Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-218

Az országgyűlés képviselőházának 2 mutatkozott s ez évben az előbb mondott okok fennforgása miatt még növekedett volna, úgyhogy itt kénytelen volt a kormány a járulékok mérvének felemeléséhez hozzájárulni. Ezzel az intézkedéssel ennél az ágnál a deficit előreláthatólag megszűnik. A baleseti biztosításnál az érvényben levő elosztó-rendszer mellett az előbbi év szükséglete vettetvén ki az üzem veszélyessége es nagysága arányában a munkaadókra, ezzel a deliéit elkerülhető lett. A bányanyugber 'biztosítás .általában reformra szorul. Ez /irányban a tárgyalások és adatfelvételek már régebbi idő óta folynak s a nehézségeket ennél is, mint oly sok Kérdésnél, a pénzügyi feltételek hiánya okozza. Az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási ágazat ma még jórészt a tőkegyűjtés stádiumában van és felkészülés folyik arra a jövőbeni helyzetre, amikor az igénybevétel nagyobb mérve miatt nagy kiadásokkal kell számolni. Válaszul sokszor hallott kifogásra, hogy a 'beruházások, ötletszerűleg történnek, meg kell mondanom, hogy minden ilyen ténykedése az Oti.-nak és a Mabi.-nak kormányellenőrzés mellett és ama hármas szempont szerint történik, hogy a tagok befizetett díjai biztos és értékálló befektetés,be jussanak, hogy e befektetések ezekre az intézmény ékre nézve jövedelmezők legyenek s végül, hogy ezek a beruházások a gazdasági élet vérkeringését ds fokozzák. Nem mulaszthatom el ebből .a szempontból még rámutatni arra, hogy e pénzek kihelyezése és beruházása milyen jelentőséggel hír a gazdasági helyzetben a pénz és hitelélet szempontjából éppen a legutóbbi krízises időben, amikor csak a nagyobb tételeket említve, az O.ti. több, mint 20 milliót, a Mabi. pedig körülbelül 9 milliót bocsátott át a közgazdasági életbe építések, csatornázások, vízvezetékek létesítésére nyújtott kölcsönökben és hiteligények ki; elégítésére, amelyek közül kiemelem az ipari munkaszervező intézet részére nyújtott 4,900.000 pengős kölcsönt s az löksz, részére betétként kisipari kölcsönökre fordíthatás céljából nyújtott egymillió pengőt. A költségvetés ismertetését úgy véltem^ célszerűen teljesíthetni, ha a haladás fokát jelző momentumokra mutatok rá, ezért az eddigi szokástól eltérően elsősorban azokat a részleteket emeltem ki, melyek a pozitívumokat, vagy negatívumokat leginkább visszatükrözik és ezután ismertetem a tárca összesítő költségvetési adatait a következőkben: A kiadások a nyugdíjak nélkül 133,077.000 pengőt tesznek ki, szemben a múlté vi költségvetés 129,979.080 pengő összegével. A ^költségvetés a múlt év előirányzatával szemblan 3,097.920 pengő emelkedést mutat, de az emelkedés százaléka kisebb, mint az előző években, mert míg a belügyi tárca költségvetése most 10.503, addig az 1936—37. évben 10.585, az 1935—36. évben pedig 10.751%-a volt az egész költségvetésnek. E százalékos kimutatást azért véltem szükségesnek megemlíteni, mert ez is egyik indexszáma a takarékosságnak. Maga az összegszerű emelkedés az állami élet fejlődésével járó indítékokra s közelebbről azon okokra vezethető vissza, melyekről a bevezetésben megemlékeztem. Nyugdíjakkal együtt a tárca kiadási előirányzata 156,278.500 pengőt tesz ki. A nyugdíjterheknél a multévivel szemben szintén jelentékeny, 950.770 pengőt kitevő emelkedést lál ülése 1937 május 2£-én, hétfőn. 583 tunk. Mivel a nyugdíjterhek emelkedő tendenciája az egész állama költségvetésen végigmegy, így ez nem pusztán a belügyi tárca kérdése s ezért, bármennyire is fontos államháztartási szempontból, e helyen nem mutatkozik szükségesnek annak okait fejtegetni. Összefoglalásul megállapítható, hogy a költségvetés tételei a közegészségügyi, a szociális ágazatok és a közbiztonsági intézmények kiadásainál emelkedtek, ahol pedig — szervezeteket és intézményeket értve — a fejlesztés lehetősége nem volt meg, a múlt évben megállapított mérvű, szükségletek változatlanul hagyattak és visszaesés sehol sem mutatkozik. A belügyi tárca bevételei, mmt más években, úgy most sem mutatnak lényeges eltérést az előző évi előirányzatokhoz képest. Ez az előirányzat most 11,390.700 pengő, 69.300 pengővel töhb a multévinél, ami t

százalékban az egész állami költségvetés 0'608%-ának felel meg. A múlt évben e százalék 3*157-et tett ki; most a más tárcákra eső jelentékeny bevételi többletek folytán még az összegszerű emelkedés mellett is csak ilyen töredékszámot mutat fel. Végül említést óhajtok tenni a minisztérium által kezelt alapok költségvetéséről. Ezek közül a kivándorlási alap, az elismert vállalatig nyugdíjpénztárak járuléktartalékainak ellenőrzési alapja, az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság alapja, s a rendőrségi nyugdíjjárulékalap előirányzatainál vannak jelentéktelen emelkedések, jelentős összegű csökkenés van a községek segélyezési alapjánál, 200.000 pengővel, a hevételek csökkenése következtében; ugyanez okból csökkenés van a csendőrségi nyugdíjjárulékalapnál is. Az 1936:

VIII. te. alapján a csendőrségnél és (rendőrségnél létesített betegsegélyezés folytán két új 'alap létesült a minisztérium kezelésében, melyekre vonatkozólag még múlté vi adatok nincsenek és így költségvetésük az ed- * digi működésük során szerzett tapasztalatok alapján állíttatott egybe. T. Képviselőház! Ez alkalommal immár harmadízben voltam szerencsés a belügyi tárca költségvetését előadhatni. Ha — lamint azt a számadatoknál is tettem — előadásaim között is összehasonlítást végzek, azt kell mondanom, hogy ez a feladat évről évre könnyebbnek mutatkozott, azon okból,, mert a folyamatosan következett költségvetéseket a kormányzati előrelátás az államigazgatás e rendkívüli fontos ágazatában is 'mind több és több élő tartalommal tudta megtölteni. A számszerű koefficienseik jórészt csak a pénzügyi helyzat fokmérői, amelyekkel, bár kritikai szempontból szintén számot kell vetni, de velük egyenlően kell mérlegelni a szándékot, a jövő fejlesztési irányát is. E tárca előadásának keretében is szembe merek szállni minden olyen ellenvetéssel vagy ellen véleménnyel, amely tagadásba venné, vágy csak látszólagosnak akarná feltüntetni a kormány szociális politikájának az eredményét. Ez a politika ebben a tárcában is jó tükörképet ad, még pedig a szociális célokat szolgáló intézmények megerősítésében^ és a szociális politika tevőleges szerveinek átformálásában, amelyek hivatottak lesznek megalkotni egy olyan fundamentális helyzetet^ amely mintegy vágányát képezi majd a további haladásnak. Amikor a belügyi tárca költségvetéséről előadásomban tárgyilagos képet igyekeztem 81*