlyozni kívánom a répaforgalmi adónak a termelők részéről való viselése igzságtalanságát és a sok kézimunkát igénylő cukorrépaterinelésnek szociális fontosságát és ilymódon arra akarom kérni a i kormányt, méltóztassék odahatni, hogy a cukorrépatermelő örületek «megnagyobbíttassanak. Az öntözéses gazdálkodásra, való áttérés folytán lehetséges lesz a cukorrépamagnak az országban való megtermelése. Én azt kérném a földművelésügyi kormányzattól, méltóztassék már most olyan intézkedéseket tenni, hogy a cukorgyárak cukorrépamag-nemesítő telepek felállítására köteleztessenek s ezzel egyúttal kizárólag a hazai termelésű eukorrépamag legyen a cukorrépa termelésnél felhasználható. Eá akarok még térni azokra a szükségletekre, amelyeknek előkészítése szükséges azon idő alatt, amíg az öntözés technikai előkészülő tei végbemennek. Ezek közül az első a gazdaközönségnek az okszerű vízgazdálkodásra való ránevelése, azután idetartozik az egyes növények vízszükségletének megállapítása, a termelés rentabilitásának kiszámítása, nehogy készületlenül találjon bennünket bármily szempontból a mű és a gazdaközönség ne tudjon a vízzel élni. Szükséges tehát, hogy a termelés lehetőségei és feltételei a legkülönbözőbb talajokon kikísérleteztessenek úgy gyakorlatilag, mint tudományos szempontból. Sajnos, a külföldi eredmények a majdnem teljesen eltérő klimatikus és talajtani viszonyok folytán alig használhatók fel hazánkban. Szükséges volna mielőbb egy öntözőmunkási és öntözőmesteri iskola felállítása és kiképzése egy olyan öntözőmérnöki gárdának, amely tisztán ennek a célnak szenteli magát és szükséges volna, hogy a Műegyetem mezőgazdasági fakultásán mielőbb öntözési tanszék és szeminárum állíttassék fel. Az eredményes Öntözőgazdálkodás egyik sine qua non-ja az, hogy azok a területek, ahol az öntözést véghez visszük, minden szempontból a legrészletesebben ismertek legyenek. Ezért a legnagyobb örömmel látom, hogy az Alföld agrogeológiai tanulmányozására beállított^ öszszeg 10.000 pengővel megnövekedett. Világviszonylatban is elsőrendű az a munka, amelyet dr. Kreybig vezetésével a fiatal geológusok ezen a téren végeznek. Kívánatos volna tehát, hogy ez az összeg teljes egészében erre a célra fordíttassák, a térképek és magyarázatok kiadása, valamint a felvételek végrehajtása meggyorsíttatnék. A magyar meteorológiai szolgálat kitűnősége közismert, a (mezőgazdaság azonban, — főleg az öntözési gazdálkodásra való áttéréssel — már nem fog megelégedni a 24 órás általános időprognózisokkal és ha már történik is utalás arra, hogy világtájak szerint különböző légköri tünemények várhatók-e, a szolgálat nem kielégítő és én nem látom annak a nehézségét, hogy miután a debreceni egyetemen úgyis van egy meteorológiai intézet, annak a bekapcsolásával egy állandó tiszántúli mezőgazdasági meteorológiai szolgálat kiépíttessék. Természetes, hogy erre a célra külön dotáció lenne a költségvetésbe felveendő. (Némethy Vilmos: Alapos földreform után, amikor a nép már földet kapott, amelyet öntözhet!) Az öntözőhivatal felállítását a legnagyobb 221. ülése 1937 május 31-én, hétfőn. örömmel üdvözlöm. Egységes irányítás, egységes vezetés e az összes erőknek egy irányba való összefogása által lehet ilyen nagy munkát megvalósítani és ilyen nagy célt elérni. Nem újkeletű ez a kívánság az öntözési hivatal felállítására. Török Ferenc hites mérnök 1866-ban az alföldi aszálynak egyetlen gyógyszerét szintén az öntözésben látta s egyszersmind a takarmánytermelés növekedésében, ö teljesen hasonló kívánságokkal lépett fel röpiratában, mint amilyen elgondolás alapján most az öntöző hivatalt^ felállíttatik. Eá akarok még mutatni az útkérdésnek az öntözéssel való kapcsolatára. Az öntözéses gazdálkodás nemcsak kvalitásban, de volumenben is nagyobb terméseket fog eredményezni. Ezeknek a terméseknek elszálltása csak akkor történhetik meg, ha minden öntözött területen megfelelő utak rendelkezésre fognak állni és minden közlekedési eszköz harmóniában együtt fog működni. Az öntözés kiépítésével tehát együtt kell járnia az utak kiépítésének, sőt azt talán meg is kell előznie. Fontos jelentőséget nyer az öntözés kérdése a telepítés szempontjából is, miután a jól kezelt öntözött gazdaság kisebb területen tud nagyobb jövedelmet biztosítani és népesebb család^ eltartását fogja biztosítani, mint az extenzíven művelt föld. Az én ideálom, hogy az öntözésnél 5—10 holdas öntözéses településekből összeállított nagyobb egységek létesüljenek, ahol az intenzívebb takarmány termelés folytán a jó jószágtartás biztosítva van és egy számos tagból álló család kézimunkaereje felhasználásra talál és így a családnak gondtalan megélhetése biztosítva van. Az öntözési és egyéb előirányzott munkák meg fogják teremteni azokat a munkaalkalmakat, amelyeket minden oldalról állandóan sürgetnek, azok kivitele pedig meg fogja adni azt a kézimunkaszükségletszaporodást, amelynek révén szintén újabb munkalehetőség fog születni. Ezeknek szociális jelentőségét és az ország jövő mezőgazdasági fejlődése érdekében álló jelentőségét csak az abszolút destruktív demagógia tagadhatja le. (Rajniss Ferenc: Különösen, ha megcsinálják, mert ha nem csinálják meg, nincs miről beszélni.) Az általános kormányzat egész politikájában végig vonulni látom ezt a szociális gondoskodást tettekben kifejezve, amelyet a miniszterelnök úr az ő politikájának tengelyévé tett. Itt szeretnék beszélni' a mezőgazdasági munkásság és cselédség aggkori, betegség és halál esetére való biztosításáról. Jól tudom, ihosry ez -igen súlyos probléma, amelynek meeroldása ma anyagi fedezet hiányában, úervszólván lehetetlen és mégis szeretnék addig is, amíg e nagyfontosságú probléma megoldható, legalább az állandó mezőgazdasági cselédség részére ideiglenes megoldást javasolni. Az országos gazdasági munkáspénztár lehetővé teszi, hogy minden gazdasági cseléd és munkás 40 fillér beiratási díj és évi 6 pengő megfizetése ellenében magát öregség, baleset és halál esetére biztosítsa. Különösen a temetés az, ami egészen végromlásba dönthet e^y családot. (Egy hang <i középen: A gyógykezeltetés is!) Elismerem, hogy a biztosítás ellenében jutó mai szolgáltatások nem kielégítők, de még sem lekiesinylendők ezek első lépésnek. Azzal a kéréssel fordulok az ország földbirtokos társadalmához és annak érdekképviseleteihez, elsősorban az Országos Magyar Gazdasági Egyesülethez és a Földbérlők Or-