Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-205

422 Áz országgyűlés képviselőházának i nak. — Dinnyés Lajos: Protekciósok kapnak gyógyszertárt!) T. Képviselőház! Ezekkel a kérdésekkel to­vább intenzívebben foglalkozna nem kívánok, mert a belügyi tárcánál szükség esetén módom­ban lesz ebben az irányban felszólalni. Most az alkotmányjogi javaslatokra térek át. A titkos választójog megvalósítása nyilván­valólag szükségessé teszi a hatalmi egyensúly /helyreállítása, vagy megállapítása céljából, hogy a felsőház jogköre s a kormányzói ha­táskör is újból szabályoztassék. A kormányzó jogkörének megállapításánál helyes elvnek tar­tom, hogy a kormányzót illesse meg az a jog­kör, amely a meg nem koronázott királyt meg­illeti. Egyenlő rangú tényezője legyen a tör­vényhozásnak abban az értelemben, hogy a meghozott országos határozatokat a kormányzó hagyja jóvá. Ezt a jóváhagyást szentesítésnek nem nevezhetjük, mert szentesíteni joga csak a koronás királynak lehet. A titkos választójogtól sokan félnek abban a bitben, hogy a magyar nép nem lesz eléggé józan, hogy ezzel a jogával okosan, a nemzet javára tudjon élni. E jóhiszemű aggodalmak­kal szemben legyen szabad utalnom arra, hogy a magyar nemzet, ez a magyar nép X920-ban már a titkos választói jog élvezetében volt és 1920-ban bebizonyította, hogy semmiféle szélső­ségekbe nem kapható. Az akkor megválasztott nemzetgyűlés pártjai kvázi előre mutatják azt, hogy a titkos választójog alapján a jövőben milyen pártok fognak talajra találni az or­ságban. Két nagy pártja volt a nemzetgyű­lésinek. p ' Az egyik a kereszténypárt, a másik a kis­gazdapárt. Előre látható, -hogy ismét így fog tagozódni a titkos választójog alapján össze­ülő új parlament: egy kereszténypártból és egy szintén keresztény alapon álló kisgazdapártból. (Esztergályos János: Es más párt nem lesz?) Lesznek kisebb pártok is, azonban az előbbiek lesznek azok a pártok, amelyek a múlt tanul­ságai szerint a többséget fogják alkotni. Ezen a próbán a nemzet egyszer már keresztülment, dokumentálta, hogy semmiféle szélsőségre nem hajlandó és nem kapható, így nyugodt lélekkel megadható ismét a titkos választójog annak a népnek, amely annak birtokában éppen Fried­rich István rendelete alapján jutott 1920-ban és tanúbizonyságot tett arról, hogy a magyar nép ezzel a jogával jól tud a nemzet és a haza javára élni. T. Ház! A totalitás! elméletének hívei talán azért hívei ennek az elméletnek, mert az a re­ményük, hogy ennek érvényre juttatása által a titkos választójogot, amelytől félnek, amely miatt féltik az országot és talán pártérdekből, pártszempontból is félnek, talán ezzel meg tud­ják hiúsítani és azt remélik, hogy egy diktatú­rás intézménnyel megszabadulnak attól, hogy a nép mondjon ítéletet a kormány és a kor­mányzópárt gesztiója felett. A magyar nép ezer esztendőn keresztül küz­dött a szabadságért. Ha kimegyünk a parla­ment elé, ott látjuk a Rákóczi-szobrot és annak oldalán olvassuk: Cum Deo pro libertate. Azzal szemben van a Kossuth-szobor. Mindkét szobor arra emlékezteti a ma élő generációt, hogy r ez a nemzet ezer esztendőn keresztül vérét bullatta a sza­badságért. A szabadság volt az egyetlen, amiért ezer esztendőn keresztül hajlandó volt életét ífeláldozni. Ez az ország és ennek magyar népe ezt a szabadságát meg fogja tudni vé­05. ütése í9Éf április 30-án, pénteken. deni iminden újabb támadással szemben. Re­méljük, hogy erre nem kerül sor; az utóbbi idők jelenségei azonban mégis nagy aggodal­mat ébresztenek a mi pártunkban is és azokban is, akik a magyar szabadságért, a magyar al­kotmányért még lelkesedni tudnak. . En remélem, hogy a miniszterelnök úr ha­tározott kijelentései egyben azt is jelentik, hogy a háta mögött ülő kormányzópárt is ugyanarra a véleményre fog jutni, mert ha még ebben a pártban egyelőre a világnézeti harcok vagy differenciák elintézése folyamat­ban van is 1 , végeredményben hisszük és re­méljük, hogy a miniszterelnök úr álláspontja fog győzni és akkor a titkos választójog alap­ján a jövőben olyan parlament fog itt együtt ülni, amely a nép igazi érdekeit fogja képvi­selni. - i T. Képviselőház! A költségvetést nem fo­gadom el. {Helyeslés, éljenzés és taps balfelől és a balközépen.) Elnök: Szólásra következik vitéz Szalay László képviselő. vitéz Szalay László: T. Képviselőház! Igen t. képviselőtársam beszédét azzal fejezte be, hogy itt a többségi pártban egy harc folyik, amely még nem zajlott le, amely még folya­matban van. Ezt az állítást pártom és a ma­gam nevében vissza kell utasítanom*, (Tauffer Gábor: Nabát! — Priedrich István: Nahát!) mint teljesen alaptalan, fantáziaszerű meg­nyilvánulást, (Tauffep Gábor: Le kell tenni a fegyvert!) amely lehetséges, hogy a barátságos idők ellenére is talán vágyként él a túloldal egyes tagjaiban. (Friedrich István: Ügyis már túludvariasak vagyunk! Nagyon meghíznak!) Méltóztassanak megengedni, hogy ez után a reflexió után csak egészen röviden válaszol­jak ínég előttem szólott igen t. képviselőtár­sam néhány megállapítására, illetőleg vélemé­nyére. A mezőgazdasági oktatás hiányait ecse­telte a képviselő úr és közben nem látta és nem állapította meg azt, hogy igenis, éppen Darányi jelenlegi miniszterelnök úr és föld­mívelésügyi miniszter úr idejében ezen r a té­ren a multakhoz képest csonkaságunk és ne­héz pénzügyi viszonyaink között igenis nagy haladást tapasztalhatunk. (Tauffeit Gábor: En a régi mulasztásokról beszéltem!) Ezek után az ország gazdasági, mezőgaz­dasági boldogulását úgy festette a képviselő úr, mintha azt a kertgazdálkodás általánossá tétele nagymértékben előrelendítené. Ez a megállapítás így önmagában véve nagyon he­lyes, mert hiszen a kertgazdaság a legintenzí­vebb mezőgazdasági művelési ágak egyike,, azonban éppen országunk csonkaságánál fogva ez mindenütt általánosan nem vihető keresz­tül, mert hiszen — amint méltóztatnak tudni — legvitálisabb földrajzi, valamint közlekedési szempontokból természetes piacaink, éppen a trianoni csonkítás és a trianoni helyzet követ­keztében szinte lehetetlenné teszik, hogy az ország gazdasági érvényesülése gátak nélkül, egészséges mederben, szabadon fejlődhessék. (Hertelemdy Miklós: Mindig a piaci kérdéssel ; függ össze.) A másik szempont pedig, amelyet hangsúlyozni is méltóztatott, az, hogy a kert­gazdálkodáshoz tőke szükséges, mi pedig je­lenleg bizony tőkeszegény ország vagyunk, úgyhogy ezen a téren túlrózsás helyzet nem várható. Méltóztatott olyan kijelentést is tenni, hogy a kormányzat azért folytat szociális po­I litikát, mert a titkos választójog előtt állunk.

Next

/
Thumbnails
Contents