Képviselőházi napló, 1935. XIV. kötet • 1937. május 31. - 1937. június 22.
Ülésnapok - 1935-222
116 Az országgyűlés képviselőházának kifejezve kétszer akkora» mint amennyi a köz- i ség lélekszáma, ott imég valahogyan meg tud élni a lakosság', de ahol ennél kevesebb föld áll rendelkezésre, ott a kivándorlás, az idegen munkába való vándorlás gyakorlati ténnyé vált, mert ott a gyakorlat azt mutatja, hogy a lakosság egy részének el kell mennie, mert megélhetést otthon nem talál. Tovább megyek. Az intenzív mezőgazdaságon túl vannak még: intenzívebb területek. Itt van elsősorban a szőlő. A borszőlő egy katasztrális holdon átlagosan két lelket tud eltartani. A csemegeszőlő megfelelő exportszervezés és megfelelő exportfajták termelése mellett egy holdon liárom lelket tud eltartani, a kertészet pedig egy katasztrális holdon négy lelket. (Mózes Sándor: Erre kell rátérni!) Most egy szélsőségre akarok rámutatni és pedig arra,. — ezt ténykép állapítottam meg — hogy egy katasztrális holdon, ahol megfelelő szakszerű exportképes gyümölcstermesztés folyik, hét lélek tud megélni, akik közül — hogy statisztikailag mondjam — fél ember szakképzett, intelligens ember lehet, vagyis a gyümölcskertészet minden két katasztrális holdon egy intelligens -ember elhelyezését teszi lehetővé. Ez tehát az intelligencia elhelyezkedésére is nyújt bizonyos fokú lehetőséget. Azt hiszem, ha ebből a szempontból fogjuk agrárpolitikánkat és szociálpolitikánkat tovább folytatni, akkor népfeleslegünk elhelyezése nem lesz olyan óriási probléma, mint l&14-ben volt (Mózes Sándor: Akkor nem kell kivándoroltatni Németországba!) és mint amilyen agrárvonatkozású munkanélküliség bizonyos fokig még ma is. A gyakorlati példák azt mutatják, hogy ennek a kérdésnek lényege az extenzív és intenzív mezőgazdaság közötti különbség, mert hiszen ebben a vonatkozásban állanak legnagyobb mértékben területek rendelkezésre. A gyümölcskertészet ugyan bizonyos fokig a külföldi piacoktól függ és meglehetősen sok pénz és invesztíció kell hozzá. (Egy hang a középen: A belső fogyasztást kell emelni!) A belső fogyasztást sem emelhetjük nagy mértékben. Mindenesetre a belföldi, de főleg a külföldi piac megszervezése szükséges, továbbá konzervgyárak létesítése, amivel kapcsolatban a cukortermelés is fokozható lenne és hűtőházaknak körzetenként való létesítése, amelyekre az exporttevékenység fokozása mellett feltétlenül szükség van, mert hiszen különösen a gyümölcsféléknél romlandó cikkekről van szó, amelyek csak akkor konzerválhatók és értékesíthetők jól, ha azokat a megfelelő formában és a megfelelő időben tudjuk a külföldi piacokra vinni. A probléma lényege ott van, hogy a gyümölcstermelés a végtelenségig nem fokozható, bár itt nagy lehetőségek vannak, mert ahogy a miniszterelnök úr tegnapi beszédében kifejtette, a magyar gyümölcs annyira vitamindús, hogy a külföldön nagy mértékben helyezhető el. Csak arra utalok itt, hogy két évvel ezelőtt egy próbavagón őszibarackot t küldtek ki az angol piacra és az annyira bevált, annyira ízlett, hogy a következő héten már három angol jelent meg Budapesten és száz vagonszámra akarták ugyanezt a minőségű őszibarackot venni. Lett volna megrendelés, sőt nemesvalutát kaptunk volna érte, szállítani azonban nem tudtunk, azt kellett mondanunk: hogyan gondolják, itt nincs annyi őszibarack. A külföldi piacokon óriási mértékben 222. ülése 1937 június 1-én, kedden. emelkedik a gyümölcs fogyasztás. Ez a fogyasztásemelkedés nagymértékben lehetővé teszi, hogy külföldre gyümölcsöt exportáljunk, tehát a gyümölcstelepítéssel, a gyümölcstermelés szakszerűsítésével és a gyümölcsexport megszervezésével, megfelelőbbé tételével óriási nagy lehetőségek járnak. Ha szembeállítom ezt a két szélsőséges arányszámot, — hogy tudniillik egy katasztrális hold gyümölcsös hét lelket tart el és ezzel szemben 10 katasztrális hold erdő egy léleknek ad megélhetést — akkor azt hiszem, a gyümölcstermelésben óriási lehetőségek rejlenek a jövőre^ nézve. Ha a mezőgazdaság intenzivitását nézem, azt hiszem, hogy ebben a tekintetben még nagyon sok lehetőség rejlik és ebben a tekintet!ben még nagyon sok mindenfélét lehetne csinálni. Ha azt nézem, hogy Magyarországon körülbelül 4 millió ember él mezőgazdaságból, s az ország területe 16 millió katasztrális hold, akkor azt mondhatom, hogy átlagosan négy katasztrális holdon él egy mezőgazdasággal foglalkozó ember. Minthogy pedig intenzív mezőgazdaság mellett 2 katasztrális holdon él meg 1 lélek, ezért a mezőgazdaság még akkor is, ha nem is folyik szőlőtermelés, kertgazdaság és gyümölcstermelés, aránylag több embert foglalkoztathat, mint amennyi az ország mezőgazdasági népessége. Ez a kulcsa az egész agrárszociális kérdésnek és azt hiszem, hogy Magyarországon nincs semmiféle indokoltsága a munkanélküliségnek; azt meg lehet szüntetni, ha ezeknek a szempontoknak szem előtt tartása mellett céltudatosan fogjuk az agrárszociális problémákat megoldani. A gyakorlati, pillanatnyilag jelentkező problémákat természetesen tünetileg kell orvosolni, de ha a messze jövőbe tekintünk, akkor azt hiszem, hogy ez a megoldás és ezek a számok olyan lehetőségeket rejtenek magukban, amelyeknek alapján az agrárszociális kérdéseket a jövőre nézve akkor is meg tudjuk oldani, ha a magyar nép szaporodása olyan mértékben fog fejlődni, hogy még 1—2—3 millióval több magyar születik; még azok is oneg tudnak majd élni ebben a csonka országban. T. Ház! Tekintettel arra» hogy a tanácskozási idő is letelt és tekintettel arra, hogy a földmívelésügyi kormány ezeket a szempontokat nagy mértékben szem előtt tartja minden vonatkozásban, azt ihiszem, teljesen nyugodt lelkiismerettel a legnagyobb bizalmamat fejezhetem ki különösen a földmívelésügyi kormány iránt és a címet elfogadom. (Helyeslés és taps a jobboldalon. — Kakovszkv Tibor: Mi lesz a földbirtokpolitikai kérdésekkel? — Mózes Sándor: A telepítéssel és a földbirtokreformmal! ! — RakovszkV Tibor: Belefulladt a borba?!) Elnök: T. Ház! A földmívelésügyi tárcának és a költségvetés vele kapcsolatos fejezeteinek részletes tárgyalására a házszabályok 153. "^-ában (megállapított idő letelt. (Felkiáltá$ok half elől- Elég hiba! — Mózes Sándor: Meg kell változtatni a házszabályokat!) ezért a vitát bezárom. A házszabályok értelmében további tanácskozásnak helye nincsen s határozatainkat vita nélkül kell meghoznunk. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 10. címet elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A címet elfogadottnak jelentem ki. Kérdem, oméltóztatniafc-e a 11. címet elfogadni? (Igen!) A Ház a címet elfogadja. Kérdem, méltóztatnak-e a 12. címet elfogadni? (Igen!) A Ház a címet elfogadja.
