Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-213

Az országgyűlés képviselőházának 213. Egészen röviden leszek bátor ezeket az apadásokat ismertetni. (Halljuk! Hßlljuk! a jobboldalon.) A művészeti ég tudományos célok támogatásánál mutatkozó 8.060 pengő csökkenés részben azért áll elő, mert egy tudományos tisztviselőnek külföldről való visszarendelése következett be, részben pedig & családi (pótlékok _ szánna apadt, nagy résziben még az is belejátszott, hogy a nyugdíjazás folytán megüresedett magasabb állásokba alacsonyabb tisztviselők neveztettek ki. A művészeti tanintézeteknél a személyi járandóságoknál látható ezerpengős apadást pedig az idézi elő, hogy a végleges^ létszám elérése érdekében 2 kisegítő' szolgai állást megszüntettek, továibibá. ugyanaz a körülmény, mint az előzői címnél, tudniillik hogy a nyugdíjazás folytán megüresedett magasabb állások helyett alacsonyabbak vétettek tel. Ezt a csökkentést ennél a címnél részben ellensúlyozza 1 főfoglalkozású tiszteletdíj asi állasnak a VIII. fizetési osztályú könyvtári tisztviselői állássá való átszervezése, nemkülönben 1 VI. fizetési osztályú tanári állásnak V. fizetési osztályú igazgatói állássá történt átszervezése. r Végül egy egészen jelentéktelen csökkenés es pedig 940 pengő állapítható meg a személyi járandóságok előirányzásánál, a diákjóléti célok támogatása címnél. Ne méltóztassanak azonban megijedni, nem a valóban diákjóléti célok támogatására szolgáló fedezetet éri ez a csekély csökkentés, hanem itt mindössze az történt, hogy 1 kollégiumi alkalmazottnak természetbeni lakást utaltak ki és emiatt feleslegessé vált részére a lakbérnek további folyósítása.^ Ennél a címnél egyébként személyi járandóságok címén összesen 31.940 pengő van előirányozva és ebből az összegből nyerik illetményeiket azok a tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akik a 'budapesti Horthy Miklóskollégiumhoz, a budapesti Sarolta-kollégiumhoz, a szegedi Horthy Miklós-kollégiumhoz és a debreceni Horthy Miklósné-egyetemi leánykollégiumhoz vannak beosztva. '.' T. Ház! A személyi járandóságoknál az előző évi költségvetéssel történt összehasonlítások alapján mutatkozó eltérések ismertetése után legyen szabad áttérnem a dologi kiadások ismertetésére és azokról a következőket előadnom. A dologi kiadásokra eső többlet ebben az előttünk fekvő költségvetésben 865.000 pengőt tesz ki, ebből a legnagyoibb összeg az, egyetemekre és tanárképzőkre esik, azután ü középfokú tanintézetek következnek a mngsorban. majd a testnevelés, a népoktatás, a művészeti és tudományos célok támogatása, a ^művészeti tanintézetek, a szakoktatás és a népművelési célok támogatása. Az összes bruttó emelkedés a dologi és egyéb kiadásoknál 870.610 pengő, amivel'szemben áll a külső igazgatásnál egy 5000 pengős csökkenés, amelyet ha.levonunk az emelkedések előbb említett összegéből, akkor mint nettó emelkedés a dologi és egyéb kiadásoknál 865.610 pengő mutatkozik. Ezeket a számokat közelebbről megvilágítva, legyen szabad előadnom, hogy a legnagyobb hányad az emelkedésből — még pedig 337.680 pengő — esik az egyetemek és tanárképzők címéire. Ennek

1 az emelkedésnek a bekövetkezésé természetes, inert hiszen a felszereléseknek és az anyagoknak pótlásainál az árakban igen nagymértékű a drágulás ós ez is ülése 1937 május 1^-én, pénteken. 279 túlnyomórészben éppen a 'klinikai felszereléseknél észlelhető. Nem kell tehát itt azt gondolni, íhogy laz egyetemeknek és a tanárképzőiknek talán valami túlzottan jóakaratú dotálása történt volna ebben a költségvetésben. Azután befolyásolja a dologi kiadások emelkedését az is, hogy a debreceni egyetemen külön járványkórház létesíttetett, minek kapcsán emelkedett az ágylétszám. Végül emeli a dologi kiadásokat az egyetemeknél és a tanárképzőknél az, hogy a József Nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetemen két új tanszékkel kapcsolatban merülnek' fel kiadások, amely két új tanszék szervezéséről voltam bátor megemlékezni a személyi kiadásoknál. Egyébként az egyetemek dologi kiadásánál mutatkozó emlekeidéslből |a legnagyobb összeg a debreceni egyetemire esik a. anáír említett járványkór-ház létesítése következtében, utána következik a Pázmány Péter^egyetem dologi kiadásainak emelkedése, azután pedig a József Nádor-egyetem, a szegedi egyetem és végül a pécsi Erzsébet Tudományegyetem. A dologi és egyéb kiadások emelkedéséből a következő legnagyobb összeg — mégpedig 250.000 pengő — esik a középfokú tanintézetekre. Erre a többletre a nevelőintézetek dologi kiadásainál van szükség. Ennek oka részben az élelmicikkekben bekövetkezett drágulás, amely a növendékek élelmezési költségeit növelte, részben az intézetek részére nélkülözhetetlen leltári tárgyak beszerzése, a fűtési, világítási és különböző közüzemi költségeknek az eddigi tapasztalatoknak megfelelő előirányzása, végül azoknak, a költségeknek fedezése, amelyek a sportszerek beszerzésével, nemkülönben a sportkiképzés és a nyelvtanulás fokozásával függnek össze. 2000 pengővel nagyobb összeg irányoztatott elő a polgári Iskoláknál a kiküldetési és átköltözési költségek rovatán a tényleges szükségletnek megfelelően. Minthogy azonban ugyanakkor a középiskolák dologi kiadása & székesfehérvári állami gimnázium céljaira bérelt helyiségek házbérének megszűnése folytán ugyancsak 2000 pengővel csökken, az emelkedés és a csökkenés egymást kiegyenlíti, végeredményben tehát a dologi és egyéb kiadások összege a középfokú tanintézeteknél az említett 250.000 pengős 'emelkedést mutatja. A testnevelés címnél 100.000 pengős emelkedés esik a dologi kiadásokra az előző évivel összehasonlítva. Ebből 55.000 pengőt fognak fordítani a halaszthatatlanul szükségessé vált leltári tárgyak .beszerzésére, valamint a meglévő felszerelések karbantartására és javítására. 10.000 pengővel emelkedtek a reális ' szükségletnek megfelelően a testnevelési irodák fűtési és világítási költségei és 35.000 pengővel nagyobb összeg irányoztatik elő az iskolánkívüíi sportnevelésre, annak eredményesebbé tétele céljából. A dologi kiadásoknak 70.000 pengős emelkedése látható a népoktatás címnél. Ez a hitel mint új kiadás irányoztatik elő a népiskolák tan személyzetének a továbbképzésére és tankönyvek kiadására. Az előirányzott összeg a nyelvi kisebbségi népiskolákban egyrészt a már állásban lévő tanítók továbbképzésére, másrészt tanítójelölteknek a nem magyar tannyelvű tanítására szóló kiképzésére, valamint ezen iskolák tankonwszükségletének részbeni kielégítésére szolgál. A művészeti és tudományos célok támo40*