Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-205
Az országgyűlés képviselőházának 20 jutna„ ezzel szemben a tanyán — tekintetbe véve a gazdasági ismétlő iskolákat is — 70 gyermek jutna ugyanebben az esetben. Látszik tehát ebből, hogy a tanyai tanító munkája sokkal nagyobb. (Mcizler Károly: Pestkörnyéken meg csak 30 gyermek jut egy tanítóra. — Gr. Festetics Domonkos: Olyan hely is van, ahol 93 gyermek jut egy tanítóra!) A tanyai kérdések másik komplexuma a tanya egészségügye. Rendkívül fontos az, hogy a tanyán orvosok, védőnők és szülésznők álljanak a lakosság rendelkezésére, mert meg van állapítva, hogy a tanyai lakosság szaporasága sokkal nagyobb, mint a városi lakosságé. Ismét Kiskunhalasra hivatkozom. Ennek a városnak 112.000 katasztrális holdnyi határában a lakosság fele, 15.314 ember lakik a városban, a másik fele, pontosan 15.201 ember, lakik kint a tanyán. Ha összehasonlítom a kétféle lakosságot a szaporaság szempontjából, akkor megállapíthatom, hogy öt évi átlagban a születések 53 '4% -a esik a tanyai lakosságra. Feltétlenül segítségére kell tehát sietnünk a tanyának egészségügyi kérdésekben. Ha pedig azt nézem, hogy ezen az óriási területen, amely fél vármegyét foglal magában, hány orvos áll a lakosság rendelkezésére, akkor szomorú szívvel kell megállapítanom azt, hogy csak egy hivatalos állami és egy városi orvos áll rendelkezésre, akik mind a belterületen, mind a külterületen kötelesek ellátni a szolgálatot. Meg kell itt említenem, hogy a külterületen 21 tanyai iskola van, amelyek némelyike 25 kilométerre van a várostól és ezeknek egészségügyi szolgálatát szintén ennek a két orvosnak kell ellátnia. Igazságtalan lennék, ha nem említenem meg azt, hogy a külterület rendelkezésére áll még egy trachomaorvos, ennek az orvosnak működése azonban tisztán csak a trachomabetegek kezelésére szorítkozik. Véleményem szerint feltétlenül összhangba kellene hozni az orvosok munkáját a tanyán, mert lehetetlen az, hogy az egyik orvos csak Stefánia-orvos legyen, a másik csak trachomaorvos, a harmadik nem tudom milyen orvos. Az orvosok számát a tanyavilágban szaporítani kell. Inkább bízzunk egy orvosra tanyakörzetet, mint egyes speciális eseteket. Szükségesnek tartom, hogy a tanyavilágban megfelelő orvosi rendelőhelyeket építsünk, (Helyeslés.) hogy ha az orvos hetenként egyszer-kétszer kimegy a tanyára, ott rendelést tarthasson és a szegény lakosság rendelkezésére állhasson. Fokozott gondot kell fordítani ezenkívül a tanyavilágban a szülésznői állások betöltésére. Lehetetlen dolog az, hogy ma a tanyavilágiban a szülések 25%-a szülésznői közreműködés nélkül történik. A tanyavilág egyik nagy sérelme az állategészségügyi rendelkezésnek a tanyavilágra vonatkozó része. Ha például a 132.000 kat. holdat kitevő Hódmezővásárhely határának valamelyik csücskében ragályos állati betegség üt ki, akkor az egész város határát lezárják, az egész várots lakossága képtelen onnan akár egy állatot is nyilt piacra vagy exportra kiszállítani. Ezzel szemben például a Dunántúlnak olyan részein, példának okáért Baranyában, ahol 2—3 kilométerre vannak egymástól a községek, az egyik községben előállott állati betegség csak annak a községnek területét zárja le, tehát annak rádiusza legfeljebb 5 kilométeres, ezzel szemben a tanyai világban egy állati betegségnek a rádiusza néha 40—50 kilométerre . ülése 1937 április 30-án, pénteken. 407 sújtja a gazdatársadalmat. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy ez a kérdés valami útonmódon rendeztessék. A tanyakérdés felvetése a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara érdeme volt, amely kamara már ezelőtt 12 évvel ankétet hívott Össze, tanulmányozta ezt a kérdést. Tudom, hogy ennek a kérdésnek intézményes megoldása a'belügyminiszter úr kezében van. De hasonlóképpen sokat segített a tanyavilágon a kereskedelemügyi miniszter úr és örömmel kell, hogy megállapítsam, hogy igenis, segítségére volt a tanyavilág postai kézbesítői szolgálatának, telefonszolgálatának kiépítésével. En tehát arra kérném a belügyminiszter urat, hogy fordítson fokozott gondot a tanyavilág szociális kulturális és gazdasági kérdéseinek megoldására és már ebben a költségvetésben találjon módot ezeknek a kérdéseknek megoldására. örömmel hallottam a pénzügyminiszter úr expozéjában azt, hogy a szesztörvényjavaslat végre a Ház elé kerül. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Nekünk, gazdáknak, talán egyik legfontosabb, legelsőrendűbb kívánságunk, hogy ez a szesztörvényjavaslat rövidesen a Ház elé kerüljön. (Zaj. — Meizler Károly: Nem lesz abból semmi!) Tisztelettel kérem tehát a miniszter urat, hogy még ebben a költségvetési évben kerüljön a szesztörvényjavaslat tárgyalás alá. (Meizler Károly: Nagyon helyes!) De meg kívánom még említeni a miniszter úr expozéjával kapcsolatban azt, hoigy mi, igazdák, nem adókódexet, hanem adóreformot várunk, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) amelyben az igazságos és progresszív teherviselés elve érvényesül, ahol a részvénytársaságok társulati adója a kettős könyvvezetés labirintusában nem fog .a finánc szeme elől elcsúszni. (Helyeslés a jobboldalon.) Örömmel látom azt, hogy a kormány a többgyermekes tisztviselő helyzetén segíteni kíván. Rendkívül fontos intézkedés ez, de én ezt csak kezdeti lépésnek tartom és remélem, hogy a kormánynak idővel módja lesz arra, — amennyiben a drágaság, a megélhetési költségek fokozódnak — hogy elsősorban a tisztviselők alsó kategóriájában a csökentett fizetést bizonyos mértékben fölemelje. Pártállásomnál fogva Örömmel fogadom el a költségvetést, (Meizler Károly: Csak pártállásánál fogva! Stimmt!) de elfogadom azért is, mert látom, hogy az ország előbbrehaladásának érdekében munkaalkalmak teremtésével, (Meizler Károly: Rendes dolog!) befektetések eszközlésével a kormány a lakosság segítségére lesz. Ezért bizalommal a kormány irányában, de elsősorban azért is, mert a mai pénzügyi viszonyok mellett a jó gazda gondosságával és takarékosságával sáfárkodik az ország pénzével, a költségvetést általánosságban elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés s taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Élvezettel hallgattam az előttem szólott t. képviselőtársam beszédét és arra csak két megjegyzésem van. Az egyik az, hogy a cukorkérdésben a t. képviselőőtársam alighanem tévedett, mert azt állította, a képviselő úr, hogy a gyáraknak 100 kiló nyerscukor 46 pengőjébe kerül. Ha ez így volna, akkor nem tudom, honnan vemnek a gyárak a különbözetet az előállítási ár és a külföldi eladási ár között. Olaszországban a