Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-208

580 Az országgyűlés képviselöJulzának nak akadályversenyét jelenti, annál jelentősebb és annál nagyobb fontosságú ez; és következik a jövő héten a harmadik ünnepi hétnek, a, gyermekhét nek a megnyitása, a megtestesült magyar jövendő kérdése, amellyel nézetem szerint túlkeveset foglalkozik ez a Ház és túl keveset foglalkozunk vele egyénileg is. Ezekben a napokban és ebben az ünnepi időben tárgyalja a képviselőház az állami költségvetést, keresi az egyetemes problémák megoldását. Én az egyetemes problémák alatt három kérdést értek: politikai, gazdasági és világnézeti vonatkozásban. Politikai vonatkozásban egyetemes probléma az a válaszút^ ahol dönteni kell, hogy a demokráciának vagy a parancsuralomnak útját kívánja-e járni egy-egy nép, egy-egy nemzet. Gazdasági vonatkozásban ugyancsak fennáll a válaszút előtt való döntés a demokrácia és a nálunk e pillanatban uralkodó állami protekcionizmus és egy kézrendszer között. A világnézeti kérdésben pedig az a kérdés, hogy nemzeti és valláserkölcsi alapon állunk-e, avagy a pogányság vagy istentagadás állás pontjára helyezkedünk. T. Ház! E kérdések körül igen zavaros a magyar politika térképe. Azok, akik esetleg együvé tartoznának, nincsenek egy pártban, azok viszont,, akik ellentétes nézeteket vallanak, egy pártban ülnek. Egy pártban vannak a kartelvezérek és a kartelek örökös ostorozói, a bankokrácia zsidói és a bankvezérek, az antiszemitizmus apostolai és a zsidó hitközségi korifeusok, együtt a hatalom birtoka és a demagógia, együtt a zenit és nadir,, a tűz és víz és mindezt nemzeti egységnek nevezik> holott ezt teljesen a saját maga nevén, a káosz pártjának és összetételének nevezik. (Ellenmondások a jobboldalon. — Br. Vay Miklós: Az ilyen megállapítást kikérjük magunknak!) Ez esetben nem áll az, hogy az ellentétek vonzzák vagy semlegesítik egymást; egymást talán igen, de a kettő között helyet foglaló dolgozó miiliókat nem. A közigazgatás hatalma a mindenkori kormánypárté, a gazdasági élet vezetői felekezeti különbség nélkül túlnyomó többségükben kormánypártiak és ugyanakkor az izgatás frázisait a gyűlölködés maratóni versenyének bajnokai a kormánypárti gyűléseken hallatják. (Zaj a jobboldalon.) Demagógia vagy parancsuralom, ez a kérdés. A titkos és becsületes választójog döntené cl ezt a kérdést, de hogy meglesz-e, erre vonat kozólag nagy szkepszissel kell tekinteni. (Raj niss Ferenc: Szepszissel?) A szepszis nem az enyém, hanem a rendszeré, a szkepszis az enyém. T. Ház! 1931-ben a nyilt választások után kijelentette az akkori belügyminiszter úr; Keresztes-Fischer Ferenc, hogy ő többé nyilt választással választatni nem fog. (Jurcsek BélaNem is választatott.) 1935-ben már Kozma Miklós belügyminiszter úr választatott ós a 35-ös nyiltválasztás után Kozma Miklós belügyminiszter úr jelentette ki, hogy ő többé nyilt választással választatni nem fog. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem is választatott! Ti buktattátok meg!) Ha tehát én azt hallom, hogy nyilt választással egy belügyminiszter úr nem választat, akkor mint a titkos választójog híve, nagyon rosszul érzem magam. 1934-ben az akkori miniszterelnök úr azt mondotta, hogy az év végéig, naptárilag január 1-éig, benyújtja a titkos választójog javaslatát. 1937-ben a jelenlegi miniszterelnök úr jelentette 208. ülése .1937. május 5-én, szerdán. be ugyanezt. Én neki hiszek, a miniszterelnök úrnak hiszek, de az uralkodó rendszernek, a 17 éve ilyen formában és ilyen módon uralkodó rendszernek — sajnos — nem tudok hinni. T. Képviselőtház! Nem kívánok a másik kérdéssel, a gazdasági kérdéssel, foglalkozni, sem a gazdasági rendszerrel, mert erre módom és alkalmam lesz majd az egyes tárcák részletes vitájánál, ellenben foglalkozni kívánok még a harmadik kérdéssel, a nemzeti és valláserkölcsi alap, vagy az istentagadás és pogányság közötti válaszút kérdésével. A I többségi párt többízben kijelentette, hogy keresztény nemzeti alapon áll, egyes tagjai azonban mégis rokonszenveznek az úgynevezett nemzeti szocializmussal. Tegnap Petrovácz Gyula képviselő úr azt mondotta, hogy a keresztény nemzeti alap és a nemzeti szocializmus ellentétes fogalmak, együtt nem képzelhet tők el. Ugyanezt az álláspontot képviselte egy előadásában Majthényi Béla, a szeged-móravárosi katolikus plébánia lelkésze, aki azt mondotta, hogy »a nemzeti szocializmus a bolsevizmus újabb hajtása s ez keményebb materializmus, mint a bolsevizmus, mert még álarc alá is rejtőzik el. Tudományosan kezdődött a vallásüldözés a zsidóüldözéssel és a fajelméletekkel, majd megállapították, hogy a mi Istenünk zsidó Isten, aki nekik nem kell.« (Rajniss Ferenc: Ki írta ezt?) Majthényi Béla szegedi katolikus pap. (Egy hang a jobboldalon: Hát Csávossy mit mond?) Minden kommentár nélkül felolvasom Mathilde Ludendorffnak, Ludendorff feleségének egy mondatát: (Jurcsek Béla: Mi közünk nekünk Ludendorff feleségéhez? Minek hozza ide? — Zaj. — Jurcsek Béla: Több nagyságáról nincs szó?) Majd meg méltóztatik hallani. Ez az írás azt mondja (olvassa): »A keresztény és a zsidó vallás között különbség nincs; mind a kettő Jehova-vallás. A kereszténységet a hatalomyágyó zsidók találták ki, hogy a másfajú népeket megfosszák ősi vallásuktól és így leigázzák őket.« (Rajniss Ferenc: Ezt Ludendorffné nagyságos asszony mondja?) A nemzeti szocializmus és a kereszténység közötti ellentétet ezek felolvasása után nem szükséges bővebben taglalnom. (Gr. Festetics Domonkos: Mi közünk ehhez? — Jurcsek Béla: Semmi közünk a nemzeti szocializmushoz!) Nem az antiszemitizmus miatt állok szemben ezzel a felfogással, hanem mert nemzeti, demokrata és valláserkölcsi alapon állok és mert vallásetikai alapon nem tudok különbséget tenni annak különböző jelzőkkel való felruházása között. Mert ahogyan nincs különbség t magánbecsület és közéleti hecsület 'közt, hanem csa>k ibecsület van, úgy nincs különbség az ótestamentum és az újtestamentum etikája között sem. {Zaj a baloldalon. — Rajniss Ferenc: Ez nem etikai kérdés!) En majd meghallgatom, ha szintén méltóztatik beszélni; most méltóztassék engem meghallgatni. — A keresztény etika »szeresd felebarátodat, mint tennenmagadat« tanításán nyugszik és gyökerei a tízparancsolathoz nyúlnak vissza, a tízparancsolat pedig az ótestamentum alapja. Ennek alapján ugyanezt az etikát hirdeti, amelyet keresztény etika címén hirdetnek a keresztények; így a keresztény és a zsidó etika között különbséget tenni nem lehet. Amikor d'deéntem, méltóztassék megengedni, hogy nyugodt lelkiismerettel szóljak néhány szót — mint zsidóvallá&ú magyar törvényhozó