Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-212

Az országgyűlés képviselőházáénak 212. ülése 1937 május 13-án, csütöruökön. 179 jegyzői állásra való átszervezésére irányuló törvényjavaslat előkészítése. A szervezettel kapcsolatban megemlítendőnek tartom, hogy néhány év óta a bírósági végrehajtói vizsgák szünetelnek, miután magasabb képzettség mellett bőségesen akadnak pályázók a végrehajtói állásra. Uj tétel a költségvetésben a pártfogó ügyvédek díjazására felvett 20.000 pengő. Az ügyvédi karnak régi panasza, hogy azt a rendkívül nehéz ingyenes szolgálatot, .amely a pártfogó ügyvédi működésben nyilvánul meg, az erköcsi elismerésen kívül mással az ország nem honorálta. Az ügyvédi kar igen nagy része nyomorúsággal küzd és éppen ezek vállalkoznak, mert hiszen ők érnek rá, a pártfogó ügyvédi tevékenységre, tehát közérdekű, de az illetők magánérdekébe is igen jelentékenyen belevágó kérdés, hogy az ő fontos tevékenységük honorálatlanul ne maradjon. Hálásan köszönöm — azt hiszem, az egész ügyvédi kar nevében — az igazságügyminiszter úrnak ezt a közérdekű kezdeményezését, talán csak azt a kérdést vagyok bátor még a miniszter úrhoz feltenrii, nem lehetne-e már most tájékoztatni az ügyvédi közvéleményt arról, hogyan fog történni ennek a 20.000 pengőnek rendeltetési helyére. való juttatása, az érdekelt ügyvédek között való kiosztása. Az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet támogatására az eddigi 200.000 pengő helyett 220.000 pengő vétetett fel. Nagy megértést látunk itt ismét az ügyvédi kar nehéz helyzete iránt. Különösen az özvegyek s a nyugdíjra szoruló ügyvédek helyzete olyan kétségbeejtő, hogy ez az aránylag nem nagy emelés feltétlenül indokolt. Ezért köszönetet nyilvánítok tehát a miniszter úrnak. A beruházások során megemlítendő a nagykanizsai törvényszék új épülete, amelynek építése ebben az évben befejezést nyer. Ezt a város a saját jelentékeny hozzájárulásával és nagyobb részben az Oti.-tól felvett kölcsönből építette, a költségeket az állam a bérrel együtt 25 éven át törleszti és az épület 25 év múlva az államé lesz. Ugyancsak a beruházások között szerepel még 200.000 pengő, a múlt évivel azonos összeg, amelyből az idén Kisvárdán és Tiszafüreden az előbbi évben megkezdett bírósági épületek befejeztetnek s ebből megfelelő összeg fog fordíttatni az újpesti járásbíróság épületének kibővítésére, Csongrádon új já.rásbírósági épület és fogház építésének megkezdésére. Ez az összeg az építkezésekkel járó költségekre és felszerelésekre fog felhasználtatni. T. Képviselőház! Ha most visszatekintek az igazságügyi tárca költségvetésére, amelyben talán egy kissé a magyar jogéletet is vizsgáltam, azt látom, hogy a modern kor szellemében működünk nemzeti alapon, de a külföldi fejlődést mindig figyelembe véve. A külföldi gondolatok néha csak hirtelenében látszanak előttünk újaknak, mert ha a magyar jogéletet vizsgáljuk, akkor abban megtalálunk néhány külföldi eredetű gondolatnak hirdetett gondolatot. Így például annyira dicsérik a korporációs rendszert. A nélkül, hogy egyszerre az egész társadalmat korporációkba skatulyáznék bele, nálunk már régen megvannak a magyar jogéletnek és a magyar gazdavsági életnek megfelelő korporációk es ebben az irányban is megvan a fejlődés. Itt vannak az ügvvédi, a gazdasági, az orvosi, a mérnöki kamarák, sőt gazdasági téren itt vannak a paprikarendelet, továbbá a cukorrepatermelesi rendelet folytan előállott kényszertársulások. Ez mind egy-egy korporáció, a nélkül azonban, bogy a magyar társadalmat beskatulyázná. inupert Uezso: Megmagyarázzák, hogy milyen rossz a korporációs rendszer! Ez csak arra jo!J Jj/zzel csak azt akarom dokumentálni, hogy ahol annak szüksége felmerül, a korporációs rendszertol sem félünk, de óvatosan tesszük meg azokat a rendelkezéseket, amelyeket a kormányzat szükségesnek lát. A külföldre való kitekintésből látjuk, hogv a magyar jogélet és a külföldi jogélet kapcsolatai az ujabb időkben örvendetesen elmélyültek. Erre nézve befejezésül néhány igen érdekes adatot leszek bátor felhozni. Magyarországon az elmúlt két évben igen értékes nemzetközi jogi kongresszusok folytak le. Így például az »International Law Association« az igazságügyminiszter úr fővédnöksége mellett 1935 szeptemberében Budapesten tartott kongresszus. A tisztességtelen verseny leküzdésére alakult nemzetközi kongresszus 1936 október 19—21-ig ugyancsak Budapesten tartatott meg. Az igazságügyminiszter úr ezen a kongresszuson beszédet is mondott. Az Országos Magyar Ügyvédszövetség 1936 május havában tartott ülésén az osztrák és a német ügyvédszövetségek kiküldöttei is résztvettek. A Női Ügyvédek és Bírák Szövetsége szintén meglátogatta Budapestet 1936 szeptemberében. A magyar jogászok résztvettek a külföldi kongresszusokon. Itt mindjárt nevekkel is szolgálok: Rottenbiller Fülöp, Bálás P. Elemér, Hacker Ervin, Zehery Lajos, Fülei Szántó Endre, Markos Olivér, Bogsch Árpád, Készíts Károly, Kerntler Kálmán, Kováts Andor, Kuncz Ödön, Urbaeh Lajos, Koós Zoltán, Geőcze Bertalan, Auer Pál, Havas Károly, Altmann István, Magyary Zoltán, Stolpa József, Egyed István és Komarniczky Román. Külföldön mint előadók, nem csupán mint részvevők szerepeltek a következők: Szladits Károly, Magyary Zoltán, Kuncz Ödön, Szászy István, Stolpa József és Szakács Kálmán. Külföldi jogászok is jöttek Magyarországra. 14 külföldi jogász: osztrákok, németek, olaszok, belgák, angolok, lengyelek és amerikaiak jöttek ide és tartottak előadásokat. Magyar jogászok külföldi tárgyú előadásokat tartottak itthon 9 esetben, magyar jogászok külföldi tárgyú tanulmányokat írtak számos esetben. Magyar jogászok egyes tanulmányai megjelentek Magyarországon. E mellett az igazságügyminisztérium külön gondoskodásának tárgya a magyar jognak külföldön való ismertetése. Az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya évről-évre francia nyelven ismerteti az »'Annuire de la législation comparée« című gyűjteményében a magyar jogszabályok fejlődését. Egyed István és Bálás P. Elemér a »Rassegna di Legislazione Ungherese« című munkálatot adják ki, Zehery Lajos, Egyed István és Nizsalovszky Endre azonkívül más külföldi jogi folyóiratokban ismertetik állandóan a magyar jogfejlődést. A közelmúlt évek jogi életére ebből a szempontból is visszatekintve, büszkén és öntudatosan állapíthatjuk meg, hogy mind jobban és jobban kidomborodik a magyar jogéletnek nemcsak magas színvonala, hanem önnön erejére támaszkodó magyar jellege is

% Nemcsak »Germania docet«, hanem mondhatjuk, hogy »etiam Hungária docet«. Joaréletünk nemzeti életünk egyik legmagyarabb megnyilvánulása, mely töretlen vonalban járja a haladás és fejlődés útját Szent