Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-217
Az országgyűlés képviselőházának 21 emlegetni és szemérehányni. En nem tehetek arról, hogy nem tudom, 10 vagy 20 évvel korábban (Felkiáltások a jobboldalon: Talán későbben?), illetve későbben születtem (Propper Sándor: Korábban, igen! Koraszülött) és annak^ ellenére, hogy ellenkező pártálláson van a képviselő úr, távol áll tőlem, hogy azt kérjem az Úristentől, hogy 10, vagy 20 évvel túl is éljem a képviselő urat; ha a jó Isten jónak látja, tartsa meg a (képviselő urat ísokáig épségben, egészségben. (Esztergályos János: Ugyanezt kívánom Önnek is! — Élénk derültség. — Br. Berg Miksa: Mi van a szemeseimmel?) T. Ház! Most méltóztassék megengedni, hogy választ adjak igen t. képviselőtársamnak arra a kérdésére, amelyet hozzám intézni szíves volt. Azt az észrevételt, amelyet tettem, tagadhatatlanul felhevült állapotban tettem, mert igyekszem magamat egyébként mindig türtőztetni, nem az egyes személyek iránti, hanem a képviselőház iránti tiszteletből. (Propper Sándor: Ez is jellemzi magát.) Sajnálom, hogy elragadtattam magamat és ezért a Ház tekintélye elleni elszólás miatt tisztelettel sajnálkozásomat fejezem ki. (Helyeslés.) (Br. Berg Máksa: Korrekt eljárás!) Egyébként, ha igen t. képviselőtársam maga sem emlékezik arra, hogy ez a bizonyos eset, — lehet, hogy jogilag nem helyesen fejeztem ki magam, lehet, hogy nem vétség, hanem kihágás — (Fábián Béla: Öe mit csinált ez a szegény Esztergályos 1 ?), amelyet a képviselő úr megnevezni, szíves volt, mikor történt, én arra kérem a t. képviselő urat, mint honatya, hogy méltóztassék, mondjuk Mikecz államtitkár úrhoz fordulni. (Fábián Béla: Na, most halljuk Mikecz államtitkár urat!), vagy méltóztassék Bobory államtitkár úrhoz fordulni (Derültség balfelől), aki közismert nagy előzékenységével meggyőződésem szerint a képviselő úr részére elő fogja kerestetni azokat az iratokat, amelyeknek előkereséséhez én magam, sajnos, a megfelelő helyismeretekkel nem rendelkezem. (Propper Sándor: Tehát ismeret aélkül rágalmazott! — Esztergályos szólásra jelentkezik.) Elnök: Milyen címen méltóztatik szót kérni? Esztergályos János: Be akarom fejezni ezt az affért., (Derültség.) Elnök: A szó a képviselő urat illeti meg. Esztergályos János: T. Ház! Nagyon köszönöm a képviselő úrnak, hogy szíves volt feltett kérdésemre válaszolni. A válasz után megállapítom azt, hogy itt egy hátmögötti pletyka folyik (Felkiáltások a baloldalon: Áh, áh!) előkelő urak részéről, akiknek áldozata ebben a pillanatban Petainek képviselő úr. (Fábián Béla: Most az előkelő urak nyilatkozzanak!) Elnök: Házhatározatra nincs szükség. (Élénk derültség. — Éljenzés és taps a baloldalon.) Következik Esztergályos János képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): Interpelláció a pénzügyminiszter úrhoz a zálogdíjak tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a zálogintézetek a legszegényebb és bajbajutott emberektől a kölcsönök után 14—21%-os zálogdíjat szednek? Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy a zálogdíjak a Nemzeti Bank kamatlábának megfelelő százalékban állapíttassanak meg. KÉPVISFXÖHAZI NAPLÓ. XIII. 7. ülése 1937 május 22-én, szombaton, 523 Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János: Mélyen t. Ház! (Zaj. — Elnök csenget.) Van egy árdrágítást sújtó és büntető törvényünk, amelynek hatását az életben abban látjuk, hogy a nagy árdrágítókat futni hagyják, az apró kis kofákat Dedig megbüntetik. Van egy uzsoratörvényünk, amely mellett az uzsora egészen vígan virágzik, anélkül, hogy maga az állam sújtó kezével ezt az uzsorát megakadályozná. Nem sújt le az állam, mert ez az eset, amelyről itt szólni kívánok, igazolja, bizonyítja azt, hogy maga az állam ÎS azok közt az uzsorások közt van, akik a szegény emberekkel szemben ... (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Az előbb a képviselő urak csendben hallgatták Esztergályos János képviselő urat. Most, amikor fontos dologról van szó, szintén méltóztassanak figyelemmel hallgatni. (Farkas István: Most fontos közérdekről van szó!) Esztergályos János: T. Képviselőház! Ismétlem, maga az állam is azok között áll a sorban, akik az uzsoratörvény ellenére uzsoráskodnak. A zálogházi kamatokról van szó. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A zálogházak azok az intézmények, amelyeket nem a Weiss Fülöpök (Farkas István: És nem a tízezer holdasok!), nem a Vida Jenők, nem a 10.000 holdak boldog birtokosai és nem a Festetics Sándorok vesznek igénybe, hanem az élet robotosai, akik a mindennapi kenyérért küzdve küzdenek. Ezek keresik fel a zálogházakat akkor, amikor végszükségben vannak, amikor talán az életet mentik meg egynéhány pengő megszerzésével, amikor beviszik az utolsó darab értéküket, beviszik, ha van még valami arany, vagy ezüst tárgyuk, beviszik a nyakláncot, beviszik sok családban a legszentebb emléket, a jegygyűrűt, beviszik az órát, bevisznek minden értéket, csakhogy néhány pengőt kapjanak, hogy ki tudják fizetni esetleg a lakbért, hogy kenyeret tudjanak venni a családnak, hogy megmentsék az életet. Beviszi a köztisztviselő a hónap végén az egy öltözet jó ruháját a zálogba, hogy elsejéig ki tudjon tartani, hogy kenyeret, 'életet tudjon a családjának nyújtani, beviszi a munkás csütörtökön a zálogházba az, egy öltözet vasárnapi ruhát, ha még van, hogy szombatig kitarthasson. A zálogház sohasem adja meg a bevitt tárgy értékét, lényegesen alacsonyabban taksálja, ellenben olyan magas összeget von le ezekből a pár pengőkből, hogy az az uzsorával teljesen egyenlő. Ha végighallgatja az ember ezeket a szerencsétlen embereket, akik a zálogházból kijönnek, vagy a zálogházba bemennek, igen sok panaszt hallhat. Amikor nem fogadja el értéktelenség miatt azt az öltözet ruhát a zálogos, kétségbeesve panaszkodnak, hogy mit tegyenek, öngyilkosok legyenek, vagy hova menjenek, hogy egy pár pengőt kaphassanak. Hatalmas uzsora folyik ezen a téren. Itt van nálam két zálogcédula. Az egyiken az van, hogy kb. 50 pengőnyi értékből levonnak 5.60 pengőt, a másiknál 3.5 pengőt vonnak le különböző címeken. Állami zálogházról van szó. Körülbelül 10 százalékos levonásnak felel meg ez az összeg, amiről itt szó van. Maga az állami 'zálogház is 10 százaléknak megfelelő levonást eszközöl, tehát a zálogtárgyak értékéből. Más zálogházak is vannak azonban, még pedig vannak községi, magán és pénzintézettel kapcsolatos zálogintézetek. Ha nézem, hogy 73
