Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-206
Az országgyűlés képviselőházának 2 06. ülése 1937 május 3~án } hétfőn. 473 munkateljesítményük. Nem azért, mintha nem mérvű megállapítása, hogy az a munkás dolgoznának szorgalmasan, hanem egészen egyszerűen annyira le vannak gyengülve testi szervezetüket illetően, hogy nem képesek ma már azt a munkateljesítményt adni; amelyet a háború előtt adtak. (Kéthly Anna: Inséglevesen nem is lehet!) Testileg is, lelkileg is teljesen el van veszve ez a társadalmi réteg, hányódik inségmunkákon, vagy inségmunkákhoz hasonló, nagy garral bejelentett földmunkákon. A mezőgazdasági munkások utolsó mentsvára egyébként az inségmunka. Ez is egy sajnálatos és szomorú tünet éhben az országban. Inségmunkákon azután 1 pengőtől 1.50 pengőig fizetnek. Alacsonyak ezek a munkabérek, még akkor is nagyon alacsonyak lennének, ha •minden napot inségmunkákon lelhetne tölteni, de rendszerint a munkanapok számát is szabályozzák. Debrecen például héttagú családfőnél 25*20 pengő havi keresetet enged meg, többet nem. {Felkiáltások a szélsőbafioldalon: Hallatlan!) Hódmezővásárhelyen is meghatározzák a havonta dolgozható napok számát. (Propper Sándo?: A polgármesternek kellene ennyiből megélni! — Buehinger Manó: Mutassák meg az osztrák vendégeknek, vigyék oda az osztrák vendégeket!) Most ezekben a tavaszi hetekben >az én városomban még külön leszállították az inségmunkákon dolgozható napok számát azzal az indokolással, hogy nem akarják az 1.30 pengős napszámbért leszállítani, de olyan kevés pénz áll rendelkezésre, hogy .a munkanapok számát kénytelenek apasztani. Egészen szomorú dolog, hogy a munkanélküliség ellen csak egy .meghatározott összeget használnak fel, csak egy meghatározott összegen belül akarnak az inségbejutott munkások nyomorult helyzetén segíteni. Különben az inségmunkák nemcsak kegyetlen és céltalan munkák, banem értelmetlen és értéktelen munkák is, rendszerint olyan munkákat végeztetnek, melyeknek semmiféle gyakorlati jelentőségük nincs és ezt állítólag azért teszik, mert kevés pénz áll rendelkezésre. Túlzás nélkül mondhatom, hogy ezeket a pénzeket sárba hajítják, semmiféle értelmük nincs, a munkások nem is szeretik ezt a munkát végezni, mert látják, hogy semmi sem marad a munkájuk után. A munkás ugyanis hozzá van szokva a'hhoz, hogy (munkájának értelme és eredménye legyen és szeret gyönyörködni a jól elvégzett munkában. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az inségmtunkákban azonban erre nincs mód. (Malasits Géza: Árokásásban nincs is poézis!) T. Képviselőház! Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan egy határozati {javaslatot nyújtok be. (Halljuk! Halljuk! a {szélsőbaloldalon. — Olvassa 1 :) »Utasítsa a képviselőház a kormányt, hogy a falusi szegény nép nagyfokú nyomorának és munkanélküliségének enyhítésére haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket, éspedig: 1. nagyobibarányú közmunkák megindítását és az ott fizetett munkabérek hatósági ellenőrzését, a munkásszervezetek bevonásával; 2. a 'hatóságok útián gondoskodni kell arról, hogy minden dolgozni akaró ember munkához jusson; 3. az 1923 :XXV. te. olyirányú módosítását, hogy az összes járási és városi mezőgazdasági bizottságok saját kebelükben alakítsák meg a munkabérmegállapító bizottságot, amelynek kötelessége a legkisebb munkaibérek olyan es csaladja emberies megélhetését biztosítsa., A bizottság 'hatásköre részes- és darabmunkákra is kiterjesztendő. A munkás és munkaadó között felmerülő vitás ügyek tárgyalásánál az ülnökrendszert vissza kell állítani.« T. Képviselőház! A hivatkozott törvény értelmében a munkások kérhetik a mezőgazdasági munkabéreknek a megállapítását. Ezzel a jogukkal azonban legtöbbször nem mernek élni. Ha jól emlékszem, a közelmúlt napokban mondotta valaki, éppen itt a képviselőházban,, hogy az a munkás, aki a legkisebb béreknek a megállapítását, kéri, nem számíthat azután arra, hogy munkához jusson akármelyik gazdaságban is. Ez hihető is„ t. Képviselőház, éppen ezért az a célszerű, ha a mezőgazdasági bizottságok lesznek kötelezve arra, hogy hivatalból alakítsák meg ezeket a bizottságokat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Nagyon helyes! — Malasits Géza: Abban sincs köszönet! Azok is garasos béreket állapítanak meg! — Gn.. Festetics Domonkos: Miért? Ha jól működnek, akkor nagyon jó lesz! — Kéthly Anna: Csak a szervezkedés! — Malasits Géza: Uery van! Az önvédelem, az a legfontosabb! — Propper Sándor: Festetics erróf úr megszavazza ezt az indítványt? — Gn. Festetics Domonkos: Miért olyan kíváncsi? Majd meglátja! — Propper Sándor: Szeretném látni,, hogy a helyeslést követi-e majd az indítvány megszavazása!) T. Képviselőház! A mezőgazdaságban állandóan alkalmazottak, az úgvnevezett cselédek sorsa is rendezésre szorul. A bérmegállapítások nincsenek tekintettel a mezőgazdasági állandó alkalmazottaknál sem a családtagok számára. Ez rendkívül hiányos dolog és feltétlenül orvoslásra szorul. Négy-ötszáz pengő között vannak egyébként a javult terményárak mellett is az évi keresetek. A pénzbérek különösen alacsonyak. Hihetetlenül alacsony pénzbéreket fizetnek az uradalmak az állandó alkalmazottaknak. (Malasits Géza: 40 pengőket évente!) 30—40 pengőket fizetnek évente a. mezőgazdasági alkalmazottaknak. Ez az állapot tarthatatlan. (Propper Sándor: Tíz fillér naponta! Egy Joviales-szivar!) Azt szokták mondani, hogy a terményárak emelkedésével jobb helyzetbe ikerültek a mezőgazdasági munkások. Csakhogy azok a kapott terményeket túlnyomórészben elhasználnák és így egy mezőgazdasági állandó alkalmazott nem tudia eladni a terményét. Jószágot nem igen tud nevelni, részben azért, mert nincs megfelelő legelő, ahová a jószágot kihajthatja, az uradalmaik nem adnak, nem biztosítanak legelőt, másrészt pedig nincs is rá az illetőnek pénze, hogy ilven befektetéseket eszközölhessen. Pedig jószágneveléssel esetleg még tudna valamit javítani a helyzetén. A mezőgazdasági állandó alkalmazottak helyeztet illetőleg is bátor vagyok egy határozati javaslatot benyújtani. (Hallmk! Halhuk! a szélsobalodalon. — Olvassa): »Küldjön ki a képviselőház egy 21 tagú parlamenti bizottságot a mezőgazdasági munkások és cselédek életszínvonalának és helveztének megállapítására. A bizottság vizsgálatának eredményéről a legrövidebb időn belül a képviselőháznak tegyen jelentést.« T. Képviselőház! Szükséges egy ilyen parlamenti bizottságnak a kiküldése azért is, mert a magánosok által összegyűjtött adatokat rendszerint kétségbe szokták vonni. Meglehetősen 66*
