Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-194

44 Az országgyűlés képviselőházának 194 Ami a Bszíkrt.-ot illeti, arra vonatkozólag azt méltóztatott mondani, hogy a személyi kiadásoknál a megtakarítás egyrészt 960.000 pengő, másrészt 320.000 pengő. Méltóztassék ( felütni a költségvetés 565. oldalát, ott meg méltóztatik látni, hogy ez csak 49.246 pengő. Azt méltóztatott mondani, hogy a dologi ki adásoknál 3,400.000 pengő megtakarítás van. Méltóztassék felütni a költségvetés 565. oldalát, ahol nem 3,400.000 pengő megtakarítás, hanem 2,890.000 pengő töbfeiköltség van ezen a címen előirányozva. (Propper Sándor: Szóval hamis a jelentés! — Zaj a baloldalon.) Nem folytatom tovább, az adatok szószerint ezek. Időm nem engedi meg, hogy ezeket mind felsoroljam. (Mikecz Ödön: A lecsökkentett tételeket a főváros most újra emeli!) A főváron adott a belügyminisztériumnak sperativumokat, de konkrét eredményeket is kellett volna kérni, mert így egészen más eredmény lett volna. Azt a 9 és fél millió pengőt, — amelyet méltóztatott említeni — ha így "helyesbítjük, akkor 1,370.573 pengőre redukáló dik. körülbelül arra az összegre, amelyet az imént az előbbiekben mondottam. Ha a számszaki igazgatónak — tehát nem egy fővárosi embernek, nanem egy állami főtisztviselőnek — a belügyminisztériumhoz in tézett szigorúan bizalmas jelentéséből olvasom ki ezeket az adatokat, hasonló eredményeket fogok találni. (Müller Antal: Szigorúan bizalmas.) Nem olvasom fel a szigorúan bizalmas tételeket. (Malasits Géza: Nem is kell! A sarki hordár is ismeri ezeket!) Annak indokolására, hogy ezek az eredmények nem a szanálás eredményei, hanem a javuló gazdasági konjunktúra eredményei, legyen szabad csak néhány mondatot felolvasnom az indokolásból. Az indokolás ezt mondja (olvassa): »Az Elektromos Művek bevételének emelkedése i°leg nagyobb áramszolgáltatás következménye. A nagyobb fogyasztás különösen az 'erőátviteli (ipari) áramnál jelentkezik, az emelkedő ipari fogyasztás az érdekelt iparágak helyzetének lassú, de fokozatos javulására enged következtetni^ — (Müller Antal: Ez meg lett volna szanálás nélkül is.) — »A Gázművek bevétele alig haladja meg az előző év ugyanazon időszakának bevételek... A Vízművek bevételi többlete főként a vízfogyasztás emelkedéséből származik« .. .A Szent Gellért gyógyfürdő ós szálló bevételeinek emelkedése a nagyobb látogatottság és — véleményem szerint — a nagyobb idegenforgalom eredménye... »A Széchenyi-fürdő bevételeinek némi emelkedése a fürdők igénybevételének — főleg az uszodát igénybevevők számának emelkedésével javult.^ ...A Szent Imre-gyógyfürdő bevétele az előző év ugyanezen időszakának Ibievételével szemben Csökkenést mutat a fürdő igénybevételének visszaesése következtében.« ... Az Asványvízüzem bevétele főként a palackozott Harmatvíz eladásánál csökkent« ... Azt mondja (olvassa): »A Községi Élelmiszerárusító Üzem bevételeinek emelkedése kizárólag az élelmiszeráraknak emelkedésével függ össze.« Azt «, mtondja továbbá (olvassa): »A jközségi kenyér^ gyárnál a forgalom csökkenése állapítható meg.« A községi lóhúsüzemnél a bevételek nagyarányú emelkedése a forgalom növekedésével és a lóárak emelkedjésével van összefüggésben. A hirdetővá'llalatból származó bevétel az előző évben némi* emelkedést mutat, á kiadások azonban éppúgy emelkedtek. A temetkezesi intézetnél a bevétel főként a magasabb osztály típusú temetések számánaik emelülése 1987 március k-én, csütörtökön. kedéséből Ml elő. (Mozgás a baloldalon.) Megállapítja azután, hogy a legtöbb üzemnél a bevételek emelkedésével párhuzamosan a kiadások is emelkedést mutatnak s ez az emelkedés meghaladja a bevételi többletet, tehát az előző évi eredménnyel szemben kedvezőtlenebbül alakult a helyzet: a szanálás dacára. Azt méltóztatott ezzel szemlben állítani, hogy iminden üzemnél millióiS be vételi többletek vannak. Nem komoly dolog és a Képviselőház méltóságával nem egyeztethető össze ilyen jelentésnek a Ház elé való terjesztése. Tovább ezt sam folytatom, mert nem tudnám beszédemet befejezni. T. Képviselőház! Amikor most lezáródott ez a komédia ós elhangziott ennek a rosszul hangszerelt operettnek utolsó akkordja is azzal. (Malasits Géza: Az utolsó akkord is hamis!) hogy a szanálás megszűnt, akkor szerintem nem lehet tapsolnunk: a rendezőknek lés a szerzőinek .sem és ha tapsolnánk, akkor sem tudnának a színre kijönni, inert részben ia koporsóból, részben az élet más mezejéről kellene idejönni ök. Finita la comedia. Lezárult ez, a szomorú korszak és utalok arra a felemelő jelenetre, amely ennek a szomorú 'korszaknak lezárása utáni legelső közgyűlésen lejátszódott, amikor iminden párt — ideértve a kormány pártját is, — egyhangúlag elfogadott egy olyan határozati javaslatot, amelyben újból kimondották, hogy az egész szanálásra semmi szükség nem volt és hogy az autonómia legelső' kötelessége a szanálás hibáinak orvoslása a szanálás által érintett rendkívül sok érdek honorálása, (Propper Sándor: A sebek gyógyítása!) a kis* exisztenciáknak kiosztott sebek orvoslása s a csökkentett fizetéseknek minél előbbi helyreállítása. Sajnos, ebben: a határozati javaslatban is azt mondottuk, hogy ezt a várható bevételi több letekből kell megcsinálni. Ezek a bevételi többletek azonban még nincsenek meg. Nekünk tehát íz a tennivalónk, hogy lehetőleg eltiiilntessük a szanálás egész emlékét, de nemcsak ténybeli emlékét, hanem, számbeli emlékét is és bebizonyítsuk azt, hogy helyesen szanálni csak az autonómia maga tud, hogy idegenek nem tudnak helyesen szanálni, mert az idegeneknek nincs a váró® költségvetóséibtí olyan betekintésük, mint lamilyen az autonómiának. Amikor a törvényhatósági tanács működhetett, f akkor ez a tanács a legkomolyabb ónunkat végezte mindenféle deficit eltüntetésére.. Nem proszekturás alorvosok és óvodai dajkák fizetésének leszállításával és nem a kültelki pótlékok leszállításával, hanem komoly organikus reformokkal iparkodott renbehotznrX — és rendbe is hozta — a főváros háztartásáO/ Két kérésem van a belügyminiszter úrhoz./ Az egyik kérésem az — ezt már sokszor kértük, — hogy méltóztassék a belügyminisztérium városi osztályába berendelni néhány fővárosi tisztviselőt is, a főváros ügyeihez értő tisztviselőket, mert azok több hozzáértéssel és töbíb jóindulattal < fognak foglaLkozni a főváros ügyeivel. Méltóztassék elhinni, hogy bármilyen tanult, bármilyen művelt ©SJ kiváló ember is legyem valaki, ezekbe a komplex kérdésekbe nem szólhat bele a nélkül, hogy ne legyemeik a helyszínen szerzett tapasztalatai. Ha méltóztatik igen helyesen főszolgabírókat, községi jegyzőket és vidéki rendőrkapitányokat is berendelni központi szolgálattételre, hogy azoknak az ügyeknek az elintézésiében, amelyekiben tapasztalataik vannak, a miniszter úr segítségére / jöjjenek, akkor itt is tessék

1 ezt a példát kö-