Képviselőházi napló, 1935. XIII. kötet • 1937. május 10. - 1937. május 26.
Ülésnapok - 1935-211
Az országgyűlés képviselőházának 2 Kérdem, méltóztatnak-e a 4. számú határozati javaslatot elfogadni? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot nem fogadja el. (Zaj a baloldalon.) T. Ház! Mielőtt napirendi javaslatot tennék, előterjesztést teszek a t. Háznak az egyes tárcák költségvetésének tárgyalási sorrendjére nézve. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a Ház az egyes tárcák költségvetését a következő sorrendben tárgyalja: 1. az igazságügyi tárca költségvetését; 2. a honvédelmi tárca költségvetését; 3. a miniszterelnöki tárca költségvetését és vele kapcsolatban a költségvetés I., IL, III., VII. és VIII. fejezeteit; 4. a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését; 5. az iparügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXI. és XXII. fejezeteit; 6. a kereskedelem- és- közlekedésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az < állami üzemek költségvetésének XIX. és XX. fejezeteit; 7. a földmívelésügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetésének XXIII., XXIV. és XXV. fejezeteit; 8. a belügyi tárca költségvetését; & a külügyi tárca költségvetését és végül; 10. a pénzügyi tárca költségvetését és vele kapcsolatban a költségvetés IV., V. és VI. fejezeteit. Méltóztatnak ezt <a tárgyalási sorrendet magukévá tenni? (Igen!) Ha igen, elfogadottnak jelentem ki. Most pedig javaslom, hogy legközelebbi ülésünket, holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki: az egyes tárcák költségvetésének tárgyalását az imént megállapított és elfogadott sorrendben. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni'? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következnek az interpellációk., Az első Soltész János képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz- (Felkiáltások: Nincs itt!) Soltész képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik. A második Dinnyés Lajos képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat az .interpelláció szövegének felolvasására. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy Balmazújvároson 1937 április 12-én Veres Péter parasztíró lakásán három polgári ruhás egyén, a házkutatások foganatosításához előírt törvényes kellékek nélkül, házkutatást tartott; felsőbb parancsra hivatkozva. Hajlandó-e a belügyminiszter úr nyilatkozni, hogy énhez a házkutatáshoz is melyik felsőbb hely adta ki a rendelkezést?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T, Ház! Végtelenül sajnálom, hogy a belügyminiszter úr nincs jelen interpellációm elmondásánál, mert a belügyminiszter úr válasza után óhajtottam volna megtenni észrevételeimet és megjegyzéseimet... (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni! Dinnyés Lajos: ... arról az eljárásról, amelyet Veres Péter parasztíró lakásán tör, ülése 1987 május 12-én, szerdán. 165 tént házkutatással kapcsolatban foganatosítottak. Mivel, mondom, a t. belügyminiszter úr nincs jelen, így hosszabb beszéd helyett csupán az interpellációm szövegében foglaltakra utalok s kritikai megjegyzéseimet a miniszter úr válasza után fogom viszonválasz címén elmondani. (Zaj.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. Következik Éber Antal képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. (Éber Antal: Tisztelettel halasztást kérek!) A képviselő úr halasztást kért. Kérdem, méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Éber Antal képviselő úr második interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz, a nyíregyházai tanyai gazdák által fizetendő piaci helypénz tárgyában. Kérem a jegyző urat az interpelláció szövegének felolvasására. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Tekintettel Nyíregyháza város tanyai lakosságának súlyos helyzetére és arra, hogy a nyíregyházi piacok fenntartásával és tisztántartásával járó költségeket kizárólag Nyíregyháza város viseli a városi adókból: i hajlandó-e a kereskedelmi miniszter úr hozzájárulni ahhoz, hogy az 1936. évig érvényben volt gyakorlat, amely szerint a nyíregyházi gazdaközönség a piacokon nem fizetett helypénzt, szabályrendeletileg újból helyreállíttassák? Budapesten, 1937 május hó 10-én. Éber Antal s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó! Éber Antal: T. Képviselőház! Immár hetedik éve vagyok olyan szerencsés, hogy Nyíregyháza városát az országgyűlésen képviselhetem és soha helyi érdekű interpellációval nem vettem igénybe a t. Ház figyelmét. Ha ma kivételt teszek ez alól, ez azért történik, mert Nyíregyháza városának életét szorosan érintő gazdasági kérdésekről van szó. Szemrehányást tettem volna magamnak, ha ezeketa kérdéseket annyi sikertelen kísérletezés után nem hoztam volna a t. Ház elé. Az előbb a belügyminiszter úrhoz akartam interpellációt intézni két megrekedt középítkezés tárgyában, _ de mivel a belügyminiszter úr nincs jelen, interpellációmat elhalasztottam, hogy szóbelileg kaphassak tőle választ. T. Ház! Az az ügy, ami miatt most a kevéske delemügyi miniszter úrhoz interpellációt intézek, szorosan összefügg Nyíregyházának mint egy tanyai városnak speciális helyzetével. Nyiregyháza ugyanis éppen úgy, mint rajta kívül még néhány városa az országnak, kiterjedt tanyai lakossággal rendelkezik, a tanyai lakosságnak az érdekei pedig joggal igényelnének sokkal nagyobb figyelembevételt, mint ahogvan általában nálunk a tanyai lakosságot figyelembe veszik. A város tanyai lakossága fizeti az adókat. — az állami, a községi adót — és mindezért úgyszólván nem kap semmit. !Nviregyháza város tanyai lakossága majdnem fele a város lakosságának^ és nincsen útja, vízvezetéke, világítása, temetője; nincsen semmije, ami egy közületben való együttélés előnyeit biztosítaná a tanyai lakosság számára. Számára nincs más, mint fizetni az adót, nem élvezi a városhoz való tartozás semmiféle előnyeit. (Fábián Béla: Így van!) Ennek a tanyai lakosságnak 1930-ig leg-