Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-213

Az országgyűlés képviselőházának 213. ülése 1937 május 14-én, pénteken. eszközök segítségével folytathassa a kormányzást. Parkas- István képviselő úr olyan kérdésekett tett szóvá, amelyek elsősorban is a földmívelésügyi tárca keretébe tartoznak, mint mondotta azért, mert a miniszterelnök egyúttal földmívelésügyi miniszter is. (Derültség a jobboldalon. — Farkas István: A miniszterelnök úr is beszélt róla!) Méltóztassanak megengedni, hogy^ beszédének erre a részére — én is felhasználva földmívelésügyi miniszteri minőségemet — majd a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával reflektáljak. Csupán egy kérdést teszek szóvá egy pillanatra, ez pedig t. képviselőtársam beszédének a falukutatókról szóló része, amelyben reflektált a vitazáró beszédem alkalmával tett ki j elentéseimre. T. képviselőtársam félreértett engem. Nekem semmiféle kifogásom nincs és nem is lehet az ellen, ha valóban tudományos felkészültséggel és tudományos szempontból vizsgálnak meg bizonyos kérdéséket. En csak azokat az eseteket tettem szóvá, ahol éppen ezeket a tudományos szempontokat vagyok kénytelen nélkülözni és tisztán politikai vagy egyéb szempontokat látóik érvényesülni. (Zaj. — Boczonádi Szabó Imre: Falut izgatók!) A választójogra vonatkozólag is tett bizonyos célzásokat és kijelentéseket t. képviselőtársam. Amit ebben a kérdésben itt a Házban elmondottam, azt nem akarom semmivel sem megtoldani. (Farkas István: Elég baj!) Pontosan nyilatkoztam arra nézve, hogy milyen határidőn ibelül fogja a kormány ezt a javaslatot benyújtani és annakidején, amikor abban a helyzetben leszek, hogy ismertethetem a választójogi törvényjavaslat tervezetébe felvett rendelkezéseket, képviselőtársam is meg fogja látni, hogy a részletek mit tartalmaznak. vitéz Tóth András t. képviselőtársam lendületes beszédének azt a részét, amelyben a nemzetvédelem intézményes megszervezésének rendkívüli fontosságáról emlékezett meg, teljes egészében aláírom. Az általa felvetett szempontok között nagyon sok érdékes építő gondolatot találtam. Azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek alfája az, hogy annak nagy fontosságáról meggyőződve már az iskolában a nevelés során kell belevinni ezeket az eszméket az ifjú magyar generáció lelkébe és szívébe. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Köszönöm, hogy t. képviselőtársaim felemlítette azt is, hogy milyen dolgok törtemnek a szellemi szabotázs körül, mert ezen a téren is igen meggondolandót és olyan adatot hozott fel, amiből a tanulságot le kell vonnunk. Örülök annak is, hogy rámutatott t. képviselőtársam arra is, hogy igen gyakran egyáltalában nem felelős tényezők külföldi felelős, vagy felelőtlen faktorokkal olyan megbeszéléseket folytatnak, amelyeknek követezményei nem mindig kívánatosak és szerencsések az országra nézve. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ez sokszor nem a jóakarat hiányán, ihanem talán a helyzet némismerésén múlik. Ami <t. képviselőtársamnak a frontharcostörvényjavaslatra tett allúzióját illeti, ebben a tekintetben egészen határozottan nyilatkoztam. Bejelentettem, hogy a honvédelmi miniszter úr, aki ezt mai beszédében is jelezni szíves volt, (Ügy van! Ügy v

an!) még éhben a költségvetési évben be fogja nyújtani. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Rupert Rezső igen t. képviselőtársam beszéde elején bizalmáról volt szíves biztosítani. Ezt a körülményt én némi gyanakvással fogadtam. (Derültség.) Későbbi kijelentései során valóban rá is jöttem arra, hogy tulajdonképpen bizalmatlanságát akarta ezzel némileg bevezetni. (Derültség.) Beszédére egészen röviden azt válaszolom, hogy azt, amit Szegeden mondottam, nagyon jól megfontoltam, ahhoz sem hozzatennívalóm, sem abból elvennivalóm nincs. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Pintér igen t. képviselőtársam igazán kitűnő beszédében visszatért a miniszterelnöki tárca költségvetéséhez. Végigment ennek a tárcának költségvetésén és emelkedett szellemben a legkülönbözőbb szempontokból világította meg ennek a tárcának egyes költségvetési tételeit. Rámutatott azokra a fontos kérdésekre, amelyeket ennek a költségvetésnek segítségével a kormányzat meg akar oldani. Az általa felhozottakra nem fogok egyenként válaszolni, mert a később elmondandókban t. képviselőtársam az általa felvetett kérdésekre úgyis választ nyer. A miniszterelnöki tárcával kapcsolatban néhány kérdést kívánok most érinteni. Ezek Közé a kérdések közé tartozik a hazai kisebbségek és az idegenben élő magyar állampolgárok gondozása; az informativ szolgálat, ami alatt a sajtószolgálatot értem; a szociálpolitika és most legújabban a nemzeti önallósítási alap feladata; valamint a statisztikai adatgyűjtések; a Vitézi Rend főszéktartósága, amelynek megvan a költségvetésben a maga rovata; és bizonyos rendkívüli kiadások az úgynevezett reprezentatív célokra. Ha sorba veszszük a tételek mögött megvizsgálandó hátteret és ezeknek a külső és belső politikai kérdésekkel való összefüggését és ha vizsgáljuk ezeknek a kérdéseknek hatásait a magyar közélet és a magyar nemzeti jövő szempontjából, akkor néhány olyan megállapítást kell tennem, amelyeknek itt való hangoztatására különösen súlyt kívánok helyezni. A hazai kisebbségek és az idegenben élő magyar állampolgárok gondozása kérdésénél ki kell jelentenem azt, hogy a világpolitikát is a földkerekség minden táján élő, tehát az idegenben élő magyarság sorsának is a szemszögéből kell néznünk, mindig azt keresve, hogy mi használ és mi árt. Idegenben élő véreinkről szólva, az ő sérelmeik, gazdasági, kulturális, politikai elnyomottságuk bennünket elsősorban és mindig a legközvetlenebből érdekelnek. A költségvetés általános vitája scsrán ennek a kérdésnek rendkívüli fontosságára rámutatott Bethlen István gróf igazán lélekbemarkoló, drámai szavakkal, megemlékezett róla Kornis Gyula igen t. képviselőtársam is a mi sorainkból, adatokkal húzta alá ennek a kérdésnek rendkívül jelentőségét, ugyancsak nagy hozzáértéssel szólt ehhez Mezey Lajos t. képviselőtársunk is és mai beszédé-ben most Pintér László képviselőtársam, aki régi ismerője és szakértője ennek a "kérdésnek. Ebben a kérdében nincs alvó lelkiismeret. Ha szunnyad is a lelkiismeret, arra valók vagyunk mi, a magyar kormány, hogy ezt ébren tartsuk. (Ügy van! Ügy van! Élénk taps.) Ezt a munkát vállaljuk is itthon és a nemzetközi fórumokon is úgy, mint azt részletesebben a vitát bezáró beszédemben a t. Háznak már bejelentettem.