Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-208

600 Az országgyűlés képviselőházának nek!) Éppen ezért a pénzügyminiszter úr vagy a kormány rendelettel kényszerítse a hitelezőket arra, hogy ilyen egyességeket kössenek. Még van egy harmadik kérdésem, amely igen fontos és nagyon kérnék idevonatkozólag intézkedéseket. Azokról a kishitelezőkről van szó, akik nem üzletszerűen kölcsönöztek pénzeket. Előfordult, hogy egy szegényember eladta a földjét, 5—10 holdat és vásárolt helyette másikat. Az ő vevője neki nem fizetett, mert védett, ő viszont nem tudott fizetni annak, akitől vette az új földjét, tehát — miután ő •nem védett — most elárverezték ós tönkrement. Ezeknek a kishitelezőknek az érdekében kérem a pénzügyminiszter urat, akik nem üzletszerűen hiteleztek, hogy méltóztassék valami lehetőséget biztosítani számukra, hogy a pénzükhöz végre hozzájussanak. Egyébként interpellációm szövegében a kérdések fel vannak téve és kérem a mélyen t. pénzügyminiszter urat, hogy ezekben a kérdésekben megnyugtató választ adni szíveskedjék. (Helyeslés a báloldalon.) Elnök: A pénzügyminiszter úr óhajt szó'ani. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Képviselőház! A végrehajtási rendeletet, amelynek kiadását sürgette az interpelláló képviselő úr s amelynek főtémája a 10 holdon aluli védettbir tokosok tartozásainak hosszűlejáratúakká való átalakít legrövidebb időn belül ki fogjuk adni. Ez a tervezet már régebben elkészült, de rendkívül komplikált jogi kérdések merültek még fel, melyeknek megnyugtató megoldására irányuló tárgyalások és a tervezet megfelelő átszöyegezése folyamatban vannak. Magam is tudatában vagyok annak, hogy ennek a rendeletnek kiadása rendkívül sürgős. A rendelet megalkotása során azokat a kérdéseket, amelyeket a képviselő űr említett, megfontolás tárgyává fogja tenni a kormány. Most nem tudok részletesen nyilatkozni, hogy melyik lesz megvalósítható és melyik nem, azonban ezek a kérdések ismeretesek előttünk és ezekből azt, amit lehet, igyekezni fogunk ebben a rendeletben szabályozni. Kérném, hogy méltóztassék egyelőre ezzel a válassza] megelégedni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszontválasz joga megilleti. (Csoór Lajos: Nem kívánok szólni.) A képviselő úr nem óhajt szólni. Következik a határozathozatal. Kérdezem a t. házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul venni! (Igen.) A Ház a választ tudomásul vette.. Következik Csoór Lajos képviselő úrnak második interpellációja a pénzügyminiszter úr* hoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Van-e tudomása arról a miniszter úrnak, hogy a jégkár elleni biztosítással foglalkozó biztosító intézetek egyezménye az 1937. évi jégbiztosítási feltételek között kötelezőleg bevezette, hogy a 6%-on aluli jégkárt nem térítik meg? Van-e tudomása arról a pénzügyminiszter úrnak, hogy a biztosítási feltételeknek ilyen szigorítása ellenében a biztosítási díjakból csupán minimális engedményt nyújtanak a biztosítottaknak és ezen eljárás következtében az érdekelt biztosító intézetek körülbelül 1 millió pengő nyereséghez jutnak, ami valóságos nem208. illése 1937. május S-én, szerdán. zeti ajándék a jégkár elleni biztosítók rovásárai Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a Biztosítási Magánvállalatok felügyeleti hatósága útján, intézkedni abban az irányban, hogy az érdekelt intézetek a 6%-on aluli károk meg nem térítése fejében a biztosítási díjakat megfelelően leszállítsák f«s Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hagy ugyanolyan rövidséggel, mint előbb, ezt az interpellációmat is előadjam. A helyzet az, hogy a jégbiztosító intézetek a folyó évtől kezdődőleg a 6 százalékon aluli károkat nem térítik meg a feltételek értelmében. Ez Nyugaton mindenütt így is van, azonban Nyugaton ennek megfelelően a díjak is •megfelelően mérsékeltek. Nálunk is az előző években meg volt a lehetősége annak, hogy a jégbiztosítást kötő felek a biztosító társasággal megegyezzenek olyképpen, hogy ők nem kívánják az 5 százalékon aluli károk megtérítését. Ezen 5 százalékos engedményért a jégbiztosító társulatok 15 százalék kedvezményt adtak a biztosító feleknek a díjakban, tehát a biztostóknak 15 százalékot ért az meg, ha a fél beleegyezett abiba, hogy az 5 százalékon aluli kárt nem kapja meg. A folyó évben az történt, hogy a hiztosítók egyszerűen kimondották, hogy nem az 5, hanem a 6 százalékon aluli kárt nem térítik meg s ezzel szemben a díjakból semmi néven nevezendő engedményt nem adtak. Adtak a tarifából egy 2 százalékos mérséklést, azonban a díjfizetéseknél ez abszolúte semmi néven nevezendő csökkenést nem jelent. Ennek pedig az a csattanója, hogy az évi 5—6 millió pengőre tehető jégbiztosításnak 15, illetve 18 százalékát, mert a 6 százalékos kárnak az elengedése enynyinek felel meg, a biztosítók egyszerűen egyetlen tollvonással, egyetlen határozattal megkeresték; ennek az 5—6 milliónak 16—18 százaléka pedig 800.000 vagy 1 millió pengő. A jégbiztosító kartel tehát szép csendben 1 niillió pengő hasznot vágott ki a gazdák zsebéből a nélkül, hogy ehhez bárki hozzászólhatott volna, holott van felügyelőhatóságunk, amelynek kötelessége lett volna a jégbiztosítási feltételeket azok kiadása előtt ellenőrizni és odahatni, hogy ha már a biztosítók nem akarják megtéríteni a 6 százalékon aluli károkat, akkor az ennek megfelelő kedvezményt a gazdáknak adják meg. T. Képviselőház! A jégbiztosítás sem ráfizetéses üzlet, mert az utóbbi 10 esztendő átlagos kimutatásából megállapítottam, hogy a biztosítóknak évi átlagban 800.000 pengő tiszta haszna volt a jégbiztosításból. Ez tisztán megállapítható, t. pénzügyminiszter úr s erre most egyszerre 1 millió pengőt rávettek a biztosítók. Ennek folytán azt kérem, hogy a pénzügyminiszter úr vagy intézkedjék olyan értelemben, hogy a jégbiztosítási díjakat 15 százalékkal szállítsák le, mert ennyit ér meg nekik a 6 százalékos kiesés, vagy pedig ha nem hajlandók, vessen ki a pénzügyminiszter úr egy 15 százalékos illetéket a biztosítókra és ezt az összeget fordítsa azoknak a szegény vidékeknek megsegítésére, amelyek nagyon is rá vannak utalva akár az ínség, akár a munkanélküliség^ szempontjából. Kérem a pénzügyminiszter úr válaszát. Elnök: A pénzügyminiszter úr kíván szólni.