Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.

Ülésnapok - 1935-223

156 Az országgyűlés képviselőházénak lanítást és az 1921-es törvény igenis megint visszajuttatta nekik' a kontingenst. Erre mon­dotta gróf Károlyi Viktor, — még pedig jogo­san — hogy ez nemzeti ajándék volt. (Kun Béla: A kisüstöket meg tönkretették! Mit szól ehhez a Nep.?) Ezek számok, megcáfolhatatlan tények.. Most következik az, hogy a képviselő úr azt mondja, hogy 1921-ben megcsonkíttatásunk folytán kellett valami módon rendezni a hely­zetet és még mindig olyan keretet kaptak, amely keret mellett Csonka-Magyarországon tulajdonképpen fennmaradni nem tudnak, mert nem tudják kihasználni a gyárak kapaci­tását, amelyet Nagy-Magyarországra méretez­tek, tehát tulajdonképpen csak két hónapra vannak ellátva munkával. Ezt akceptálom, de ugyanez vonatkozik akkor az ország más nagy iparaira, például a malomiparra is, hiszen egyik sem tudja 'kapacitását kihasználni. (Zaj a középen és a baloldalon.) Elnök: Képviselő urak, nem lehet pár­beszéd formájában tárgyalni! (Fábián Béla: Én már rég a mentelmi bizottságnál lennék! — Drozdy Győző: A kis gyümölcstermelőkről be­széljenek!) Klein Antal: Rátérek arra is, igen t. Drozdy képviselőtársam. Láttam, hogy a képviselő úr előbbi közbeszólásában nagyon helyeselt Fell­ner Pálnak. (Drozdy Győző: Nem! Én a kis­emberek pártján vagyok! A kisexisztenciák ér­dekét kell védeni! — Nagy zaj.) Majd rá fogok térni arra is, ami iránt szintén méltóztatott ér­deklődni és ami t. képviselőtársamnak második érve a, nagy ipari szeszgyárak mellett. Első állí­tásával kapcsolatban, mintha ez nem volna nemzeti ajándék, nem mondom annak, de az a tény, hogy kártalanított kontingensüket visz­szakapták és az, hogy a múlt törvényeinek in­tenciójában igenis, egymásután benne volt az, hogy a szesztermelés mezőgazdasági ipar le­gyen, megcáfolhatatlanul áll az egész ország közvéleménye előtt. Most rátérek arra, amit méltóztatott mon­dani, hogy Magyarországon a nagyipari szesz­gyárak nagy szociális missziót teljesítenek. (Zaj. — Felmer Pál: Ezt az egész iparra mond­tam!) Ha nem is ezekkel a szavakkal mél­tóztatott mondani, de azt mindenesetre tetszett mondani, hogy 2000 kisemberrel kötöttek cukor­répatermelési szerződést. Ezt értem a szociális misszió alatt, amelvrc hivatkozott, ezt védte igen t. barátom. En egy 'szóval sem mondom azt, hogy ha ezeket a kontingenseket egy­másután el fogják, vonni önöktől, ezektől a gyáraktól, — szerintem nagyon helyesen — ezeket adják oda egyik vagy másik szesz­gyárnak. (Drozdy Győző: Hazaibeszél! Ne ha­zaibeszéljen!) Nem szoktam hazabeszélni. (Drozdy Győző: Szeszefőzdések ne be­szél jen ék!) Visszautasítom. Sohasem szok­tam a magam érdekében beszélni. (Drozdy Győző: Akinek szeszfőzdéje,van, ne beszéljen! — Nagy zaj.) Elnök : Drozdy képviselő urat figyelmezte­tem, hogy tartózkodjék a közbeszólásoktól. Klein Antal: Tegnap sem értett hozzá, mint elismerte, most sem. Ha nem ért egy kérdéshez, legalább annyira szégyelje, hogy ne szóljon hozzá. (Zaj. — Drozdy Győző közbe­szól.) Elnök: Drozdy képviselő urat rendreutasí­tom. (Br. Berg Miksa: Nagyon helyes!) Klein Antal: En tehát azt kívánom, hogy amennyiben - az új törvényben a nagyipari 23. ülése 1937 június 2-án, szerdán. szeszgyáraktól a kontingenst megvonjak* az ne a már meglévő, hanem az újonnan létesítendő mezőgazdasági szeszgyáraknak legyen jutta­tandó, elsősorban a kisemberekből álló szövet­kezeteknek. (Zaj. — Helyeslés és taps.) Olyan szövetkezeti szeszgyáraknak kell ezt juttatni, amelyeket az a. 2000 cukorrépát termelő kis­ember alkot összeállva, aki ma a Fellner, Leipziger, Lederer és egyéb gyáraknak termel­nek, a jövőiben azonban a saját maguk által felállított szövetkezeti szeszfőzdéknek fognak termelni., (Taps a jobb- és a baloldalon.) iiotsjy az a 2000 kis cukorrépatermelő így maga vágja zsebre a hasznot és ne kelljen nekik a nagy­ipari szeszgyáraknak szállítaniuk. (Elénk he­lyeslés a jobb- es a baloldalon.) Azt hiszem, ez­zel megcáfoltam minden vádat s most isimét hangoztatom, hogy azt a 'kontingenst újonnan létesítendő szeszgyáraknak kellene juttatni. Most rátérek arra a legrettenetesebb állí­tásra, amelyet képviselőtársam ellenmondás nélkül merészelt állítani, amikor tudniillik azt mondta, hogy a nagyipari szeszgyárak éppen olyan drágán termelnek, mint a mező­gazdasági szeszgyárak. (Mozgás a szélsőbal­oldalon.) Ezt tetszett mondani! Hallatlan bá­torság ilyet állítani! (Derültség.) A mezőgaz­dasági szeszgyáraknál a napi termelést kon­tingentálták, nem termelhetnek többet 7 hektó­liternél. Önöknél, a nagyipari szeszgyáraknál, ilyen korlátozás nincs, önök termelnek annyit, amennyit akarnak, tehát a rezsi felosztásánál nem kell úgy eljárniok, mint a mezőgazdasági szeszgyáraknak. (Zaj. — Drozdy Győző: El­mondjuk majd odakint a népnek!) Elnök: Drozdy Győző képviselő urat má­sodszor is rendreutasítom. (Fábián Béla: Ká­rolyi Viktor is odatartozik! — Patacsi Dénes: Csak Fábián Béla nem, hála Istennek! — Fá­bián Béla: Akkor közös az örömünk, hogy nem tartozom önnel egy pártba! — Zaj.) Klein Antal: Ugyanakkor, amikor a mező­gazdasági szeszgyárak korlátozva vannak a napi 7 hektoliterre, a ma fennálló szeszértéke­sítő rendszer szerint önök kitermelhetik egész kontingensüket, többet mint 30 hektolitert, a pénzt egyszerre kapják meg, nem 6—8 hónán múlva, nincs kamatköltségük, a rezsiköltségük sokkal kevesebb, (Fellner Pál: Sokkal keve­sebb!) egy harmadába sem kerül. Igen t. képviselő úr, ön is elismeri, hogy önök 17 éven keresztül — a biztos számokat nem tudom most megmondani — éveken ke­resztül vámmentesen kapták a melaszt. (Fellner Pál: Kétszer kisegítésként, a_ mezőgazdasági szeszgyártás érdekében! — Zaj.) Elnök: Fellner Pál képviselő urat rendre­utasítom. Klein Antal: Ezt a képviselő úr nem tudja megcáfolni, ez tény. (Fellner Pál: Önök állan­dóan vámmentesen kapják a melaszt!) Elnök: Fellner Pál képviselő urat másod­szor rendreutasítom. (Egy hang balfelől: Nem­zeti ajándékot kaptak ezzel!) Klein Antal: Lehet, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak, a krumplit vámmentesen kapták, de a cukorrépa után fizetik az adót. Vámmen­tesen kapták önök a melaszt és ugyanakkor — ezt a miniszter úr is elismeri — két évvel ez­előtt megkapták a 300 vágón nyers cukrot, szintén vámmentesen. (Zaj.) Arra is hivatkozott a- képviselő úr, hogy drágábban termelik a cukorrépát, mint anieny­nyi fuvart kell fizetni. A múlt évben éppen az

Next

/
Thumbnails
Contents