Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-226

Ai ország gyűlés képviselőházának 22 í nak is mindenütt. — Propper Sándor: Az egyetlen állam Magyarország, ahol nincs mun­kanélküli segély! — Darányi Kálmán, minisz­terelnök: Mindenütt meg akarják szüntetni. -­Buchinger Manó: Ahol az állam nem tud mun­kát adni, ott a társadalom tartozik segélyt adni, ez polgári jog! — Farkas István: Első­sorban a polgári társadalom érdeke gondos­kodni azokról, akiknek munkát adni nem tud! — Egy hang a jobboldalon: Akkor ki fog dol­gozni, ha mindenki segélyt kap! — Farkas Ist­ván: Leszállítják a munkabéreket! — Zaj.) Elnök: Ezt az álláspontot van hivatva ki­fejteni a szoeiáldemokratapárt szónoka, Kéthly Anna képviselőtársunk. Méltóztassanak tehát saját párthívüknek ezt lehetővé tenni! (Helyes­lés le's derültség a jobboldalon.) Kéthly Anna: Nem szociálpolitika az inség­ellátás, az inségkonyíha és a szükséglakás sem, főleg azért nem, mert ma elsősorban arra szol­gál, bogy a vállalkozó és a földbirtokos ezzel a segéllyel olcsóbb munkaerőt tarthasson. (Ma­lasits Géza: Ez a cél!) Közvetve teiiát ezek az úgynevezett szociálpolitikai intézkedések ezeket segélyezik. Az elmúlt hónapban rendeletek jelentek meg a bérmegállapításról, nem is szólva arról, hogy az ellenőrzésből ki van zárva az érdekeltek cso­portja. Ennek a rendeletnek közvetlen következ­ménye az lett, hogy a minimálbér egyúttal maximált bérré alakult át, ennek eredménye pedig az, hogy a gyakorlott, többet kereső öreg munkás elbocsáttatik s az a 40 éves korhatár, amelyről az előbb beszéltem, ennek következté­ben is valósággal munkaéletkor-korhatárrá válik. A munkaidő megállapításának következmé­nyeit már előttem is ismertették szocialista kép­viselőtársaim, én tudok eseteket például,, hogy ahol végrehajtják a 8 órás munkaidőt, ott .10 perccel előbb indítják meg a gépeket és 10 perc­cel később végeznek; ezzel 20 perc ingyenmun­kát kap az a kapitalizmus, amely így ezer és ezer munkásnál egy olyan hasznot munkál ki, ennek az ingyenmunkának segítségével, amely­ből kikerül majdnem az egés'z szociális teher, az a szociális teher, amelyről olyan megható sirámokat tudnak dalolni. . i Nincs ellenben (munkanélküliség esetére való íbiztosítás, 'holott nemcsak a hámi tapasz­talatokból és hazai statisztikákból, (hanem az egész külföldi idevágó anyagból is megállapít­ható, hogy a szociális biztosító intézmények biztonsága szorosan összefügg a >munkanéilkü­liség kérdésével. (Farkas István: Ez az alapja minden biztosításnak!) Azonkívül még az is történt, hogy körülbelül 20 millió pengővel tar­tozik az állam ezeknek a biztosító intézetek­nek. Elvonta tőlük à törvényben lefektetett hozzájárulást és ezzel hozzájárult ajhihoz, hogy ezeknek az intézményeknek a kalkulációs alapja meginogjon. Nincs mezőgazdasági népbiztosítás, csak ígéret van esrrevonatkozólag. (Beniczky Elemér: Majd lesz!.) Elsősorban nincs öregségi ellátás, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a mezőgazda­ságban megöregedett falusi munkás sorsa sok­kal rosszabb, mint az állaté. (Beniczky Elemér: Be van jelentve!) • ' • Elnök: Kéthy 'képviselőtársunkat figyel­meztetem, hogy ne aposztrofálja így a ma­gyar munkást. Ezért a kifejezésért rendreuta­sítom. (Maläsist Géza: Hát a lovaknak meg a marháknak különb istállókat építenek, mint ; a cselédeknek a lakása. (Elnök csenget.) • -' Kéthly Anna: Az elmúlt napokiban volt az f. ülése 1937 június 5-én, szombaton. 32 5 Egészségpolitikai Társaságnak egy igen érde­kes ankétje a'mezőgazdasági népbiztosításrál és ott állapították meg ezt a tényt, én tálát csak ismétlem, (Farkas István: Ügy van!) azonkí­vül, ihogy a magam tapasztalataiból is alátá­masztottam ezt. Amdkor az öregségi biztosítást nézzük, ak­kor egyre inkább és egyre többször találkozunk azzal az elvvel, 'hogy az öregségi biztosítás ki­kapcsolja a munkának és a takarékosságnak legnagyobb hajtóerejét, az ellátatlan öregségat, ezért kell tehát óvakodni attól, hogy valakinek az öregségét biztosítsák, mert.'akkor esetleg • arra az álláspontra jutna, ihogy nem érdemes annyira törnie magát, hiszm öregségének az a néhány éve megfelelő ellátottságban fog el­telni. • '•,..'. Ezeknek az adatoknak alapján is azt lát­juk, hogy minden hivatalos bizonygatása elle­nére sincs valódi szociálpolitika, olyan* szociál­politika, amely a termelő munkásnak a mun­kaerejét, a fogyasztó munkásnak pedig az.élet­színvonalát megvédené; elsősorban talán azért nincs, mert hiszen a kiindulási alap is hiány­zik ahhoz. Hiányzik a kiindulási alap,, tehát ennek a területnek a felmérése, áttekintése, szo­ciális és. gazdasági leírása, ami nélkül nincs is szociális, cselekedet. ., , , A szakszervezeteknek vannak nagyon rég­ről, még a mostani szociográfiai leírások di­vatját megelőző időkből szociográfiai felvéte­leik, sajnos, azonban, a dolog természeténél fogva, ezek a felvételek csak egy csonka terü­letet érinthetnek, mert természetesen csak .hiá­nyos eszközökkel dolgozhattak, hiszen törvé­nyes kényszer nem támogatta-a szakszerveze­tekét ebben a munkában, mégis legalább hoz­závetőleg megrajzolják az ezekkel a felvételek­kel átfogott népességnek az életét. • Hasonló mezőgazdasági szervezet azonban nincsen, amely ezt a munkát elvégezte volna és az utóbbi időben éppen ezért üdvözöltük olyan nagy örömmel annak a falukutatásnak a mun­káját, amely ezt a feladatkört be akarta volna tölteni: Sajnos, igenis,' meg kell állapítani, hogy a mezőgazdasági felvételeknél, azonkívül, ami a szakszervezeti adatgyűjtésnek is hibáját jelenti, vagyis hogy nagyon rövid az a, sugár* amelyen belül dolgozni tud ebben a témában, még az is nagy hiba, hogy igen sokan-vannak, akik csak leereszkednek ehhez- a témához, akik csak kívülről nézik a dolgokat és amit monda­nak, az inkább a feszengő lelkiismeretnek a megszólalása, a birtokon belül lévőknek a nyu­galmasabb léte érdekében egy jajkiáltása, de mindez tudományos módszeresség nélkül és annak a tudata nélkül, hogy a szociográfia nem lehet önmagáért való terület, 'hanein csu­pán egyik része annak á nagy munkának, amely az osztályok, a csoportok, az események összefüggését és az összefüggés problémáit kutatja. Akár tudományos módszerekkel^ dol­gozik azonban, akár pedig a riportszerűséget kedveli az ilyen faluleírás, ha annyi kifogása van ellene a hivatalos világnak, ha börtönnel és állásvesztéssel fenyegetik a rnűvelőit, ha téves, és elfogult az a kép v arhely ebből kiala­kul, akkor miért nem csinálja ezt hivatalosan az állam? A közelmúltban, a-statisztikai .mun­katervről szóló jelentés' kapcsán nagyjában felsoroltam, bogy mi hiányzik ezen[ a terüle : ten, hogy mi az, ami éppen a szociálpolitikai tevékenységhez szükséges adatok" gyűjtése. te­rületén hiányzik. '•'•" " Hallottuk, hogy a kormány, bejelentette, 45*

Next

/
Thumbnails
Contents