Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-218
576 Az országgyűlés képviselőházának nászt is hallottam, hogy éppen a nagy kereskedelmi érdekeltség elnézésével vagy közreműködésével egészen idegenek is kaptak engedélyeket. Tartozom teljesen tárgyilagosan kijelenteni, hogy a panaszok kevésbé a miniszteriális urak ellen irányulnak,, mint azok ellen az érdekeltségek ellen, amelyek ilyen behozatali csoportok körül összegyülemlenek % Különösen nagy a panasz az üveg, a porcellán, az acéláru, az esőernyő és napernyő szakmában. E pillanatban az esőernyő szakmát, mint a legtipikusabb szakmát veszem ki ezek közül, amelyben a panasz meglehetősen nagy, mert ezen a kis szakmán keresztül lehet megítélni legjobban a többi szakmában is előforduló eseteket., Az ország esőernyő dolgában nagyon hoszszú időn át behozatalra szorult. Az utóbbi időben azonban a helyzet megváltozott, mert míg 1925-ben még 92.970 darabot hoztak be, addig az utóbbi időben, 1933-ban már csak 66 darabot. Ebben a szakmában mintegy száz iparos dolgozik, akik körülbelül 160 alkalmazottat tartanak. A behozatal szükséges, mert vannak még ernyő behúzásra szolgáló olyan anyagok, amilyeneket Magyarországon nem gyártanak. Egészen 1931-ig nem volt ezzel semmiféle baj. 1931-ben az akkori kereskedelemügyi miniszter bevezette az engedélyek rendszerét. Az ipartestület kebelében megalakult az ernyőszakosztály s ennek beszerzési csoportja azzal acéllal, hogy ne kelljen mindenkinek külön-külön szaladgálnia a részengedélyért, hanem együttesen intézzék el az igénylést. Ez egy ideig ment is nagyszerűen. A kereskedelemügyi minisztérium elnézése következtében azonban megalakult a Magyarországi Ernyőkészítők Anyagbeszerző Szövetkezete. Ezt nem is oégjegyeztették. a valóságban nem is létezik, csak arra jó, hogy a nagykereskedők, a nagyiparosok magukhoz ragadják a behozott anyagot és lehetetlenné tegyék a kicsinyek boldogulását. Miután úgy vagyok informálva, hogy ezen a téren a minisztériumban reformok készülnek, nagyon kérem a miniszter urat, hogy a legerélyesebben nyúljon bele ebbe a kérdésbe, ne tűrje, hogy a nagykereskedő és nagyipari érdekeltségek a kiskereskedőket és kisiparosokat elnyomják. {Helyeslés a bal- és u széisöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Lázár Imre! Lázár Imre: T. Képviselőház! Engedtessék meg, hogy néhány pillanatra én is igénybe vegyem szíves türelmüket. Annál is inkább kérem ezt,, mert néhány képviselőtársam arra hívta fel figyelmemet, hogy a kereskedelmi tárcánál, mlint kisgazda ne szóljak föl: de engedtessék meg, hogy elmondjam, mi késztetett a felszólalásra. A tegnapi napon egész csoport kisgazdiatársam keresett fel odahaza abban az ügyben, hogy a petróleumbehozatallal kapcsolatban miért nem történik, olyan rendelkezés: a kormány részéről, amely a 'kisembereik szempontjából kielégítő lenne. Azt tapasztaljuk ugyanis^ általában, hogy a mezőgazdaságban szükséges, iparcikkek ára a kartelek kénye-kedve szerint van megállapítva. Eddig- az áreleimző bizottságnak, mintha egyáltalán nem lett volna semimtiféle befolyása a mezőgazdasági kérdésekere, mert a kartelek árpolitikájának a mezőgazdaság teljesen ki volt szolgáltatva mindenféle tekintetben. A petróleumkontingens megoszlásánál a magyar 18. ülése 1937 május H-én, hétfőn. petrótoamipar részvénytársaság 13'7%-át kapja a petróleum behozatalnak, 86*3%-iát pedig ta Bhell, a Vacuum, istb. Ez a 13*7%-os kvantum nagyon kevés, 'annyival is inkább, mert ez az egyetlen (részvénytársaság, amely kantelén kívül áll és olcsóbban tudta adni a pétroles benzínkészleteit, míg volt. Persze a kevés kvantum mielőbb kifogyott. Most a kartel azt csinálta, hogy mánden olyan kisebb községben, ahol lerakata volt neki, megszüntette azt, illetőleg a nagyobb városokba hozta be, iigy* hogy 35rHiO kilométeres körletek vannak. Á kisgazdatársadalomnak tehát akár motorhoz vigye a benzint, akár kiskereskedőknek kell az, 35—40 kilométerre kell elmennie érte pétroles benzinért. A második pedig az, hogy készpénzzel^ kell kifizetni, a harmadik pedig, ami a legsúlyosabb, hogy ahol a kartelenkívüli magyar petróleumiparnak nincsen lerakata, a kartel 1 pengővel emelte 100 kg-ként indokolatlanul a petróleum árát. Az egész nyár folyamán mindig majdnem 1 pengő differencia volt az árkülönbség. Például augusztus hónapiban, amikor a (magyar petróleumiparvállaiat 18 pengőért adta a petróleumot, az ásvány olajkartel 18 pengő 90 filliérért. November hónapban 19 pengő 25 fillérért adta a magyar petróleum iparvállalat, ugyanabban a hóinapban 20 pengő 25 fillérjével adta a kartel. Általában mindig egy pengő körüli különbözet volt a kartel és kartelenkívüli részvénytársaság között. Azt kérdezem az iparügyi (min szter úrtól, abban az esetben, ha valóban a kisemberek érdekeit kívánja képviselni, vagy a magyar kormánytól, miért nem ad nagyobb behozatali engedélyt a magyar petróleumiparnák: mint 13*7% ot, akkor, amikor az teljesen a kisemberek érdekei és igényel szerint adja a petróleumot. Es miért kap sokkal nagyobb kvantumot a kartel. Azt is szóvá kívánom m&g tenni,, hogy az iparügyi miniszter úr megnyugtató választ adott abban a tekintetben, hogy a munkások megkapják, illetve már megkapták a vasútig kedvezményt abban az esetben is, ha az elöljáróságok nem is igazolják. Ez a kijelentés elhangzott, de a valóságban még nem így áll a helyzet. Még mindig órákig járnak a munkások az Igazolvány megszerzése után, hogy 50%-os kedvezménnyel'mehessenek vasúton. Nem elég a munkásigazolvány, hanem előfordult sok esetben az, hogy a munkás már menne haza vasúton, mert a vonatja már indulna, de a menetjegyet nem kapta meg, úgyhogy még mindig ugyanabban a kellemetlen helyzetben van, mint a múltban. Ebben a tekintetben is kérném a miniszter úr szíves beavatkozását, hogy minél előbb sürgősen rendezni méltóztassék ezt a kérdést. A vámőrlőmalmok ügyére is szeretném szíves figyelmét felhívni. Talán nem is tartozik a kereskedelemügyi tárcához, de szerintem ez bekapcsolandó. Ezelőtt 2—3 évvel indokolt volt az, hogy a vámőrlőmalmok a vámőrlést 12%-ról 15%-ra emeljék fel, amikor 6 pengős búzaár mellett nem is tiltakoztunk ellene. Elnök: Kérem, a vámőrlőmalmok nem tartoznak a kereskedelemügyi költségvetéshez! Lázár Imre: Tudomásul veszem, ennélfogva nem kívánok vele foglalkozni. Kérem a miniszter urat, hogy a petróleummegosztásra és a vasúti menetjegyre terjedjen ki a figyelme. Különösen sérelmes a petróleummegosztás, mert 13*7% a magyar petroleumiparvállalatnak