Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-211

172 Az országgyűlés képviselőházának tént, amely száz és száz parcellatulajdonosra katasztrofális kihatással volt? A 'belügyminiszter. tud-e arról, hogy a parcellázás során létesített 2000 házhelyből még jelenleg- is 772 telek ima is 'beépítetlen és a par­cellázási birtokos tulajdonát képezi? Tud-e a 'belügyminiszter i'ir arról, 'hogy az úgynevezett Lipták-telepen jelenleg <xZ cl hely­zet, hogy a kutak vize általában a föld színé­vel egy magasságban van és ennek folytán a kutak vize az emésztőgödrök vízével van ösz­sze keverve? Tud-e a 'belügyminiszter úr arról, üiogy mindezek mellett a pestszentlőrinci polgár­mester Szemere Istvánnak újabb 3800 házhely­re adott parcellázási engedélyt? Hajlandó-e a 'belügyminiszter úr a parcel­lázási engedélyt felülvizsgálni és a parcellá­zási engedélyt felfüggeszteni.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Tobler János: Mélyen t. Ház! Budapest környéke hazánknak az a része, amelyről meg lehet állapítani, 'hogy amerikai stílusban fej­lődött. Az utolsó 20—30 év lefolyása alatt olyan területeken, amelyek valamikor homoktenger­hez hasonlítottak, ma egészen új városnegye­dek épültek, amelyek megfelelő közlekedési eszközökkel vannak összekötve a fővárossal. Mélyen t. Ház! Ez a fejlődés tisztességes polgártársaink derekas munkájára vezethető vissza. Budapest környékén az utolsó évtize­dekben ezer és ezer családi ház épült fel. A miniszterelnök úr ma azt mondotta (beszédé­ben, hogy üdvözölni kell azt a törekvést, amely önálló egzisztenciákat akar kitermelni. Buda­pest környékének népe ebben a tekintetben előljárt, cmert igenis az a sok 'állami és köz­ségi alkalmazott, î IZ ti sok fővárosi polgár, aki régente a magas; lakbéreket nem tudta fi­zetni, kiment Pestkörnyékére és családi házat épített, ott él, ott dolgozik. Ez a sok derék polgár ezzel a nemes munkájával tulajdon­képpen a nemzet vagyonát gyarapította. és nekünk és az illetékes, tényezőknek is az volna a feladatuk hogy ezeknek az embereknek a hóna alá nyúljunk és nemes törekvéseiket tá­mogassuk. Mélyen t. Házi Sajnos, ahogyan a kereszt tövénél a kígyót is látni szoktuk, éppen úgy az ilyen nagy és nemes törekvéseknél is na­gyon sok esetben találkozunk az üzlettel, azzal az üzlettel, amely nem hajlandó figyelembe venni az emberek jószándékú törekvését, a jö­vőbe vetett tekintetét, azt a tiszteletreméltó el­gondolását, hogy családjuk részére a jövőben otthont adjanak, hanem tisztán egyesegyedül attól a rideg gondolattól van áthatva, hogy mit lehet ezen a dolgon is keresni. Budapest környékének képviselői ebben a t. Házban három, vagy négy párthoz tartoznak és mindegyik megerősítheti, Jhogy Pestszentlő­rinc azok közé a városok közé tartozik, ame­lyek az utolsó időhen rohamosan fejlődték, hi­szen lakosságának száma 36.000-re emelkedett. Ebben a városban, amely bosszú éveken keresz­tül község volt és csak újabban lett város, az utolsó évtizedben két ízben veit parcellázás. Az egyik az úgynevezett Szemere István-tele­pen, a másik pedig a Lipták és Társai Rész­vénytársaság telepén volt. Mindjárt elöljáró­jában kijelentem, hogy ezek a parcellázások 211. ülése 19S7 május 12-én, szerdán. Pestszentlőrinc városának, népére katasztrofális hatással voltak, ami abból is kitűnik, hogy már 1920-ban, amikor az egyik nagy parcellá­zás gondolatát meghallották, egészen hatalmas harcok indultak a város különböző pártállású táborai között. A város e parcellázás révén ir­tózatosan szétszóródott, egészen különálló kör­zetek alakultak ki. Ezáltal egészen természete­sen az adminisztráció is aránytalanul emelke­dett, lehetetlenné vált a közművek, utak épí­tése, lehetetlen és kilátástalan egyáltalában a vízvezetéknek a létesítése, mert erre, sajnos, egy 36.000 főnyi városban ma gondolni sem lehet. De ennek a telepítésnek, ennek a parcellá­zásnak nemcsak ezekből a szempontokból, ha­nem pedagógiai szempontból is káros hatásai voltak és vannak, mint ahogyan azt a belügy­miniszter úr kezeihez felterjesztett, sok^ jogot ismerő és tudó komoly férfi által aláírt fel­terjesztés is mutatja. Pedagógiai szempontból is káros hatása volt ennek a parcellázásnak, mert azt mondja ez a felterjesztés, hogy^ (ol­vassa): »Az elemi oktatás céljaira a szükséges­nél 30-al kevesebb tanterem áll rendelkezésre, a hiány következtében a tantermek túlzsúfol­jak, így is váltott tanítási rendszer r folyik, : ugyanazon tanterembe délelőtt és délután más­más osztályba tartozó gyermekek járnak.« Azt hiszem, azt nem kell a t. Ház tagjai előtt még külön ecsetelnem, hogy ez egészségügyi szem­pontból mit jelent. Ez a hatalmas parcellázás annakidején kü­lönböző hangzatos jelszavakkal indult meg. Így többek között egy olyan kérdésről is volt szó, amely kérdést a különböző pártok a ke­rületben számtalanszor szóvátettek már és ez a közlekedésnek a kérdése. A Szemere-telepre azzal csábították ki a lakosokat, hogy oda a Beszkárt. építeni fog síneket, hogy oda a vas­út is ki fog menni. Igaz, hogy ez meg is tör­tént, de szörnyű változások álltak elő, ameny­nyiben ma különálló viteldíj van ott. Azt mondja ez a felterjesztés, hogy (olvassa): »Az előző parcellázást azzal reklámozták, hop-y az eladott telkek mellett kiépül a villamos és a menetdíj 24 fillér lesz. A villamos ki is épült, de a meghosszabbított vonalon utazóknak a 30 filléres átszállójegy mellé 10 filléres jót jegyet is kell váltani és így lett a 24 filléres villamos­jegyből 40 filléres.« Megmondom, t. Ház, hogy ez tulajdonkép­pen mit jelent. Azt, hogy ezek a fővárosból odasereglett lakosok, akik ott telket vettek, akik ott házat építettek, a végén nem tudták ezt az újabb terhet viselni és a tulajdonosok féláron alul is eladták az ott vásárolt telkeket. Mélyen t. Ház! A második telep v amelyet Pestszentlőrincen parcelláztak, az említett Lip­ták-részvénytársasági telep. Egészen őszintén és nyíltan meg kell itt mondani, hogy büntető­jogi feljelentést kellene tenni ama megyei orvos ellen, aki megengedte és hozzájárult ahhoz, hogy ott egyáltalában parcellázások történhes­senek, mert oly egészségtelen, hepe-hupás az a környék, hogy ott mindent szabad lett volna, csak parcellázni nem. Ezt igazolja az is, mélyen t. Ház, hogy ezen a telepen a felterjesztés sze­rint jelenleg ÍZ cl helyzet, hogy a kutak vize általában a föld színével egy magasságban van : ' és az a hihetetlennek látszó eset állt elő, hogy a W. C. tartalmát — bocsánatot kérek — a ta­lajvíz az emésztő gödörből kiemelve megaka­dályozhatatlanul összekeverte a kutak vizével.

Next

/
Thumbnails
Contents