Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.

Ülésnapok - 1935-211

Az országgyűlés képviselőházának 211. ülése 1937 május 12-én, szerdán. 169 erre azt mondta, hogy nem kér ilyen kirendeltséget, hagyják békében, nem kér semmit, inert fél tőle, ha hatóság még valami kirendeltséget küld oda, akkor még több olyan gondozásiban lesz része, mint amilyen gondozás például ez, amely elzárja a lehetőségét annak, hogy szombaton bejárhassanak a vásárra. A tanítóknak ugyanez az érdekük. Hát lehet azt állítani, hogy éppen csak az hiányzik a mi népünknek, hogy öt nap helyett a hatodikon is ismétlő iskolát tartsanak, pontosan ez fogja őt a gazdasági bajokból, szociális gondjaiból kiemelni?! Én ezt ném hiszem és éppen ezért nagyon kérem a mélyen t. miniszter urat, illetve az őt képviselő igen t. államtitkár urat mél

: tóztassék ezt a kérését, ezt az óhaját a tanyai lakosságnak és a tanyai tanítóknak végre figyelembe venni és újból megengedni azt, hogy ez az iskolai oktatás úgy legyen beosztva, hogy amikor bent a városban vásár van, szombaton, az iskola alól föl legyenek mentve. Ha az állam nincs abban a helyzetben, hogy olyan közlekedést biztosítson, amely lehetővé tenné, hogy a várostól 10—25 kilométernyire lévő lakosság a várossal érintkezni tudjon reggel és este, vagy félnapi közlekedéssel, aminthogy mines abban a helyzetben, akkor viszont tegye lehetővé a lakosság ilyen nagy részének ennek pótlásául azt, hogy az — elismerem, igen fontos — iskolai kötelezettségnek teljesítése ne idézze elő az ő súlyos gazdasági hátrányba kerülésüket. Ezekből a megfontolásokból vagyok bátor interpellációmat a mélyen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr figyelmébe ajánlani. Elnök: A vallás- és közoktatásügyi államtitkár urat illeti a szó. Tasnádi Nagy András államtitkár: T. Ház! A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr helyett a választ én adom meg az interpelláló t. képviselőtársamnak. ö egyetlen kérdést vetett fel, amely így szól: »Hajlandó-e a miniszter úr. megengedni azt, hogy a nyiregyházai tanyai iskolákban az ismétlőoktatás szombaton szüneteljen?« Ha fórmalisztikusan fognám fel a válaszadást az interpellációra, akkor nagyon röviden és teljesen megnyugtató választ adhatnék a képviselő úrnak, mert akkor egészen egyszerűen azt válaszolnám, hogy nemcsák hajlandó vagyok, de a rendelkezést már meg is kapta a tankerületi főigazgató úr is, az ágostai hitvallású evangélikus püspök úr is arra nézve, hogy az ismétlőoktatás, ha a helyi viszonyok úgy kívánják, szombaton szüneteltetheti. Tehát ez a kérdés, az 'ismétlőoktatás kérdése már hónapokkal ezelőtt megnyugtató módon elintéződött. Azonban, igen t. Képviselőház, képviselőtársamnak tulajdonképpen, amint egyrészről mostani felszólalásából, másrészről pedig a nálam ismételten tett szíves közbenjárásaiból és az akkor előadottakból tudom és megállapítottam, nem az a tulajdonképpeni kívánsága, hogy szombaton az ismétlőoktatás szüneteljen, hanem az, hogy szombaton teljesen szüneteljen a népiskolákban az oktatás, azaz vasárnap és szombaton egyaránt iskolai szünet legyen. Ez kettőt jelenthetne. Vagy azt jelentené, hogy akkor a mindennapos népiskolás tanulók mindössze négy napon át tanulnának az iskolában, mert az ötödik napot az ismétlőoktatásra kellene szentelni és ez ellenkezik a törvénnyel s megengedhetetlen, ebbe tehát bele nem mehetünk, vagy pedig az lenne KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XIII. a másik megoldás, — elméletileg legalább — hogy az ismétlő oktatás a hétnek öt napjára lenne elosztva, tehát együtt történnék a mindennapos és ismétlőoktatás öt napon át. Ez azt jelentené, hogy 37 órát kellene a népiskolai tanítónak öt nap alatt adnia olyan iskolában, ahol osztatlanul folyik az oktatás. Tehát naponta 7—8 órát kellene annak a tanyai tanítónak ülnie abban az iskolában és száz vagy azt megközelítő számú tanulót tanítania. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez is teljesen lehetetlen dolog, mert ez vagy azt jelentené, hogy az a tanító tönkremenne, vagy azt, hogy a tanítás nem lenne tisztességes tanítás, hivatásának meg nem felelne. Tehát ebbe a megoldásba sem lehetne belemenni. De azokat az indokokat, amelyeket t. képviselőtársam felhozott, mérlegelve, nincs is semmi ok arra, hogy ezt megtegyük, mert hiszen egy napon nincs mindennapos népoktatás s akkor mindazok a tanyai lakosok, akiknek mindennapos iskolába járó gyermekük van, bemehetnek a városba és elintézhetik ügyes-bajos dolgaikat, mert mindennapos iskolába járó gyermekeik ott vannak a tanyán és vigyázhatnak a házra, azokon a napokon pedig, amikor a mindennapos gyermekek vannak az iskolában elfoglalva, akkor szabad az a gyermek, nem egy, de több napon, aki ismétlő oktatásban részesül. Amely tanyai lakosnak olyan gyermeke van, aki ismétlő iskolába jár, az bemehet azon a napon a városba és elláthatja a dolgát. T. képviselőtársam tehát, úgy látszik, a tanítók részére akar nem egy-, hanem kétnapos szünetet biztosítani az iskolában, amihez azonban nem járulhatunk hozzá. Erre semmi ok sincs, mert hiszen a tanító az ő családtagjai révén elláthatja a városban dolgait és esetleges bevásárlásait. Tehát sem gazdasági, sem szociális, stem tanügyi, pedagógiai indok nincsen, amelynél fogva ebbe bele lehet menni. Végtelenül sajnálom, de ki kell jelentenem, hogy a közoktatásügyi kormány ennek á kívánságnak nem tehet eleget. Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Éber Antal: T. Képviselőház! En mindenekelőtt teljes tisztelettel tiltakozom az ellen a feltevés ellen, amelyet a mélyen t. államtitkár úr méltóztatott kifejezni, mintha én a kisgazdaközönség érdekeire hivatkoztam volna és valóban a tanítók érdekeit akartam volna képviselni. Nem volna ebben sem olyan nagy szégyen, hiszen elvégre nem olyan borzasztó magas anyagi javakban -dúslakodó osztályról van szó, hogy hozzám egyetlenegy tanyai tanító sem fordult ezzel a kéréssel, ellenben, amikor kintjártam két hónappal ezelőtt egy ilyen tanyabokorban, mindenütt kisgazdák vettek körül és kívánták tőlem, hogy igyekezzem ennek a kérdésnek orvoslását elérni

; Lehet, ho^y a tanítók szintén nagyon akarják ezt, amit nagyon plauzibilisnak tartok, de én nem ennek ísz, ÓÍ?V látszik. szégyenteljes. d^hónesztáló megbízásnak teljesítésében jártam el, hanem a kisgazdák érdekeit képviseltem. A mélyen t. államtitkár úr azt méltóztatott mondani, hogy a hét .bármelyik napján bemehetnek. Igen, csakhogy nincs a hét bármely napján piac és hiába jönne be a kisgazd«. tojást, baromfit eladni, amikor nincs piae. Vagy szombaton, vagy legfeljebb még szerdá.n r van piac és így azt a tanácsot, amelyet a mélyen i államtitkár úr.ad nekik, ők piac hiányában nem tudják megfogadni, 24 :