Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-214

országgyűlés képviselőházának &ty. ülése 19 $7 május 18-án, kedden. 297 vény pregnánsan hangsúlyozza az egységes nemzeti világnézet kialakulásának szükségességet es úgy látszik, jó eredménnyel törekszik az iskolai nevelés egységének biztosítására. Nagyon helyes elgondolás, hogy a nevelés egységét ne a tanítás és a tanárok lélektani uniformizálása biztosítsa, hanem az átfogó egyetemes nemzetnevelés érvényesítése és a közoktatásügy igazgatásának és felügyeleti rendszerének egyöntetűvé válása. így érte el a kultuszkormány meglepően rövid idő alatt, hogy az iskolában az oktatás mellett a nevelés szempontjai is kidomborodhattak az egységes nemzeti és valláserkölcsös világnézet megalapozása érdekében. Azért szervezték át racionálisan az említett törvénnyel a közoktatási igazgatást, azért helyezték új alapokra a szakismereti oktatást, amelyről imént a szónokok beszédei során annyi szó esett, a szakismereti oktatás, az elméleti pályákra nevelő, gazdasági irányú mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatás, főleg a tömegnevelő iskolák, tehát a mai továbbképző iskolák, a felsőbb népiskolák és polgári iskolák gazdasági irányú fejlesztésével. Ennél a pontnál csak elismeréssel lehet szólni arról a körülményről, hogy évtizedes harc után az érdekelt minisztériumok, illetőleg talán helyesebben az érdekelt miniszter urak meg tudtak egyezni a gazdasági szakoktatás kérdésében és a pedagógiai felügyeletet a kultuszminiszter számára biztosították. E harmonikussá vált működés eredménye, hogy a szakiskolák új munkaterve a megvalósulás stádiumába került és e tekintetben sokkal optimistább vagyok, mint Petrovácz képviselő társam, aki ennek a kérdésnek rendezéséből még semmiféle eredményt nem lát. Á közoktatásügyi igazgatásról szóló törvény számos rendelkezése mutatkozott egyébként igen jóhatásúnak, így a középfokú tanügyi hatóságok életrehívása a középiskoláknál, a tanulmányi felügyelők a népiskoláknál és a körzeti iskolafelügyelők intézménye. Helyesnek bizonyult az eddigi különféle típusokkal szemben az egységes középiskola gondolata is, amelynek gerince a nemzetismereti oktatás. A nemzetismereti oktatás által ugyanis a kozmopolisztikus elméleti oktatást a magyar életre való neveléssel helyettesíti a magyar kultúrpolitika anélkül, hogy az elméleti alapot feladná. Helyes, hogy a testnevelés intenzívebb oktatásával fizikailag is előkészítik az ifjúságot a magyar élet küzdelmeire és sportsikerekkel is hozzájárulnak a magyar név megbecsüléséhez. Helyes, hogy a magyar kultúrpolitikai elgondolás szellemében és az új tanterveknek megfelelően a tankönyvdzsungelben is rendet teremtettek. Helyes, hogy a középfokú női iskolatípusokat is megreformálták olyképpen, hogy ia megreformált középfokú nőiskola tanrendje szem előtt tartja a nőnek, mint nőnek a nevelését és amellett kenyérkereső pályára is képesít. Végül helyes, hogy a filmben és a filmművészetben rejlő nevelő és tanító értéket is az iskolai nevelésben és oktatásban kihasználják s különösen, hogy a keskenyfilm-oktatásnak intenzívebb teret adnak. Külön kell szólnom az iskolánkívüli népművelés fontos kérdéséről. A nemzetnevelési programmnak valóban egyik legfontosabb szükségessége az iskolánkívüli népműveles törvényes rendezése, ami tudomásom szerint folyamatban van. Várakozással tekintünk eléje annál is inkább, mert az iskolánkívüli népművelés keretében eddig is jelentős munka tolyt a családvédelmi gondolat terjesztésére, a jellejnne/velésre, a nők háztartási ismereteinek bővítésére és tanfolyamok rendezésével a katonakorúak és a leventék között még mutatkozó analfabétizmus leküzdésére. T. Ház! A közép- és felsőfokú oktatás reformjának érdekében három jelentős ténykedését látom a kultuszkormánynak, még pedig az Országos Közoktatási Tanács átszervezésével, (Rajniss Ferenc közbeszól.) azután az Országos Felsőoktatási Tanács megszervezésével, végül az Országos Felsőoktatási Kongresszus megrendezésével. A Közoktatásügyi Tanács átszervezésénél is a nemzetnevelés elvi szempontjai játszottak közre, amennyiben ebben a kizárólag szakpedagógusokból álló testületben helyet adott a kultuszminiszter azoknak a szakértőknek is, akik az iskolai problémákat az élet szemszögéből nézik s a nemzetnevelés kérdését az egyetemes nemzetpolitika keretében szemlélik. Ilyen módon biztosítva van, hogy szakismereteken kívül az iskola oktató tevékenysége mellett az iskola nevelő tevékenysége háttérbe ne szoruljon. Helyesen mondta a kultuszminiszter úr egy alkalommal, hogy bár paradoxonnak látszik, de a gyakorlati élet szempontjai is megkövetelik a túlzásba vitt szakismeret-halmozás korlátozását s az erkölcsi, jellembeli, értelmi és világnézeti nevelés szempontjainak erőteljesebb érvényesítését. Valóban a magyar iskoláknak elsőrendű feladata a magyar életre való céltudatos előkészítés, az ifjúság erkölcsi nevelése, jellemének szilárdítása, kötelességtudásának fejlesztése, valláserkölcsi és nemzeti alapokon nyugvó egészséges magyar világszemléletének kialakítása. S ennél a pontnál helyesen utalt a t. kultuszminiszter úr a rendszeres és koi'j szerű testnevelés fontosságára, idézve a régi angol és a diadalmas új olasz példát. Fontosnak ítélem a t. kultuszminiszter úr törekvését abban az irányban is, hogy a nemzetnevelés és oktatás az elmélet és gyakorlat kérdéseinek tisztázásával egyúttal az ifjúság szellemi űlterhélésének problémáját ,'is igyekezett megoldani. De ugyanilyen fontosnak tartom azt az igyekvését is, amelyről az imént már szó is esett, hogy nemcsak a tananyag, de a tanulóanyag gondos szelekcióját is keresztülviszi és' ezzel a középiskolákba és az egyetemekre való céltalan tódulást megakadályozza olyképpen, hogy az ifjúságot tehetségéhez és hajlamosságához mérten kívánja a felsőbb iskolákba engedni és ezzel az imént tárgyalt diplomás túlprodukciót megakadályozni. Mert bármilyen fontos volna az is, hogy az általános műveltség és tanultság minél magasabb színvonalú legyen, szakítani kell azzal a begyökeresedett magyar felfogással, hogy a kínnal, keservesen megszerzett diploma tulajdonosának rátermettsége nélkül is jogcím az érvényesülésre és pedig lehetőleg állami vagy közületi szolgálat irányában. T. Ház! Ami a felsőoktatást illeti, itt rendkívüli jelentőségűnek tartom az egyetemek tanulmányi rendiének és vizsgarendjének, revízióját és az egész felsőoktatás korszerű reformját. (Sulyok Dezső: Teljesen hiányzik belőle a nevelési szempont!) Elnök: Sulyok képviselő urat kérem, ne zavarja a szónokot felolvasásában! (Élénk derültség, Egy hang bal felől: Nem szabad olvasni!) Törs Tibor: Éppen erre irányul alighanem