Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-219

Az országgyűlés képviselőházának 219. ülése 1987 május 25-én, kedden. 621 (Dulin Jenő: Éhség! Nyomor!) Egyetértek a miniszter úrral abban, amikor azt mondja, hogy a magyar állam akkor jár el helyesen, ha meg­előzi, ezeket a betegségeket. Igen, meg kell előz­nünk és meg kell akadályoznunk ezeket a be­tegségeket, hogy ne terjedjenek tovább az or­szágban. Mielőtt rátérnék a tüdővész elleni küzde­lemre, még egy elismerést kell nyilvánítanom — és azt hiszem, _ ebben is egyetértenek velem a Ház összes pártjai. Elismerésünket fejezzük ki Johan Béla államtitkár úrnak, (Helyeslés.) aki egész szívével és lelkével dolgozik ezeknek a népbetegségeknek leküzdésén. (Dulin Jenő: Ez így van! Ez a lényeg! Ez az ő érdeme!) Ha a költségvetést nézem, akkor látom, hogy a belügyi tárca 1937/38. évi költségvetésé­ben az előző évi összegekkel szemben a köz­egészségügynél nem mutatkozik jelentékenyebb emelkedés. Ezért nem hibáztatom a miniszter urat, mert nem volt még akkor belügyminisz­ter, amikor ezt a költségvetést benyújtották. Nézzüík a közegészségügy címét. Ebben a címben azt látjuk, hogy a kórházi ápolási díjak összegét 55.000 pengővel emelték, (Cseh-Szom­bathy László: Semmiség!) a fertőző- és nép­betegségek elleni védekezésnél a diftéria-oltó­anyagoknál 5000 pengővel emelkedik a tétel, (Cseh-Szombathy László: Kevés!) a falusi egész­ségvédelmi szolgálatnál 129.000 pengővel, külön­ben pedig teljesen ugyanazok az adatok vannak a költségvetésben, amelyek a multéviben vol­tak. A tuberkulózis elleni küzdelemre éppen úgy beállítottak 202,000 pengőt, mint az elmúlt év­ben, a tuberkulotikus betegek intézetbeni kezel­tetéséért 340.000 pengőt és a nemi betegségek Gyógyítására 35.000 pengőt. Semmiféle javulást nem látunk és nem látjuk a kormánynak azt az intencióját, hogy végre erélyes kézzel hozzá rkpr nyúlni ehhez a. kérdéshez. Hia tovább nézzük a költségvetést, látjuk, hogy Magyarországon az élveszületések; száma, amely 1922-ben 30*8 ezreléket tett ki, 1933-ban 22 ezrelékre esett vissza. Ez tehát 8'8 ezrelék esést jelent, amely születési hiány nagyobb, mint Európa bármely más államában. Igaz, hogy a halálozási (arányszámnál visszaesést, tehát ja­vulást látunk, amennyiben 21*4 ezrelékről 17"4 ezrelékre esett vissza, de viszont nagyon szo­morúnak tartom, ha a^ kedvező halálozási arányszámot a mi közegészségügyünk megja­vulása eredményének tekintjük. Sőt nagvon szomorú az a kép. amelyet Raymond Pearl, a balti morei John Hopkins egyetem tanára ösz­szeállított. A népek biológiai értékének és élet­rendjének meghatározására az úgynevezett vitái-indexet állította össze, amely szerint a születési arányszámot százzal megszorozzuk és elosztjuk a halálozási arányszámmal. Ebből kitűnik, hogy míg Magvarország vi tál-indexe 1926-ban 162*3 volt, addig 1932-ben már csak 131. Románia vitái-indexe 1926-ban 158. 1932­ben pedig 174, itt tehát emelkedést látunk: J-np-oszlávin v'tál-'nftPT'e 1926-ban 163 vr>l+, mis 1 1932-ben 167. (Mózes Sándor: Azért kell becsü­letes földreformpolitika.) En mindig azt az egyet hallom a kormány részéről, hogy erélyes harcot Isell indítanunk az egyke ellen. Nem akarok felsorolni bizonyos vidékeket, amelyek hiába küzdenek az egyke, ellen, ahol a népi betegségek idézik elő az egykét. Sajnos,, láttam egyik, községemben. hogy egy családban 11 gyermek volt, akik kö­zül már négy meghalt tüdővészben, de még továbbmegy a családban a tüdővész és tovább pusztítja ezeket a gyermekeket. Ennek oka. az, hogy, sajnos, túlkevés kórház és szantórium van,, ahol ezeket a beteg gyermekeket el le­hetne helyezni. A legutóbbi időben sikerült nekem éppen Johan államtitkár úr és Mikeez Ödön volt politikai államtitkár úr útján két szegény tüdőbeteg abonyi asszonyt elhelyez­nem egy kórházban, ahol az egyik 15 nap múlva, a másik 23 nap múlva meg is halt. (Mó­zes Sándor: S hány embert megfertőztek? — Fábián Béla: Pedig hány kórház van Pest vármegyében! — Dulin Jenő: Az iskolákat kell mentesíteni a tüdővészes_ gyermekektől!) A túloldalról hallottam, ezért akarom itt is megemlíteni, hogy az egyke kérdéséről nyilat­kozott Mussolini a »Revue Belge«-ben és meg­rázó képet festett a fehérfajú népek születésé­nek döbbenetes csökkenéséről. Sőt Hitler kor­mánya »Egy kihaló nemzet« címmel kiadott egy röpiratot, amelyben figyelmezteti a néme­teket arra, hogy minden nép eltűnik a történe­lem színpadáról, amely gyermektelenné válik. Nekünk cselekednünk kell. Amint beszédem elején mondottam, nemcsak kritikát akarok, gyakorolni, hanem megkeresem a lehetőségeket és módszereket is, amelyekkel ezeken a súlyos bajokon segíteni lehet, (Helyeslés balfelöl.) Milk volnának itt a legsürgősebb tenni­valók'? Először is lehetővé (kellene a kormány­nak tennie minden egészséges-, életerős gyer­mek világrahozatalát és felnevelését azoknak az anyáknak, akik szülni akarnak; mert sokan vannak, akik nem bírnak azzal a gazdasági erővel, azokkal az anyagi lehetőségekkel, hogy gyermekük f elmeveltetésére áldozatokat tudná­nak hozni. (Farkas István: Vannak községeik, ahol még képzett bába sincs!) A többgyermekes szülőknek meg kell adni a progresszív adó­kedveziméinyeket. {Ügy van! balfelől. — Gr. Festetics Domonkos: Ez már megvan!) Ez, az egyik legfointosaM) tétel. Minden pályázatnál előnyben (kell részesíteni azokat, akiiknek több gyermekük van. Haladéktalanul beszünteten­dők mindazok az időszerűtlen korlátozások, amelyekkel az állaim a nősülés és szaporodás szempontjából biológiailag is legalkalmasabb korú és alkatú egyénekiből válogatott (karha­talmi alakulatoknál, hadseregnél, rendőrségnél, csendőrségnél,, pénzügyőrségnél szolgáló egyé­nieket snjtja a nősülés szempontjából. A több­gyermekes családoknak családiház építésére kedvezményeket kell adni. Vissza kell állítani az 1898 :XI. te. 3. §-át. A vármegyei mentő­egyesület minden járási székhelyen állítson fel mentőállomást., Rendkívül fontosnak tar­tom, hogy a .járások székhelyén szülőotthono­kat állítsanak fel. Megváltoztatandó az Oti.­nak az a lehetetlen rendelkezése, hogy ha a munkavállaló tag vagy családtagja szülési esetben szülészeti osztályra való felvételt igé­nyel, úgy az esetleg szükségessé vált szállítási és kórházi ápolási költséget nem hajlandó fi­zetni, hanem azok megtérítése, ha az illető tel­jesen vagyontalan, az államra, ha pedig van egy kis viskója, akkor arra a szegény szeren­csétlenre magára hárul. Kérem az igen t. bel­ügyminiszter urat, méltóztassék törvényjavas­latot henyujtani, amely a szülésznői állást 'magasabb képesítéshez köti. Ezek után méltóztassék megengedni, hogy áttérjek a gümőkór elleni küzdelemre. (Hall­'juk! balfelől.) Budapesten tíz, ennek a célnak megfelelő tüdőgondozóintézet működik. Az ország többi részén eddig az időpontig a tüdő­gondozóintézetek száma ^S volt, amelyek kö-

Next

/
Thumbnails
Contents