Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-206

470 Az országgyűlés képviselőházának 2 megérteni, miért tartja szükségesnek, hogy a ' nagybirtokot külön adókedvezményekben része- • sítsék azért, hogy emberséges lakásokat bizto­sítson munkásai részére. Tudtommal ezt a kér­dést törvény szabályozza, amelyet már régen • végre kellett volna hajtani és a nagybirtok egyáltalában nem panaszkodhatik, mert éppen elég támogatásban volt része Magyarországon ! az utóbbi esztendőikben is. T. Ház! A képviselőházban egyébként egy rendívül érdekes atmoszféra uralkodik nem­csak a részvétlenséget illetően, hanem a beszé- I deket illetően is, nevezetesen az a helyzet, hogy I ha valaki idegen ide betéved, nem tudja meg- j állapítani, hogy tulajdonképpen hol ülnek az j ellenzéki képvielők és hol ülnek a kormány­pártiak. Kormánypárti oldalról sorra-rendre ellenzéki beszédeket mondanak el, ellenzéki ol­dalról pedig sokszor olyan beszédeket hall az ember, hagy szinte az az érzése, hogy talán valami tévedés van és tulajdonképpen csak éppen az ellenzéki oldalon, vagy fordítva, a kormánypárti oldalon ül még az illető, de már tulajdonképpen nem kormánypárti, illetőleg ellenzéki. A felszínes szemlélő a lehető leg­jobb érzésekkel távozhat egy-egy beszéd után a képviselőházból. Ha csak felszínesen szám­iéinak a dolgokat Magyarországon és a parla­menti beszédekből ítélnők meg az állapotokat, akkor azt 'mondhatnók, hogy tulajdonképpen I ha vannak is itt még bajok, ezek a bajok és hibák nagyon rövidesen orvosoltatnak. Patacsi képvielŐtársunk például tudtommal végigtámogatta az összes kormányokat az el­lenforradalom óta és most olyan ellenzéki be­szédet mondott, hagy mindenki csodálkozott, hogy ennek ellenére ő még mindig, ma is kor­mánytámogató. Megállapította, hogy mennyi mulasztást követtek el az előző kormányok, saját maga felé azonban egyáltalában nem vont le semmiféle következtetést ebből, változatla­nul elfogadta a költségvetést, mint ahogy na­gyon valószínű, mindig, minden kormány alatt elfogadta., T\ Képviselőház! Én beszédem folyamán a kormánynak és a képviselőháznak mégis szükségesnek tartok néhány szempontot elmon­dani, habár 'magamnak is az az érzésem, hogy itt a beszédek szinte feleslegesek már és In­kább cselekedetekre volna szükség. Képviselő­társaim sok szép beszédet mondattak már és különösen a mezőgazdasági munkásokat lile- ­tőén mindenki egy nézeten van, mégis azt ta­pasztalom, hogy éppen a mezőgazdasági réte­gek, az őstermeléssel foglalkozók változatlanul a legellhagyatottábbak ebben az országban. Már a harmadik költségvetési vitánál va­gyok itt a képviselőházban. Mindegyik költ­ségvetési vitánál egymást licitáltuk túl és szinte vetélkedtünk az igyekezetben, a jóaka­ratban és jószándékban, hogy a mezőgazdasági népesség helyzetén változtassunk és javítsunk. Meg is érdemelné ez a réteg, elsősorban is igen nagy számánál fogva, mert hiszen az ország lakosságának több mint felét teszi ki. Ha pe­dig közelebbről vizsgáljuk a vagyorumegoszlá­sokat, akkor azt látjuk, hogy az őstermelő né­pességen belül 95 százalékig csupa apró em­berről, törpebirtokosról, kisbirtokosról, vagy olyan egyénekről van szó, akiknek egyáltalá­ban nincs semmiféle vagyonkájuk, akik mun­kájuk után élnek, munkájukból tengetik éle­tüket. Mindenesetre az őstermelőnópesség 95 százaléka 50 katasztrális holdnál kisebb birtok­testtel rendelkezik, Az őstermelő lakosságnak «*-• 06. ülése 1937 május 3-án, hétfőn. ehhez a hatalmas, nagy rétegéhez hozzá kell még számítani ebből a szempontból a mező­gazdasági vidékek iparosságát és azokat a ke­reskedőket, akik mezőgazdasági vidékeken él­nek, továbbá ezeknek a vidékeknek szabad­foglalkozású lakosságát is, tehát szerintem mindazokat a rétegeket, akiknek jó, vagy rossz sorsa a mezőgazdasági népesség jó, vagy rossz sorsával van összefüggésben. (Az elnöki széket Tahy László foglalja el.) Én a dolgozó népességnek, ennek a hatal­mas tömegnek a szempontjából nézem ezt a költségvetést és ebből a szempontból próbálom bírálni. Az a megítélésem és felfogásom, hogy a kormánynak az volna a kötelessége, — és a mindenkori kormányoknak Magyarországon — hogy ezeknek a rétegeknek érdekeit vegye fi­gyelembe a költségvetések összeállításánál. Közhelyeket mondok, mert hiszen minden kép­viselőtársam ilyeneket mondott, de azért te­szem, mert hangsúlyozni kívánom ezt. A kor­mány gazdasági politikáját tehát ezeknek a rétegeknek szempontjai kellene, hogy irányít­sák és mégis azt látjuk és sajnálattal azt kell tapasztalnunk, hogy ezeknek a társadalmi ré­tegeknek szinte semmilyen befolyásuk sincsen a költségvetések összeállítására.*Hiába hang­zanak el itt akár az ellenzék részéről ellenzéki beszédek, akár pedig a kormánypárt részéről ellenzéki beszédek, mindig változatlanul az a helyzet marad, hogy a költségvetések mindig egy vágányon haladnak. Még ha a pénzügy­miniszter úr mondana is ellenzéki beszédet, akkor is változatlanul maradna talán a hely­zet és ezért — bocsánatot kérek — nem is tu­dok hinni abban, hogy a pénzügyminiszter úr megtalálja majd azokat a szerinte is elrejtett jövedelmeket és majd tényleg megadóztatja azokat. Czermann t. képviselőtársunk nagyon helyesen mutatott rá arra, hogy milyen nagy különbség van az angol jövedelmi adórendszer és a magyar jövedelmi adórendszer között. A pénzügyminiszter úr nyilván erre célzott be­szédében, ő .is akar talán valamilyen változást ezen a téren, de én a multak tapasztalatain okulva, nem tudok ebben hinni. (Propper Sán­dor: Ezzel a hátvéddel nem tudja megcsinálni! — Malasits Géza: Nem! Hiába díszítette fel a fináncsapkát szalagokkal, senki sem hiszi el neki!) Buchinger t. képviselőtársam azt mon­dotta, hogy ilyen rövid idő után nem lehet egy kormányról sem rosszat, sem jót mon­dani. Balgaság is volna tényleg egy rövid ideig kormányon levő miniszterelnökről vagy annak kormányáról súlyos bírálatot mondani, mert tényleg nem lehet még működését súlyosi kritikával szemlélni. Az ország rendkívül sú­lyos helyzetéből azonban mindenesetre az kö­vetkezik, hogy a jelenlegi kormánynak sem lőhet sokáig abból az enyhítő körülményből élnie, hogy súlyos örökségeket vett át, súlyos az a teher, amelyet az előző kormányoktól át­vett és nagyon nagy az a csődtömeg, amellyel rendelkezik. Nagy ellenmondás van a meglevő állapo­tok és az ország népének politikai, gazdasági és kulturális helyzete között, valamint a kor­mányok által hangoztatott keresztény és nem­zeti irányzat között. Nagy ellenmondás van, mert vagy keresztény ás nemzeti egy kor­mányzat és akkor nem tűri azokat az állapo­tokat, amelyek az országban vannak vagy

Next

/
Thumbnails
Contents