Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-215
Az országgyűlés képviselőházának 215. ülése 19B7 május 20-án, csütörtökön. 401 a megfelelő^ bankgaranciával rendelkező kisiparosság részére, amikor kérem, hogy hitellehetőségét lehetőleg növelni,, szaporítani szíveskedjék, hogy a váltók leszámítolása valamivel gyorsabb tempóban mehessen. Azonkívül a fedezetnélküli iparosok részére a jól bevált kölcsönöket, amennyiben lehetséges, kifejleszteni szíveskedjék. Igen t. képviselőtársaim, inkább csak megemlítenem legyen szabad még a kisipar életének egyik legveszedelmesebb rákfenéjét. (Mojzes János: Az ellenzék már (meg van győzve, csak az előadó úr nincs!) A kontárügyre célzok. Meggyőződésem, hogy az, hogy a kormány nem a legdrasztikusabb eszközökkel igyekszik megoldani ezt a kérdést, bizonyos szociális meggondoláson alapul. Tudniillik a mostani nagy munkanélküliség idejében el tudom képzelni, hogy egy sokgyermekes családapa,, amikor családját nyomorogni látja és konyít valamit egy mesterséghez, mielőtt koldulni^vagy lopni menne, inkább minden alkalmat megragad azért, hogy munkával igyekezzék családja megélhetését biztosítani. Ezért a kormány nem kíván mindjárt az első alkalommal a legszigorúbb eszközökhöz nyúlni, lehetetlennek tartom azonban, hogy ennek a szociális rendezetlenségnek terheit a kisiparra hárítsák át. Arra kérem a kormányzatot, méltóztassék a szociális kérdés rendezésével a kontárügyet is megfelelő megoldáshoz juttatni, legalább is olyan formában, ahogyan azt az osztrák ipari novella tette. Szerettem volna még hosszabban beszélni (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalcm és a jobboldalon.) az adóterheknek kérdéséről és megfelelő arányosításáról, mert meggyőződésem, hogy méltánytalan az az adózási mpd, hogy a kisipar viselje a közterheknek 26%-át, a nagyipar pedig csak 14%-át. (Br. Berg Miksa: Mit szól ehhez megint az előadó úr! Már nem is mer idenézni! Lenéz bennünket! — Derültség ba}felől) De mivel tudomásom van arról, hogy ezen a téren az iparügyi miniszter úr és a pénzügyminiszter úr már előrehaladott stádiumban levő megbeszéléseket folytat, ígyezen a téren propozícióval előállni nem kívánok. (Zaj.) Legyen szabad legfeljebb azt kívánnom, hogy az adórendszerünk átszervezéséről, de különösen a társulati és tantiémadó viszonyoknak reformjáról szóló törvény mentől előbb a parlament elé kerüljön. (Mojzes János: Megkontreminálja az előadót! — Kun Béla: Mit csinálnak akkor a kartelvezérek? — Zaj.) Mar befejeztem volna régen, ha hagynának beszélni. (Farkasfalvi Farkas Géza: Kar lett Y.olna, ez jó beszéd! — Zaj balfelöl.) Bátor vagyok felhívni az igen t. Ház és a kormány figyelmét a 60 évesnél idősebb iparosokra, akik csökkent munkaképességük ellenere még mindig két kezük munkájával kénytelenek a kenyeret megkeresni és azt kérem, hogy^ ennek a 60 évnek az adókivetésnél való beszámítása intézményesen történjék meg. Bátor vagyok felhívni az igen t. kormány figyelmet még az egyszoba-konyhás lakással bíró vidéki kisiparosokra, akiknek helyzete semmivel sem előnyösebb anyagi szempontból a földmunkasokénál. Méltányosnak tartom rájuk nézve is a házadómentesség kiterjesztését. (Helyesles.) Továbbá a családvédelem sokat hangoztatott szempontjaira való tekintettel azt kérem, hogy a három- és többgyermekes iparosoknak adója megfelelően leszállíttassék. (Helyesles balfelol. — Egy hang a baloldalon: Helyes, hogy védi a kisipart. — Egy hang jobb felől: Mindnyájan védjük!) T. Ház! Nagyon szerettem volna még foglalkozni a magyar közéletnek egy rendkívül titokzatos és majdnem öncélúnak látszó intézményével, (Halljuk!) Halljuk!) — az Oti.-val (Zaj.) Sajnos, most nem nyílik rá alkalom, csupán egy a kisiparral összefüggő szempontra vagyok bátor az igen t. Ház figyelmét ráterelni. A budapesti bádogos- és lakatosipartestület tudniillik statisztikát állított össze, amelynek segítségével megállapították, hogy a balesetek száma a gyáriparban háromszor akkora, mint a kisiparban. Ennek következménye ott nyilatkozik meg, — hosszabb okfejtés mellőzésével — hogy különösen vidéken, ahol a kisiparosság nagyobbszámú, a kisipar csak egy csekély részét vonja el a befizetett Oti.-járulékoknak a baleseti segélyek alakjában, a fölösleget pedig Budapestre szállítják, ahol az itt koncentrált gyáripari munkásság részére történik ezeknek az összegeknek kifizetése. (Zajos felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Gyosz.! Qyosz.! — Peyer Károly: Ez nem igaz, nem ismeri a témát!) Tekintettel arra, hogy közbekiáltó képviselőtársam a háziúr az Oti.-nál, igyekszem őt megnyugtatni, hogy ... (Zaj.) Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy beszédideje lejárt. (Peyer Károly: Nézze meg a zárszámadásokat, azután beszéljen!) Petainek Józse?: Az elnök úr már lecsengetett, méltóztassék mengedni, hogy befejezzem beszédemet. Csupán azt vagyok bátor említeni, hogy Peyer képviselőtársam nekem beugrott ezzel a közbeszólással. (Derültség.) A kisiparosság nem azt fájlalja, hogy az a becsületes magyar munkás kapja itt a fővárosban ezeket a segélyeket, hanem azt, hogy ezeket a járulékokat nem neki, hanem a gyáriparnak kellett volna befizetnie, már pedig azokat így a kisipar gyönge vállai viselték. (Nagy zaj a bal- és a jobboldalom.) Igen t. Ház! Mivel a költségvetésből megállapítom, — bár még sok mondanivalóm van — hogy határozott előrehaladást jelent a kisipar, a kisemberek megsegítése terén, de különösen a miniszter úr iránti bizalomnál fogva, az iparügyi tárca költségvetését elfogadom. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A sdónokat számosan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken reggel 8 órai kezdettel, tartsuk, (Peyer Károly: Miért olyan korán 1 ? — Györki Imre: Mi az indokl) s annak napirendjére tűzzük ki: az egyes tárcák költségvetésének folytatólagos tárgyalását, azzal a változtatással, hogy a külügyi tárca a földmívelésügyi tárca elé kerüljön. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen.) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Fábián Béla képviselő úr félreértett szavai helyreigazítása címén kért és kapott szólásra engedélyt, öt illeti a szó. Fábián Béla: T. Képviselőház! A képviselőház mai ülésén Tildy Zoltán képviselő úr beszélt arról a felszólalásról, amelyet a kultusztárca vitájával kapcsolatban mondottam el, amikor kifogásoltam és helytelenítettem azt, hogy egyes iskolákban egy tanteremben 80—100 gyermeket tanít egy tanerő. T. képviselőtársam
