Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-215
384 Az országgyűlés képviselőházának 21 bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 11. címet elfogadni? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 1. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (felolvassa a 12. címet): Feliratkozva nincs senki. Elnök: A 12. cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a Ház a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. Következik az iparügyi tárca költségvetésének és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetése XXI. és XXII. fejezetének tárgyalása. Knob Sándor előadó urat illeti a szó. Knob Sándor előadó: T. Ház! (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Az iparügyi tárca előadója őszintén megvallja... (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni! Knob Sándor előadó :.. .hogy jóllehet harmadik ízben látja el ezt a megbízást, erős belső gátlások leküzdése árán vállalta ezt a feladatot. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ezeknek a belső gátlásoknak eredete két okra vezethető vissza. Az egyik ciZ ti támadásszerű egészen súlyos kritika .., (Zaj. — Elnök csenget.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni, mert különben egyenkint fogom a képviselő urakat arra felszólítani, hogy helyeiket elfoglalják. Knob Sándor előadó:... amelyben előadói előterjesztésem a pénzügyi bizottságban a szociáldemokratapárt részéről részesült. (Esztergályos János: Joggal!) A bizottságban a szociáldemokratapárt képviseletében (Esztergályos János: Más párt is!) helyetfoglaló Buchinger t. képviselőtársam ugyanis azt mondotta, hogy ebben az előadói előterjesztésben bizonyos egyoldalúság és elfogultság jelentkezett. (CzirÜák Antal: Ez így van! — Mózes Sándor: A kisiparról sohasem beszélt! — Esztergályos János: Miért tüntet csak bennünket ki?) Nem tagadom, én a világ képét igazán másképpen látom, mint azok a képviselőtársaim, akik a Képviselőháznak ehhez a csoportjához tartoznak. Ezt a meggyőződésemet eddig soha sem titkoltam • el és ez a meggyőződésem bizonyos mértékig tényleg kifejezésre is jutott előadói előterjesztésemben is. Arra kérem azonban a szociáldemokratapárt igen t. tagjait és képviselő kollégáimat, hogy ők, akik rendkívül érzékenyek akkor, ha a szabadságjogokról van szó, legyenek szívesek és amennyire tőlük telik, tartsák tiszteletben mások meggyőződésének szabadságát is. (Helyeslés jobbfelől.) A másik oka ezeknek a gátlásoknak (Esztergályos János: Az egyoldalú előadás, az nem szabadság kérdése, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) az volt, hogy a kisgazdapárt részéről Czirják t. képviselőtársam a Házban és AndaháziKasnya t. képviselőtársam a Házon kívül bizonyos összeférhetlenséget állapított meg, (Meizler Károly: így is van!) az én előadói megbízatásom és a között a szerep között, amelyet a magyar termelés egyik jelentős ágában, a magyar gyáripari termelésnek egy elég fontos poziciójában látok el. Sokat tűnődtem azon, hogy ez az összeférhetlenség megvan-e, fennáll-e ? (Felkiáltások bálfelöl' Fennáll!) Tűnődéseim során abból in. ülése 1937 május 20-án, csütörtökön. dúltam ki, hogy annak, aki ezt a megbízatást, az előadói szerepet vállalja, természetesen otthonosnak kell lennie ebben a problémakörben, ismernie kell a magyar ipari élet legfontosabb kérdéseit, tudnia kell, hogy mik azok a feladatok, amelyek e munkaterületen megoldásra várnak, (Zaj bálfelöl.) és melyek azok az eszközök, amelyekkel ezeket a feladatokat meg lehet oldani. Ennélfogva talán egyetért velem a Ház minden tagja abban, hogy erre az előadói megbízásra csak az vállalkozzék, aki ezen a munkaterületen valamennyire tájékozott. (Esztergályos János: Pártatlan legyen!) Abban az esetben, ha nem a gyáripari érdekeltség köréből vállalná valaki ezt a megbízást, hanem a kisipari érdekeltség köréből, akkor egészen biztosan a másik oldalon tennék ezt szóvá és látnának valaminő inkompatibilitást a megbízás és az illető között. (Cz'trják Antal: A kisipar nincs a gyáripar ellen! Tessék az objektivitást megengedni! — Propper Sándor: Ez beismerése annak, hogy ön nem objektív!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni! Knob Sándor előadó: Azt hiszem, hogy ezt a megbízást mégis olyan valakinek kell ebben a Házban kiosztani, aki, mint előbb mondottam, ezeknek a kérdéseknek a jelentőségéről megfelelően tájékozva van, mert még sem kérhetünk fel irodalomtörténészt vagy festőművészt ilyen kérdések ismertetésére. (Zaj a baloldalon.) Az iparügyi tárca számszerű részéről nincs sok jelentenivalóm. Az országgyűlés bölcsessége a múlt évben, amikor a kereskedelemügyi tárcát két részre osztottuk, az iparügyi tárca költségvetési kereteit 13"2 millió pengőben állapította meg. Az új költségvetés ezt az előirányzatot most egy félmillió pengővel emelte; 500.000 pengővel, amelyből 345.000 pengő esik az állami javítóműhelyek berendezésének korszerű átalakítására (Farkas István: Ezeket teljesen meg kellene szüntetni!) és körülbelül 100.000 pengő esik főképpen kisipari és háziipari célokra; 92.000 pengő pedig esik a tárca nyugdíjterheinek fedezésére. Ezek a tételek együttesen több mint 600.000 pengőt tesznek ki. A 600.000 pengő azonban az egyéb költségvetési tételeknél elért megtakarításokkal 500.000 pengőre csökkent. A tárca kötelékébe tartozó üzemek közül a komlói bányáról csak annyit akarok mondani, hogy a komlói bánya termelése az utóbbi években és az itteni költségvetési előirányzatban is 11300 vágón körüli mennyiséggel irányoztatott elő 2-5 millió pengős keretben. (Esztergályos János: Szép kis bánya!) A bánya költségvetésénél mindössze 50.000 pengő többkiadásnak a fedezetéről gondoskodik az iparügyi miniszter úr bizonyos beruházási célokra. A bányának 2-7 millió pengő adósságterhe van, ennek jelentős része rövidlejáratú adósság, amelynek törlesztésére a bánya üzemi költségelőirányzatát 344.000 pengő terheli. Az iparügyi tárca illetékességi körébe tartoznak az állami vasgyárak, a diósgyőri és a budapesti két gyár. Az általános konjunktúrának megfelelően az iparügyi miniszter úr a két vasgyár bevételeit 28 millió pengővel irányozta elő a tavalyi 22-75 millió pengővel szemben, úgyhogy az előirányzat a bevételeknél 5*25 millió pengővel magasabb, mint az előző évben volt. A kiadásoknál a tavalyi 33-2 millió pengős előirányzattal szemben most egy 35-6 millió
