Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-215

Az országgyűlés képviselőházának 215. könyvnek a beszerzési árát 7 pengőre taksálta, mert utánanéztem a dolognak, s meggyőződésem szerint egy elemi iskolásnak minden tanszere.együttesen 7 pengőbe kerül. (Csoór Lajos: Ot pengőbe kerül!) Ez viszont egyáltalában nem változtat a dolgon, mert az a szerencsétlen földmunkásember 5 pengővel sem rendelkezik; az egyházi adóját sem tudja befizetni, ami pedig csak 2 pengőt jelentene debreceni, általában hajdumegyei viszonylatban, mert annak a szegény embernek semmiféle támasza nincsen gyermekeinek iskoláztatása szempontjából. Azok a távolságok pedig, amelyekkel azoknak a kis apróságoknak meg kell küzdeniük, külön testgyakorlat vagy túristakirándulás a számukra, mert sokszor 7—8—12 kilométert is meg kell tenniük az iskoláig. Sajnálattal kell megemlékeznem arról is, hogy még tavaly adtak 'be egy iskolaépítésre vonatkozó kérvényt hajdúszoboszlói vonatkozásban, de mindezideig nem kapitak erre választ. Egy igen lelkes kisgazda volt az, aki ingyen területet ajánlott fel erre a célra, csak fel kellett volna rá építeni az. iskolát és abba tanerőt állítani. Csak sajnálattal kell' az efféle dologról megemlékezni, mert hiszen az ilyen embereknek nemcsak gavalléros, de egyenesen hazafias és nemzetépítő szempontból elsőrendű gesztusát meg kellene becsülni, sőt az így felépített iskolát jelzőtáblával kellene ellátni, hogy példaadásul szolgáljon a jövő nemzedéknek. T. Ház! A vallásoktatás az állami iskolákban, különösen tanyai viszonylatban, rendkívül el van hanyagolva. Az állami iskolákban ugyan megválogatják felekezetek szerint a tanítókat, de kálvinista, református vidéken például éppúgy beül a felekezeti iskolába a kis apróságok közé a katolikus gyermek, mint a katolikus vidéken a református vallású gyermek. Ezeknek a hitoktatása azután teljesen elhanyagolt állapotban van. Nagyobb város, mint például Debrecen közelében is, valamennyire leküzdettek ezek az akadályok és fiatal teológusok vagy segédlelkészek mondhatnám fillérekért kimennek ezekbe az iskolákba, — téli időben szinte emberfeletti küzdelmek árán mennek ki a nagy sártengeren keresztül — hogy ott ezeknek a kis gyermekeknek a hitoktatását ellássák. Nagyon kérem a mélyen t. miniszter urat, hogy indítson meg ilyen irányban akciót vagy részesítse az egyházakat külön segítségben és a hitoktatás szempontjából végezze el a szükséges tennivalókat. Anyagiak hiányában minden ilyen dolog fennakad, pedig tudhatjuk, hogy nemzeti szempontból elsőrendűen fontos, hogy a nép, az a sokak által hangoztatott nemzet gerince hitéleti szempontból olyan erkölcsi alapot kapjon, amely megdönthetetlen (Kun Béla: Ezt éppen egy nemzeti szocialista hirdeti!) és meglazíthatatlan legyen. Bármennyire félreismerik is a Ház egyes tagjai a nemzeti szocializmust, mondván, hogy vallástalan, hitetlen és talán olyan irányban oktat, hogy az oktatás ^ istentelenségre irányul. Ez nem áll, mert kijelentem, hogy minden olyan területen, minden olyan közületben, ahol a nemzeti szocializmus gyökeret vert, a nemzeti szocalizmus követői éppen azt hiányolják a legjobban, amit most elmondottam. Nagyon kérem a t. miniszter urat és az államtitkár urat, hogy méltóztassanak utánanézni annak az iskolakérvénynek, amelyet már idestova egy esztendeje beadtam, amely a szór KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIII, ülése 1937 május 20-án. csütörtökön. 371 boszlói határban — bár debreceni területen — építendő iskolára vonatkozik. Méltóztassanak odahatni, hogy a felajánlott ingyen telek igénybe vehető legyen és ezzel ez az ajándék megfelelőleg kiaknázható legyen. Gyógypedagógiai vonatkozásban is lett volna még néhány gondolatom, amelyeket közölni szerettem volna a miniszter úrral, de minthogy ígéretet kaptam és biztos vagyok benne, hogy az illetékesek a megadott audiencián megfelelő meghallgatást és elbánást kapnak, elfogadom a címet. Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Andaházi-Kasnya Béla! Andaházi-Kasnya Béla: T. Képviselőház! Nagyjában tulajdonképpen az előttem szólott t. képviselő urak által említett dolgokról szeretnék én is néhány szót szólani. A költségvetésben eredetileg felvett 200, illetőleg a miniszter úr kiigazítása szerint 1000 _ iskola építése ugyanis minden tekintetben kielégítő s lazt hiszem, hogy ha két esztendő alatt ezt az ezer iskolát tényleg megépítik, akkor ezzel olyan mulasztást fognak pótolni, aminek a pótlása tagadhatatlanul nagyon régóta kívánatos és szükséges. Az volna azonban a tiszteletteljes kérésem, hogy amikor ezti az. ezer iskolát a kultuszminiszter úr megépítteti, legyen tekintettel a helyi viszonyokra. Amint az előttem szólott t. képviselőtársam is említette: különösen az Alföldön, ahol rendkívül nagy szociális nyomor van. nem mindig oda kell az iskolát építeni, ahol népesedés szempontjából és körzeti szempontból a legkívánatosabbnak látszik, hanem elsősorban azokra a helyekre, amelyeket a legkönnyebb megközelíteni. Ez a szempont azért kell, hogy mindenekelőtt domináljon, mert különösen a tanyai iskolák azok, amelyek minden épülettől távolesnek. Nyári időben, amikor az utak is járhatók, tulajdonképpen vakáció van; ez a lehető legkellemetlenebb idő. s az apró kis diákoknak mégis kell iskolába járniök. Aki látta, hogy az Alföld falusi népe milyen szegény, milyen lerongyolódott, s hogy milyen szörnyűséges ruházatban, cipőben kénytelenek a gyermekeket iskolába küldeni, hogyan indítják el a szülők gyermeküket a sokszor 3—4 kilométeres útra, annak Össze kell, hogy szoruljon a szíve. Nagyon jól tudom, hogy az igen t. kultuszminiszter úr nem tudja őket ruhával ellátni, nem tudja, még csak kis mértékben is enyhíteni az ottani bajokat. Valamit azonban mégis csak kellene tenni abban az irányban, hogy ezek a kis apró magyar gyerekek, minden különösebb veszély nélkül eljuthassanak rendeltetési helyükre. Van azonban itt még egy kérdés. Tegyük fel, hogy meglesz az ezer iskola. Látszólag megoldottuk a kérdést, a valóságban azonban nem. Mert mit tapasztaltunk a múltban és mit tapasztalunk a jelenben? Nem beszélek arról, hogy voltak olyan tantermek, amelyekben 70—80. sőt 90 gyermek is tanult együtt. Nem beszélek erről, mert nyitott ajtókat döngetnék, hiszen a miniszter iir maga mondotta, hogy ezt a kérdést rendezni fogja. Eámutatok arra, hogy sok helyen vannak iskolák, amej lyékkel szemben ugyan a lakóhelyhez való közelség szempontjából kifogást nem lehet felhozni, de a, tantermet 3 fokos hidegben sem fűtötték, vagy a legtöbb esetben esak úgy, hogy a tanító megmondotta a gyerekéknek, hogy .hozzanak »magukkal fűtőanyagot, máskülönben az iskolában nem áll módjában be53