Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-205
402 Az országgyűlés képviselőházának 2 hogy e párt padsoraiból visszautasítsam Griger Miklós igen t. képviselőtársamnak nem egészen szép, nem egészen nobilis eljárását. (Élénk helyeslés és taps jobbfelől.) A gyűlölködésnek nincs helye a politikában (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és a halottak emlékét nem szabad gyűlöletes színben feltüntetni. Erről a kérdésről, mivel hidegvéremet meg akarom tartani, mivel nem akarok zavart kelteni, mivel nem akarom azt a békés atmoszférát, amely itt a parlamentben kialakult, megzavarni, többet nem kívánok szólani. Előttem szólott igen t. képviselőtársam nagyon érdekes, szép előadását nagy élvezettel hallgattam és a legtöbb kérdésben, amelyet felvetett, azonosítom magam az ő felfogásával. Mint az igen t. képviselőtársam mondotta, szükséges elsősorban Magyarországon a belső fogyasztás fokozása. A belső fogyasztás fokozására szükség van azért, mert a magyar mezőgazdaság az ő produktumait nem tudja másképp jól elhelyezni. De éppen azért, mivel a belső fogyasztás emelésére szükség van, nekünk gazdáknak nem szabad az iparosítással szemben ellenséges állásfoglalást tanúsítanunk. Én, mint mezőgazda mondom, hogy az iparosításra bizonyos mértékig szükség van, de elsősorban olyan ipart értek ez alatt, amely a magyar mezőgazdaság produktumait használja fel (Ügy van! jobbfelől.), tehát mezőgazdasági iparra van Magyarországon szükség. Az ipar kérdéséről szólva, azt is meg kívánom említeni, hogy az ipar kérdésében bizonyos decentralizációra szükség van a magyar mezőgazdaság fogyasztópiacának kialakulása szempontjából, hogy a vidéki városokban megfelelő iparok alakuljanak (Ügy van! jobbfelől.), hogy egyrészt a magyar mezőgazdaság, produktumait fel tudják dolgozni, másrészt pedig azért, hogy a munkások a mezőgazdaság terményeit tudják helyben elfogyasztani és így a mezőgazdaság értékesítését elő tudják mozdítani. Matolcsy Mátyás t. képviselőtársam tegnapelőtti beszédében a telepítési törvény végrehajtására tért ki. Azt mondta az igen t. képviselőtársam, hogy eddig igen kis eredményeket ért el e tekintetben a kormány, azonban nem vette tekintetbe azt, hogy a telepítési törvénynek még a végrehajtási utasítása sem jelent meg és a telepítési törvény tempója feltétlenül akkor lesz gyorsabb, amikor a végrehajtási utasítás is megjelenik. De téves felfogást vallott az én t. képviselőtársam akkor, midőn kifogásolta, hogy körülbelül 15% kisbirtok vétetik igénybe a tele pítés céljára. Ez az igénybevétel nem akként történik, hogy a kisbirtokostól elveszik a kisbirtokot és más kisbirtokosnak adják oda, hanem elsősorban a bajbajutott és elárverezett kisbirtokos helyeztetik vissza az ő saját birtokába. Ez a telepítési törvénynek az egyik legfontosabb és legszociálisabb intézkedése. (Ügy van! a jobboldalon.) Ha a gazdavédelmi intézkedések előtt errevonatkozólag már megfelelő törvények vagy rendeletek jeleitek volna meg. úgy a mezőgazdaság, a kisbirtokosság terén nem lenne annyi szegény, földönfutó ember (Ügy van! a jobboldalon.) és éppen ennek a meggátlására a telepítési törvénynek szükséges követelménye az, hogy a kisembereket, akiket önhibájukon kívül árvereztek el, minden úton-módon, az ő saját régi, ősi földjükbe telepítsük vissza. 5. ülése 1937 április 30-án, pénteken. Matolcsy t. képviselőtársam azonban kifogásolta aat is, hogy a középbirtokból is körülbelül 45% vétetik igénybe, ö azt mondta, hogy a nagybirtokból eddig 40-o-ot vettek igénybe, a középbirtokból 45%-ot és a kisbirtokból 15%-ot. Mindnyájunknak, akik e padsorokban ülünk, legfontosabb célkitűzésünk t gazdaságpolitikai szempontból az, hogy a kisgazdatársadalmat erősítsük és ugyanakkor erősítsük, a középbirtokot. Mi sem örülünk tehát annak, ha a középbirtok elporlódik és gyöngül, viszont azonban, ha középbirtok el „van adósodva, ha a középbirtokot és azt az ősi birtokost másképp nem lehet megmenteni, csak úgy, hogy birtokának egy része parcellázódik, akkor, különösen olyan helyeken, ahol megfelelő kisgazdák, kisemberek vannak, akik alkalmasak az elparcellázandó földön való gazdálkodásra, a középbirtokot is igénybe kell venni. Ami már most a nagybirtok igénybevételét illeti, elsősorban feltétlenül azt kell igénybevenni. És itt Matolcsy képviselőtársam azt mondta, hogy a gazdavédelmi rendelkezések óta a nagybirtokot nem tudják oly mértékben igénybevenni, mint a többi birtokkategóriát. Ugy látom, a t. képviselő úr tévedésben volt, mert az 1000 holdon felüli nagybirtokok más elbírálás alá esnek, ezeknek a védettsége úgy is le fog most októberben járni, tehát a védettség lejárása pillanatában ez a kérdés automatice meg fog oldódni, minthogy a túladósodott nagybirtokot másképpen megmenteni nem lehét, csak úgy, ha annak egy bizonyos részét, bizonyos területét parcellázásra, telepítésre ajánlják., Ez az egészséges, ez a magyarság jövője szempontjából az egyedül járható út. T. Ház! Az állami költségvetés egyensúlya rendkívül fontos az állam élete szempontjából, azonban szerény véleményem szerint inkább legyen az a költségvetés deficites, csak jusson pénz a tnagy nemzeti szociális problémák megoldására. (Helyeslés a jobboldalon.) Semmiesetre sem szabad a pusztán financiális szempontnak felülkerekednie és elgáncsolni a nemzet életérdekeit. Ha a mostani költségvetést össze kívánom hasonlítani a múlt évi költségvetéssel, akkor meg kell állapítanom azt, hogy ezek a gondolatok ebben a költségvetésben napvilágra jutnak. A mostani költségvetéssel kapcsolatos beruházási programmal együtt körülbelül 90'5 millió pengő jut a legfontosabb beruházásokra, aminek következtében munkaalkalmak teremtődnek, a közgazdasági élet megélénkül és evvel az egész ország helyzete, az egész állam helyzete is feltétlenül javulni fog. De látom, hogy ennek ellenére az idei költségvetésnek mérlege jobb, mint a múlt évi, a deficit is kisebb, mint a múlt évi. Ebben a tekintetben bizonyos mértékig optimista vagyok. Javuló gazdasági viszonyok közepette, mint amilyenek közepette pillanatnyilag állunk és remélhetjük, egy ideig még állni fogunk, azt hiszem, ez az előirányzott deficit csökkenni fog. Csökkenni fog azért, mert a gazdasági helyzet javulásával az állam bevételei emelkednek. Ezt különben láthatjuk az 1936/37. évi állami költségvetés első kilenc (hónapjának adataiból: a bevételek körülbelül 8%-kaI haladták túl az előző év hasonló időszakában elért állami bevételeket. A gazdasági viszonyok hazánkban általában javultak, meg kell azonban állapítani azt, hogy ez a gazdasági fellendülés nem terjed ki minden néprétegre, nem terjed ki minden foglalkozási ágra: ezt a
