Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-217
Az országgyűlés képviselőházának %l r t Hegvan itt: az igazgatója Perezel Béla igazgató, (Br. Berg Miksa: Ki az? Alispáni — Mojzes János: Csodálom! — Zaj a baloldalon.) Hiába akarja kirántani a képviselő úr Perezel Béla urat ebből az ügyiből. (Mojzes János: Csodálom!) A munkások szervezkedni akartak és amikor a csendőri zaklatás sem riasztotta vissza ebeket az embereket attól, hogy egy nagyobb darab kenyérért egyesüljenek, szervezkedjenek, összebeszéljenek, hogy megbeszéljék, hogy a nagyobb darab kenyér eléréséért hogyan foglaljanak állást, akkor jött az igazgató úr és a következő nyilatkozatot akarta aláíratni az emberekkel. {Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Olvassa): »Magyar Zománcmű- és Fémárugyár, Perezel Béla, Bonyhád. — Nyilatkozat. Alulírott becsületsza vámra kijelentem, hogy nem vagyok tagja semmiféle politikai vagy munkásszervezetnek és fogadom, hogy amíg a Magyar Zománcmű- és Fémárugyár, Perezel Béla cégnél munkát kapok, semmiféle ilyen vagy ehhez hasonló eélú egyesületbe be nem lépek, a gyárvezetőség tudta nélkül...« (Kéthly Anna: A munka szabadság!) «... kötelezem te'hát magamat arra, hogy ha bármi oknál fogva mégis belépnék valami politikai vagy munkásszervezetbe, úgy azt azonnal be fogom jelenteni a gyárvezetőségnek.« (Kéthly Anna: Állampolgári jogok és munkaszabadság!) — Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ez^ az a cég, ez az a vállalat, ez az az igazgató és ez az a kapitalista, aki a magyar, keresztény munkások polgári szabadságába, polgári jogaiba ilyen brutálisan lép bele. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon) Amikor pedig a munkásoknak egy része ezt a gyalázatos nyilatkozatot, ezt a becstelen nyilatkozatot nem akarta aláírni, akkor a gyár igazgatósága 30 embert elbocsátott a gyárból, azért, mert megtagadták ennek a nyilatkozatnak aláírását. (Buchinger Manó: Terror! — Rassay Károly: Ez nem lehet helyes! Epp olyan helytelen, mint a megfordított ja! — Buchinger Manó: Munkaszabadság! Terror! Vörös terror!) Mélyen t. uraim, kénytelen voltam ezt a kérdést idehozni, (Drozdy Győző: Ilyet nem fedez soha ez a párt! Az ilyen eseteket ki kell irtani. — Béldi Béla: Ügyész kezébe keli adni!) mert az a panasz, amely ebben a tárgyiban hetekkel ezelőtt az illetékes hatósághoz jutott, mai napig eredménytelen maradt. En tehát arra kérem az iparügyi miniszter urat, hogy ha van 'benne szociális érzék a munkások iránt és ha igaznak és őszintének tartja azt, amit mondott, amiről tegnap is beszélt, hogy a munka nem árucikk, hanem Isten legszebb ajándéka, akkor haladéktalanul lépjen közbe ebben az esetben és védje meg Isten legszebb ajándékát., A címet nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Csoór Lajos! Csoór Lajos: T. Képviselőház! Mindenekelőtt egészen röviden Rakovszky Tibor és Peyer Károly képviselőtársaiim szavaihoz s azokhoz a megjegyzésekhez kapcsolódom, amelyeket ők az iparügyi tároa volt előadójának nyilatkozatához fűztek. En ezt a nyilatkozatot még folytatólagosan is idehozom a Ház elé, mert ebiben a* nyilatkozatban olyan szellem nyilvánul meg, amelyet visszautasítás és megbélyegzés nélkül nem hagyhatok. A. volt előadó úr azt mondja, hogy ettől a tőikétől, ettől a nagyipari vállalkozástól azt kívánni, amit várt tőle a kormány és a nemzet, nem^lehet. Egy mondatban utasítóim vissza ezt a kijelentést. A nagyipar ilyen fenyegetést ne szegezKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XIII. ütése 193? május %%-én, szombaton. 4?1 zen szembe a kormányzattal és a magyar nemzettel. Ha nem tetszik neki és átmeneti állapotnak tekinti ebben az országban való szereplését, ám szedje a sátorfáját és menjen, de a magyar nemzet nem tűrheti, hogy vele így ihe* széljenek. (Helyeslés.) A másik dolog, amire megjegyzést kell . tennem, Esztergályos képviselőtársam előbb elhangzott beszéde, amelyhez hasonlót mondott Peyer képviselőtársiam is. En nem 'akarok egyes eseteket kiélezni. A miniszter úrnak tudomására hoztam egyes dolgokat. Meg kell állapítanom és tény, hogy a legkisebb munkabéreknek s a megállapított munkaidőnek kijátszása, megkerülése tekintetében vannak törekvések és lépések. Ez kétségtelen. Azt tapasztaltam viszont, hogy amikor ilyen ügyeket^ a miniszter úr elé hoztunk, ezeknek elintézése nem szenvedett késedelmet és ezek az ügyek kellő befejezést nyertek. (Buchinger Manó: Magának szerencséje volt! — Esztergályos János: Burokban született! — Derültség.) Nem nekem volt szerencséim, hnem annak a munkásságnak, amelynek olyan képviselői, megbízottai akadtak, akik siettek a dolgot odavinni, hogy az kellő elintézést nyerjen. Ezzel kapcsolatban csak azt vagyok bátor kérni a mélyen t. miniszter úrtól, hogy ezeket a tényeket, .amelyeket 'említettem, méltóztassék úgy venni, hogy ezekkel szemben a legszigorúbb eljárást kell foganatosítani .anélkül, hogy törődnének azzal, hogy itt a képviselőházban milyen hangok hallatszanak a minisziteor úr szociális gondolkozásával kapcsolatban. Nem. akarom és mint ellenzéki képviselő, nem is vagyok hivatott, hogy a miniszter úr szociális gondolkozását védjem, amikor azonban az iparügyi miniszter úr előadója olyan imlagataaftást tanúsít, mint .amilyet a m/ult -ülésen tapasztalhattunk és most is hallottunk, akkor be kell látnom, hogy az iparügyi miniszter úr helyzete elég nehéz és így a szociális Ígéreteit nem is igen tudhatja egy-kettőre megvalósítani. Ez uem jelenti azt, hogy én a koirmányzatot pártolom, de az igazságot le kell rögzíteni. T. Ház! Felszólalásom célja kizárólag egy igen kis kérdés előadása volt. Ennél a címnél szerepel ugyanis a törvényelőkészítés. Az iparügyi miniszter úr már beszélt arról, hogy az építőipari rendelet előkészítése, illetőleg kidolgozása folyamatban van. Ezzel az építőipari rendelettel kapcsolatban tisztelettel ajánlom az iparügyi miniszter úr figyelmébe a kőművesmesterek érdekeit. Ezt az ügyet a miniszter úr nagyon jól ismeri. A különféle elaborátumok, amelyeket a miniszter úr elé terjesztettek a kőművesmesterek követeléseinek megállapításainál, —'nem akarom ezeket hosszasabban ismertetni, csak felhívom rájuk a miniszter úr figyelmét — jogos, igazságos és méltányos kívánságok, méltóztassék tehát megfelelően gondoskodni arról, hogy az iparügyi törvény vagy rendelet a kőművesmestereknek ezt a kérdését később szabályozza, A címet nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Ház! Az iparügyi tárca tárgyalásának vitájában igen sok szó esett a szakszervezetekről is. A miniszter úr figyelmére méltatta ezt a kérdést, sajnos, azonban mi nélkülöztük az objektivitást és azt a tájékozottságot, amelyet ez a nagyfontosságú kérdés igényelne és megérdemelne. A nemzeti egy66
