Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-207
510 Az országgyűlés képviselőházának osztályban is. Ezt az elégedetlenséget valamilyen formában le kell vezetni. Ha mi vezetjük ezt le, mifelénk, a testvérpárttal, a kisgazdapárttal együtt, az mindig kellemesebb és jobb a kormány részére, mintha ez az elégedetlenség akár vörös irányban vezetődnék le, akár zöld irányban. (Esztergályos János: Miben? — Müller Antal: Vagy barna irányban! — Csoór Lajos: Bocsánatot kér az ellenzék, hogy létezik! — Egy hang a középen; Utolsó mohikán! Meg van bocsátva! — Derültség.) T. Képviselőház! Ha nincs becsületes, polgári ellenzék, akkor ezáltal erősödik a marxizmus és akkor nagyobb tábort kapnak a nyilasok, azok, akiket én nem szűnök meg az alldeutsch-eszmék szállásosinálóinak nevezni, akiket én nem szűnök meg azzal vádolni, hogy tudva vagy tudatlanul, de Magyarország legszebb részét, a Dunántúlt árulják, akiket és nem iszűnök meg azzal korholni, hogy ők olyan eszméket akarnak Magyarországra importálni, amelyeknek itt egyáltalán nincs talajuk. (Dulin Jenő: Idegenek!) Egy többvallású, több nemzetiségiből álló, poliglott országba azok a jelszavak, amelyekkel ők dolgoznak, a fajnak és a vérnek a jelszava, nem valók. Ez a magyar lélekkel soha össze nem egyeztethető. A magyar lélek mindig szabadságszerető volt és a magyar a szabadságért mindent odaadott. A magyar sohasem engedte magát diktatórikus úton kormányozni. A magyar lélektől, a magyar történettől, a magyar jogfejlődéstől, az ezeréves magyar gondolattól tehát teljesen idegen a diktatórikus gondolat és annak propagálása. Ezért kell, hogy itt legyünk mi, akik ezt az elégedetlenséget a keresztény irányban vezetjük le. T. Képviselőház! Ma politikai békére van szüksége az országnak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ma az ellenzéknek lábhoz kell tennie a fegyvert. (Osoór Lajos: En nem teszem lábhoz a fegyvert! — vitéz Ujfalussy Gábor: Nincs is fegyvere!) Mi nagy alkotmányjogi rendszerváltozás előtt állunk, hosszú időre el akarjuk dönteni Magyarország sorsát. Üj alapokat akarunk lerakni egy jobb jövő felépítéséhez. Most mind a két kézre szükség van, most nem lehet félkézzel harcolni és félkézzel építeni, mert ez csak félmunkát jelentene. Nekünk nyugodt atmoszférát kell teremtenünk, ha jót, maradandót és becsületeset akarunk alkotni. (Helyeslés a jobboldalon.) En lojálisán elismerem, hogy a kormány ezt az utat egyengeti, lojálisán elismerem, hogy a kormány ténykedései meglehetősen intenziven haladnak a politikai béke irányában. (Friedrich István: Ugy van! Atmoszféra, az van!) Nekünk ehhez a magunk részéről hozzá kell járulnunk és kölcsönös megértéssel, gondos előkészítéssel és tárgyilagos előzetes bírálattal kell levezetnünk azt az ütköző erőt, amey ilyen nagy javaslatok tárgyalásánál minden körülmények között kirobbanhat. Csak így lehet közmegelégedésre alkotni és esaik így lehet biztosítani az egyéni érdekek felett a nemzetnek az érdekét. (Helyeslés a jobboldalon.) A politikai rendszernek az érdeke nem olyan fontos, mint a nemzet érdeke. A nemzet érdeke legyen az a suprema lex, amelynek jegyében ezek a nagy alkotmányjogi javaslatok megszületnek és ebben erről az oldalról is teljes erővel segítenünk kell a kormányt (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és segítenünk kell ] 7. ülése 1937 május U-én, kedden. abban, hogy mindenki, aki a keresztény és nemzeti gondolat alapján áll, egyszerre álljon azon az alapon, amely ezeket a választói javaslatokat jellemezni fogja. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Képviselőház! A választójogi javaslatról talán egy-két mondattal vagyok bátor álláspontomat precizírozni. Becsületes, tiszta, közigazgatási visszaélésmentes választói jogra és választási eljárásra van szükség. Szerintem minden komplikált módszer hibaforrást és visszaélések forrását jelenti. Minél egyszerűbb, világosabb, érthetőbb és minél kevésbbé kijátszható egy rendszer, annál tartósabb és maradandóbb. Keresztény és nemzeti szempontból én a választói jogon csak egy módosítást szeretnék és ez a női választójognak a férfiak választójogával való egyenlővé tétele. Ez a keresztény és konzervatív gondolatnak nagy elősegítője volná, mert látjuk itt a fővárosban, ahol a titkos és lajstromos választójog már érvényben van, hogy igen gyakran a baloldalon, sőt a széláőbaloldalon ülő és feltétlenül a vörösök szolgálatában álló urak feleségei és nőhozzátartozói a keresztény nemzeti gondolathoz csatlakoznak. Látjuk, hogy igenis, nem törődve még a szakszervezeti terrorral sem, annakidején aláírták a mi ajánlási íveinket olyanok is, akik férjének nevét a szociáldemokrata íven láttuk szerepelni. Franciaország az egyetlen, ahol nincs a nőknek választójoguk, de tudjuk, hogy miért. Azért, mert abban a pillanatban, amikor a francia nő választójogot kapna, ott (konzervatív többség alakulna ki s az a szabadkőműves többség, amely ma a kormányt kezében tartja* feltétlenül kisebbséggé válnék a parlamentben. (Müller Antal: A szabadkőművesség megbuknék!) T. Képviselőház! Ha az egyéni és a lajstromos választásról kell véleményemet kifejtenem, iákkor én feltétlenül a lajstromos választás mellett vagyok. Az egyéni kerületeknél lehetetlenség volna a pluralitást kiküszöbölni. Ismerünk kerületeket, ahol a választók száma ezer körül van, mint amilyenek ezidőszerint Kiszombor, Tompa, Záhony, és ismerünk kerületeket 20.000 választóval, mint például Csorna, Győrszentmárton, Sárvár. Ezek között húszszoros pluralitás van. (Dulin Jenő: Arányosítani kell!) Még a lajstromos kerületeket is arányosítani kell. (Ügy van! bálfelől.) így például Budapest déli kerületében, amelyet immár hatodik mandátummal képviselek itt, 15.000 választóra esik egy képviselő, ugyanakkor pedig a kecskeméti lajsromos kerületben már 6800 választóra jut egy képviselő, vagyis itt két és félszeres pluralitás érvényesül. (Gergelyffy András: A választókerületeket kell arányosítani!) Ezt azért hozom fel, hogy ez a gondolat, az arányosítás gondolata, helyet foglaljon az igazságos választói jogra való törekvésben. T. Képviselőház! Az 1922. évi választáskor a kormányzópárt 44 százalék szavazattal 58 százalék mandátumot kapott, az 1926. évi választásnál 60 százalék szavazattal 69 százalék mandátumot kapott és az 1931. évi választáson — Hegedűs Kálmán mutatta ki a túloldalról — a leadott szavazatok aránya szerint 111 mandátumot kellett volna kapnia, ezzel szemben tényleg 158 mandátumot kapott, vagyis 47 mandátumot ezen aránytalanságok folytán kapott. (Müller Antal: Félő, ihogy ezen a címen megmarad a mai!)
