Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-209

16" Az országgyűlés képviselőházának Ê választói reformnál erre is gondolni kell és valami módot kell teremteni, hogy a képviselő saját választóival szemben újból független lehessen. Itt bent a Házban pedig — ha megengedik, egy rossz hasonlattal élek, hogy a helyzetet illusztráljam — kevés a csuka. A halastavakban a pontyok szeretik a csendet, belefeküsznek az iszapba. Ilyenkor a halastóba beeresztik a csukákat, hogy egy kis életet hozzanak a halastóba, hogy a pontyok nagyon el ne hízzanak, ne legyenek nagyon kényelmesek. Egy ilyen areopagnak szüksége volna csukákra, akik egy kis életet hoznának a Házba. (Derültség.) Ne tessék azt hinni, hogy a békés és csendes atmoszféra minden munka alapja. Nem! Sőt az eleven parlamenti életből, az elvek öszszeütközéséből lehet valami, az mozdíthatja meg a géniuszt. Ha csak arról biztosítjuk egymást, hogy szeretjük egymást, hogy tiszteljük egymást (Derültség.), milyen konstruktívek vagyunk, milyen pozitívek vagyunk, akkor ez a Ház el fog aludini és attól félek, hogy itt a törvényhozás házában a magyar géniusz végleg elszundikál. Mikor úgy délután itt bent vagyok és látom felszólaló képviselőtársaimat, —• önök valószínűleg ugyanezt érzik — az ember megsajnálja őket. Itt állnak és elmondják beszédeiket. Igen sokszor nagyon jó beszédeket mondanak el. Hányják a borsót ezekre a gyönyörű márványfalakra, mint egy politikai robotember, elmondják, pusztába kiáltják beszédeiket. (Derültség.) Ott ülnek azok a derék gyorsírók, akik a történelem számára írják azt, amit a politikai robotember itt elmond. (Derültség ) Az elnök ott ül a helyén, mint a tekintély megtestesítője, az inspekciós képviselő urak pedig hol alszanak, hol nem alszanak. Nekünk nem érdekünk az, hogy a magyar

1

} törvényhozás ilyen legyen. Mi olyan törvényhozás után vágyódunk, amelyben az élet vibrál. (Csoór Lajos: Most már lássuk a csukát! — Gr. Festetics Domonkos: Gyere közénk mint csuka! — Dinnyés Lajos: Dózsi, mint kóser csuka! — Derültség.) Annyit gondolkozom azon, hogyan lehet az, hogy amikor ebben a házban ennyi

t jóakarat van, amikor mi ennyire meggyőzzük egymást, sőt már annyira meg vagyunk győződve, hogy majdnem ugyanazt

1 mondjuk mindannyian, amikor ilyen jóindulat van minden oldalról, miért nem lesz ebből semmi sem kint az életben, miért nem lesz ebből semmi a valóságban. (Rajniss Ferenc: Azt kérdezik kint is!) Annyit tépelődöm, hogyan lehet az, hogy 18 éven át ugyanazokról a problémákról beszélünk és még sincs semmiféle hatás. (Felkiáltások a jobboldalon: Pénz kellene! — Gr. Apponyi György: Nemcsak pénz kelt!) Itt minden elhangzik, a szónokokat üdvözlik, mindenki óriási sikereket arat, a végén pedig széjjelmegyünk, mert jön a nyári vakáció. Nyáron nagyon meleg van, semmi sem történik. Ősszel összejövünk, az ősz rövid, képviselőtársaink újból elkezdenek beszélni és megint ugyanazt mondjuk el valamennyien, amit ebben a Házban már 18 év óta elmondtunk. Valahogy úgy érzem, t. képviselőtársaim, hogy az élet exigenciája kint gyorsabban dübörög, mint ahogy mi itt bennt cammogunk az élet követélményei után. (Közbeszólások a balol- \ dalon: Nagyon igazi) Egy élményemet mondom el a t. Háznak. 1922-ben jártam Törökországban és Kemál pasának egy díszkardot vittem ajándékba. Akkor alakult meg a török nemzetgyűlés. )0. ülése ÍP37 május 10-én, hétfőn. Mi volt a török nemzetgyűlés konstrukciója? Az, hogy a képviselők nemcsak törvényhozók voltak, hanem ha például hoztak három-négy törvényt, a nemzetgyűlés feeloszlott és a képviselők kerületeikbe mentek, ellenőrizni, hogy ezek a törvények csakugyan életbe lépnek-e? Nem mondom, hogy ez utánozható, csak érdekes, hogy az új török birodalom megalapítói erezték ezt a hiányt és ilyen módon próbáltak rajta segíteni. Amikor kutatom, hogy mi az oka annak, hogy a sok jóindulatnak, amely itt megnyilvánul, odakinn nincsen semmi pozitív hatása, akkor ne vegyék rossznéven, ha megállapítom, hogy a kijelentéseknek, amelyek itt a Házban elhangzanak, nincs meg az átütő erejük, mégpedig azért, mert nincs konzekvenciájuk. Itt mindenki mondhat, különösen — ne vegyék rossznéven t. képviselőtársaim a túlsó oldalon, -* amit akar és nem kell respektálnia bizonyos főirányokat, amelyeket például a kormány megállapít. Mondjuk a miniszterelnök úr beszél titkos választójogról, vagy alkotmányjogi reformról. Helyes. A közvélemény ebbe belenyugodott, reméljük, hogy szerencsésen meg fogjuk oldani. Akkor az egyik képviselő feláll és a kormány háta mögött kijelenti, hogy el sem tudja képzelni az alkotmányjogi reformokat átfogó sajtójogi reform nélkül. Mi ez? Ha én kormánypárti képviselő vagyok, akkor meg kell előbb beszélnem az illetékes miniszterrel, helyes-e vagy nem, amit mondani akarok. (Rainiss Ferene: Szabad vélemény!) Független emberek, akik elmondhatnak mindent, de az elmondottaknak nincs politikai konzekvenciája, nincs semmi átütő ereje (Taps a baloldalon.) A képviselő elmondja egyéni nézetét, de annak nincsen átütő ereje. Sokkal helyesebb volna, ha megállapodnának vagy megállapodnánk bizonyos alaptételekben és azokat valamennyien respektálnák, vagy respektálnók. Bocsánatot kérek, itt van még egy példa. A Darányi-kormány, úgy, ahogy tudta, elintézte a gazdaadósságok problémáját. Azt mondták, ahogy előbb Ls említettem, hogy el van intézve, A pénzügyminiszter úr kijelentette, vegye tudomásul a dolgozó társadalom, hogy tovább nem mehetünk, most itt az ideje, amikor az adósnak fizetnie kell. Ezt az egész Ház helyeselte. Most meg mit hallok? Hogy a gazdaadósságok még nincsenek elintézve. Ha erről az oldalról mondják, hogy a gazdaadó*,ságokat még el kell intézni, ezt megértem, de hiszen a túlsó oldalról sürgetik a gazdaadósságok rendezését! Én is tisztelem, becsülöm az egyéni véleményeket, de ha keresem az okokat, hogy miért ilyen meddő ez a parlament, ezekre a momentumokra is rá kell mutatnom. (Rassay Károly: Ügy látszik, néhány ezerholdon feíüli nyugtalankodik még a pénzügyminiszter úrnál az elintézésnél!) Mondom, nincsenek konzekvenciák. En 18 év óta küzdöm végig barátaimmal együtt a politikai életet, de ilyet még nem tapasztaltam: Feláll itt egy képviselő és nevek megemlítésével, ország-világ előtt megállapítja, hogy ez és ez a vállalat két, millió pengő adóeltitkolást követett el, amaz másfél millió pengő adósikkasztást követett el. Elmondják a képviselő urak, a sajtó nagyon helyesen meg is írja és a névtelen adófizető olvassa az újságban, hogy a törvényhozás házában megállapítják a képviselők, hogy egy-két-három milliós adóeltitkolások vannak. Egyik képviselőtár-