Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-218

Az országgyűlés képviselőházának 218. ülése 1937 május 24-én, hétfőn. 559 kérdezni egy utazási irodától, hogy hogyan juthat el a Balatonhoz, mert szeretne a Balaton mellett nyaralni; ha azt a felvilágosítást kapja, hogy először is egy nap csak egy autóbusz megy ekkor és ekkor és másodszor, 'hogy vasúton 7 óra alatt éri el a Balatont, akkor lemond a balatoni utazásról és ahelyett inkább azt mondja, hogy elmegy az olasz tavak mellé, elmegy a svájci tavak mellé vagy a saját tavaikhoz, Ausztriába, amelyek ugyan távolabb fekszenek Bécstől, mint a Balaton, de mégis — gondolja magában — oda előbb el tud jutni és a helyzet csakugyan majdnem olyan, hogy az osztrák tavak még Budapesthez is majdnem közelebb vannak, mint Bécstől a Balaton, pedig egyébként ez a két hely — szinte azt lehet mondani — földrajzilag egymás mellett fekSZ'lí. Már pedig itt nemcsak Ausztriáról van szó, t. Ház, itt szó van az egész nyugati idegenforgalomról is, mert hiszen a nyugati idegenforgalom mind Ausztrián keresztül irányul hozzánk. Rengeteg esetet tudok arra, hogy külföldiek érdeklődtek a balatoni utazási viszonyok felől és mégrekedtek Bécsben, elkadtak Grácban, nem mertek tovább jönni, amint meghallották, hogy meddig tart az út. Ez azonban çsak a hivatalos közlekedés, ez csak a vasút és az autóbusz, de ha mi most azt keressük, hogy magánközlekedési eszközökkel hogyan tudjuk a Balatont megközelíteni, akkor azt kell mondanunk, hogy nyugatról ez is meglehetősen nehéz, A kormányzat most megépíti a Grácból jövő utat, ez azonban pontosan elkerüli a Balatont, a Balaton felett ível át a Dunántúlon, ami azt jelenti, hogy Grácból megy Körmend, Drávahídvég, Devecser és Jánosháza irányában Veszprémbe és a Balatont csak oldalról kapcsolja be, Balatonalmádi környékén, ahelyett, hogy végig menne az egész Balaton mellett. Ez az út tehát a Balaton szempontjából egyáltalán nem megfelelő. Az volna a kívánság, — és azt hiszem, Esterházy igen t. képviselőtársam is ezt tette szóvá — hogy a Balaton legalább egy bekötő utat kapjon ehhez az útvonalhoz. Úgy tudom, ennek a Jánosháza—badacsonyi, illetőleg tapolcai útnak az építését sem kezdték meg, pedig annakidején, amikor Gömbös miniszterelnök úr elhatározta, hogy ezt az útvoi'a at építik ki, az volt az ígéret, hogy viszont a balatoniak, a zalaiak sem panaszkodhatnak, mert megkapják a bekötő utat. T. Ház! Ez nem vicinális kérdés, nem egy képviselőnek, nem egy választókerületnek a dolga, ez az egész Balaton problémája, amelyet ha nem tudunk megoldani, akkor ez hátránnyal jár országos szempontból is. Most jön a kettős szentév. Rengeteg idegen özönlik majd ide nyugatról s ezek szeretnék a Balatont is megismerni. Nagyon sok olyan ember is van, aki Budapestet már látta, ismeri és nem Budapesten keresztül akar a Balatonhoz menni, hanem közvetlenül. De nem tud, mert nincs az út megfelelően kiépítve! Hivatkozni tudok Festetics György herceg úrra, aki maga mondotta, hogy egy nagy angol társaság 18 autóval elindult Bécsből, hogy lemenjen a Balatonhoz. Közülük azonban 15-en visszatértek és Grác felé fordultak, amikor meglátták a a rossz, poros magyar utakat. Igenis elsősorban nemzeti érdek az, hogy ide tudjuk csábítani az idegeneket. Ehhez az is kell, hogy kedvező, jó útviszonyokat találjanak. Az idegeneket nem lehet idecsalogatni * akkor, ha hét és fél óráig tart a vonatközlekedés Bécsből a Balatonig, autóbusszal pedig nagyon gyenge a közlekedés, összeráz és beteggé tesz. Ez természetes. De tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy csak nyugat felől ilyen rossz a közlekedés a Balatonhoz. Nem! A Balatonhoz kelet felől, az ország fővárosa, Budapest felől is rossz a közlekedés. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a gyorsvonat három óra alatt, vagy két óra alatt levisz bennünket a Balatonhoz. Ez igaz. A nagy tömeg azonban nem gyorsvonattal, hanem személyvonattal utazik és a helyzet az, hogy személyvonattal mégy óra az út a Balatonhoz. Tisztelettel utalni vagyok bátor a német D-Zugokra, amelyek megállás nélkül mennek át száz és száz kilométereken. Utalok a Paris és a francia tengerpart közt közlekedő fürdővonatokra, amelyek a 250 kilométeres utat két és fél óra alatt teszik meg. Ezek mind sokkal előnyösebb, jobb megoldásokat jelentenek, mint amilyenek itt nálunk találhatók. T. Ház! Szóvá kell tennem azt is, amit minden menetrendben, a mostaniban is látok. Annakidején már nehezményeztem a menetrendi értekezleten, hogy az új vonatok és autóbuszok, amelyek ilyenkor nyárra be vannak állítva, mind csak június utolsó napjaiban indulnak meg és szeptember első napjaiban már leállnak. Hogyan lehet a Balaton mellett elo- és utószezont teremteni, ha nincs megfelelő közlekedés? Ezek azok a dolgok, amelyeket a Balaton érdekében^ de a nemzet gazdasági érdekeinek szempontjából is el kell mondanunk. Mert tévedés volna azt hinni, hogy a Balaton csak fejlődhetik. Nem! A Balaton vissza is eshetik. Ha a külföldiek azt tapasztalják, hogy itt nincs megfelelő közlekedés, nincs megfelelő olcsóság, nincs megfelelő szállodai kényelem és egyéb lehetőség, abban az esetben elveszítjük azt a jó hírnevünket, amelyet eddig megszereztünk. Már a legutóbbi esztendő, 1936 is mutatja, hogy a fejlődésnek nem volt olyan az üteme, mint amilyennek lennie kellett volna. Ezt sok mindenre lehet visszavezetni. Számszerűen talán nagyobb volt az eredmény, többet mutattak ki, ez azonban anyagiakban nem jelentett többet. Időközben ugyanis szigorúbban vették a bejelentési kötelezettséget és ezért növekedett látszólag a vendégek száma. A másik ok pedig az, hogy az autók használata következtében bizonyos karavánforgalom fejlődik jd, ugyanaz a fürdővendég több helyen is megjelenik a Balaton mellett, tehát több helyen jelentik be 2—3 napos tartózkodásra. T. Ház! Ezeket az igen t. miniszter úr figyelmébe ajánlom és kérem, hogy komolyan foglalkozzék a Balaton kérdéseivel. A jó szándékot látjuk a miniszter úrban és az államtitkár úrban is és ezért azt gondolom, hogy még nem tudott elég időt fordítani a miniszter úr ezeknek a kérdéseknek átgondolására. Biztosra vesszük, hogy ha ezt megteszi, éppen olyan lelkes híve lesz a Balatonnak, mint amilyenek azok, akik a Balaton mellett forgalmat emelni akarják és akik csekély anyagi eszközeikkel eddig is megteremtették ott a vedéglátó ipart és igyekeztek mindent megtenni a balatoni kultúra érdekében. (Helyeslés.) Elnök: Csoór Lajos képviselő úr kövétke zik szólásra. 78*