Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-213

2?6 Az országgyűlés képviselőházának 21 több Letet # a személyi, dologi és egyéb kiadások és hozzájárulások közti megoszlás szempontjaiból. A személyi járandóságoknál a nettó emelkedés összege 224.830 pengő. Ez az emelkedés a következőkép állt el: az emelkedésből legnagyobb rész esik a népoktatásra: 133.800 pengő, szakoktatásra 101.060 pengő, az egyetemekre és tanárképzőkre 12.820 pengő, testnevelésre 3600 pengő, népművelési célok szolgálatára 600 pengő és végül központi igazgatásra 160.500 pengő. Az emelkedések bruttó összege tehát kitesz 412.380 pengőt, amellyel szemben csökkenés mutatkozik ia külső igazgatásnál 59.000 pengő, a középfokú tanintézeteknél 118.500 pengő, a művészeti és tudományos célok szolgálatánál 8.060 pengő, a művészi tanintézeteknél 1.000 pengő és a diákjóléti célok támogatásánál 940 pengő. Ezekből a most felolvasott számadatokból méltóztatnak ^ látni, hogy a legnagyobb összeg a személyig járandóságok emelkedésénél ismét a népoktatásra és a szakoktatásra esik, együttvéve 234.000 pengő, vagyis az összes bruttóemelkedésnek, tehát a 412.380 pengőnek a nagyobbik fele. A népoktatásnál ez a 133.800 pengőnyi emelkedés főként azért vált szükségessé, mert emeltetett a segédtanítói állások száma, mégpedig százzal, amire a zsúfolt iskolák jobb ellátásán kívül a helyettes tanítók előmenetelének javítása, nemkülönben az állástalan tanítók alkalmazása miatt is igen nagy szükség van. Az új állásokból részben a kisebbségi iskolák tanítói szükséglete fog kielégítést nyerni. A szakoktatásnál a személyi járandóságok emelkedése 101.060 pengő. Ebből a mezőgazdasági szakoktatásra esik 57.650 pengő és az ipari szakoktatásra 61.640 pengő. Ugyanekkor a személyi járandóságok a kereskedelmi szakoktatásnál 2.880 r pengővel, a társadalomegészségi szakoktatásnál pedig 15.350 pengővel csökkenvén, az említett többlet és kevesebblet közötti különbözet eredményezi a már említett 101.060 pengő többkiadást. A mezőgazdasági szakoktatásnál — miként azt voltam bátor említeni — a személyi járandóságok 57.650 pengővel emelkednek. Ebből 12.620 pengő a középfokú gazdasági iskolák és intézetek, 45.030 pengő pedig az önálló gazdasági népiskolák és gazdasági továbbképző iskolák személyi járandóságaira esik. A középfokú gazdasági iskolák és intézetek személyi, járandóságainál az emelkedést indokolja részben az illetményszabályokon alapuló fokozatos előléptetések folytán az illetmények emelkedése, részben a kecskeméti állami felső •mezőgazdasági iskolánál szervezett két új rendes tanári és két új helyettes tanári állás és az ugyanitt előirányzott óradíjtöbbletek, valamint az a körülmény, hogy az Amizoni-intézet tanszemélyzetének illetményei, amelyek eddig a középfokú tanintézeteknél nyertek előirányzást a polgári iskolai alcímnél, ide hozattak át. Az önálló gazdasági népiskoláik és gazdasági továbbképző iskolák személyi járandóságainál ez a töbhlet — miként azt már említeni voltam hatói* — 45.030 pengő. Erre a többletre szükség van azért, mert az önálló gazdasági népiskolák tanulóinak létszáma a szaktanítók végleges létszámának megállapítása óta ' közel 100%-ikal emelkedett, emelni kellett tehát a tanerők létszámát ás. Ezenkívül gondoskodni kellett a kecskeméti gazdasági szaktanítóképző intézettel kapcsolatban az ott megnyíló gya3. ülése 1937 május ik-en, pénteken. korló iskola tanszükségletének biztosításáról is. Ezért tíz új rendes és öt új helyettes gazdasági szaktanítói állás szervezte tett. Hozzájárult a többlethez az önálló gazdasági népiskoláknál alkalmazott hitoktatók óradíjának emelése ás, valamint az a körülmény, hogy itt nyer fedezetet a teljesen állami önálló gazdasági népiskoláknál alkalmazott tanerők részére a gyakorló terület tiszta jövedelméből biztosított osztalék utalványozásához szükséges öszszeg. Legyen szabad itt megemlítenem, hogy jelenleg öt felső mezőgazdasági iskola működik. Ezekből három állami, egy római katolikus felekezeti, egy pedig községi jellegű. A felső mezőgazdasági iskolák célja — mint méltóztatik tudni — a kis- és középbirtokosok fiainak gazdasági képzése, hogy tairtokukon önállóan és okszerűen gazdálkodhassanak, továbbá, hogy előkészítést nyerjenek a gazdasági főiskolára. Idetartozik még az Amizoni Károly által alapított Országos Magyar Nőnevelő Intézet is, amely a magyar háziaszszonyo'k nevelésének célját szolgálja. Az önálló gazdasági népiskolák száma ezidőszerint 52. (Tildy Zoltán: Ez kevés!) Bziek közül állami 21, községi 31. Oktatásban részesült az 1936/37. tanévben összesen 23.964 tanuló, ebből 10.670 fiú és 13.294 leány. Megjegyzendő még, hogy az állami önálló gazdasági népiskoláknál, kivéve a kiskundorozsmait, az ingó és ingatlan vagyon községi tulajdon is a tiszta jövedelem is a községeket illeti meg, viszont a kiskundorozsmai állami önálló gazdasági népiskola jövedelmi feleslegét a tárca javára szolgáltatja be. A gazdasági irányú továbbképző népiskolák számában az utóbbi időben örvendetes emelkedés mutatkozik, amennyiben azoknak száma 1259, vagyis 102-vel több, mint az előző tanévben volt. Ez utóbbi iskolákban az 1936/37. tanévben összesen 142.817 tanuló nyert oktatást, 2572-vel több, mint az előző tanévben. Ebből fiútanuló volt 70.482, leány pedig 72.335. Az önálló gazdasági népiskolák és gazdasági továbbképző iskolák célja, hogy a továbbképző tanköteles korban levő gyermekeket továbbképzésük mtellett a gazdaság egyes r ágaiban annyira kiképezze, hogy a fiúk képesek legyenek kisbirtokukat okszerűen kezelni, vagy — "mint mezőgazdasági antunkások — értékesebb mainkat teljesíteni, a leányok pedig, mint leendő gazdaasszonyok, megismerkedjenek a munkakörükbe eső összes teendőkkel. Áttérve az ipari szakoktatás személyi járandóságaira, megállapíthatjuk, hogy a személyi járandóságok többlete itt 61.640 pengő, amiből esik 61.500 pengő a felsőbb ipariskolákra és ipari szakiskolákra, és egy jelentéktelen többlet, mindössze 140 pengő, a tanonciskolákra. A felső ipariskolák és ipari tanonciskolák többletét az öt újonnan szervezett művezetői állás,, továbbá az eddig más címnél előirányzott állásoknak ide történt áthozatala, nemkülönben bizonyos osztálypárhuzamosításokkal kapcsolatos óradíjak többköltsége okozza. A felső ipariskolák célja az, hogy atanulój kat elméleti és gyakorlati képzéssel képessé tegyék a műszaki segédmunkák elvégzésére és a művezetői állások betöltésére, részben a kisebb üzemek önálló vezetésére is. Ezzel szemben az ipari szakiskolák és az állami gyermekvédelem ipariskolái elsősorban megbízható,