Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-204
Az országgyűlés képviselőházának 2ÖU. gam is híve vagyok annak, hogy adjunk megélhetési lehetőségeket és földet ebben az országban a magyar kisembernek. (Dinnyés Lajos: Hát adjunk!) Én magam a legnagyobb örömmel üdvözöltem a telepítési törvényt, amelynek végrehajtási tempóját azonban nem tartom elég gyorsüteműnek. (Kun Béla: Kevés!) De miért? 5,800.000 pengő állt a miniszter úr rendelkezésére, többet nem vehetett rajta, ő megtette azt,, . amit tehetett és én reménykedem abban a jószándékban, amely a kormányt áthatja, (Némethy Vilmos: Meg kell kezdeni!) hogy évenkint emelni fogják ezt a kvótát, amellyel a kisembereket vagyonhoz lehet juttatni. (Tildy Zoltán: Ne rontsd el, amit eddig mondtál! — Dulin Jenő: Eddig jó volt!) A földkérdésben sokszor felelőtlen tényezők részéről történnek bizonyos megállapítások. Az tagadhatatlan, nem helyes az a tétel, hogy az 500 holdon felüli birtokokat mind fel kell osztani. Vannak próféták, akik ezt állítják, kérdezem a képviselő urat,, mit fog akkor azzal a sok cseléddel* esinalni, akik ott élnek a birtokon és mit fog kezdeni azzal a sok 'mesteremberrel, akik nem is tudom, hogyan keresik ma a kenyerüket. (Dulin Jenő: Azt a nyilasok mondják! Van nálam egy röpcédula, amelyen a 100 holdon felüli birtokokat felosztják!) Nem új próféták azok, akik ezt feltalálták. A merkantilizmus, a nagytőke az, amely ma bedobja a közvéleménybe ezeket a gondolatokat, csak azért, hogy elterelje a figyelmet a saját sötét gondolatairól. (Zaj. — Kun Béla: Meg kell csinálni a titkos választójogot! Mi akarjuk a titkos választójogot, nem engedjük elgáncsolni!) Képviselő úr nagyon jól tudja, hogy a titkos választójog híve voltam és vagyok. (Dinnyés Lajos: És a párttal mi van!) Meg fogja engedni a képviselő úr^ nekem azt is kijelentenem, hogy a titkos választójogot egy csendes, nyugodt atmoszférában igyekezünk megteremteni. (Dulin Jenő: Az megvan! — Malasits Géza: Ezt mondta Széli K álmán 1904-ben. — Dinnyés Lajos: Olyan csend van, mint egy temetőben! — Dulin Jenő: Csendesebbek már nem tudunk lenni! — Zaj.) A csendes atmoszféra megvan, de éppen az önök oldaláról hangzott el ma délután az a megállapítás, hogy ezen az oldalon ülnek a frakciók. Önök közül mondta egy képviselő ma délután, hogy itt különböző frakcióik vannak a titkos választójog ellen vagy mellett. (Felkiáltások a baloldalon: Nem úgy van?!) Nem. (Dulin Jenő: Hála Istennek, nagyon örülünk, ha nem úgy van!) Elnök: Méltóztassék a szónokot nyugalommal megthallgatni! (Meskó Rudolf: Jó volna a szívek mélyére nézni!) Gr. Festetics Domonkos: Ma nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy külön utakon járjunk. Mi is meg vagyunk győződve arról, hogy ebben az országban ma még a háború utáni fájdalmak és veszedelmek dúlnak, szükséges tehát egy erős kéz és egy megfontolt fő kormánya, (Dulin Jenő: Helyes!) mi is tagadjuk azonban azt, Ihogy ebben az országban diktatúrára vanl szükség. (Helyeslés a baloldalon. — Dulin Jenő: Együtt haladunk akkor!) Ne akarják tőlünk azt a jogot elvenni,, hogy mi is védjük az ősi alkotmányt. (Helyeslés a baloldalon.) Ne akarják tőlünk elvenni az ősi alkotmány védelmét (Halljuk! balfelől) olyanok, akik talán nagyon jól kereskednek ősi díszmagyarokkal vagy ócskavassal és visszaélnek a magyar nép vendégszeretetével. (Derültség. — ülése 19B7 április 29-én, csütörtökön. 373 Mozgás. — Cseh-Szombathy László: Köztünk ilyen nincs! — Kun Béla: A szeszesek sem nálunk vannak 1 ?) Mélyen t. Ház! PayrHugó képviselő úr egy puccsról beszélt, egy olyan puccsról, amilyet itt elmondott, nagyon szép álomként, de én nem hiszem, hogy ebben az országban puccs lehetséges. Minden jófejű ember beláthatja, hogy Magyarországon nem lehet puccsot csinálni. Nem azok voltak a,hibásak, akiket egyesek puccs tervezésével vádoltak, hanem azok, akik a puccs hírét kitalálták és ezáltal békétlenséget és nyugtalanságot keltettek ebben az országban, ahol a legnagyobb béke, rend és nyugalom volt. (Mikecz Ödön: Ez így van! — Dulin Jenő: Tessék megnézni Bikfic Bonifác röpiratait! — Elénk derültség.) Elkalandoztam egy kissé (Dinnyés Lajos: Kalandozz vissza!) általános jelentőségű dolgokra, de most visszatérek egypár fontos kérdésre, mely a magyar falu problémájával szorosan összefügg. (Halijaik! Halljuk!) Szegeden hallottunk a földmívesnép öregségi biztosításáról. Ez helyes dolog, ezt nagy örömmel üdvözöljük, de éppen tegnap hangzott el az a vád, hogy a költségvetés és a szegedi beszéd között nincs meg az összhang. A szegedi beszéd azonban a költségvetés benyújtása után hangzott el és a törvényt nem lehet addig megcsinálni, míg a Ház a költségvetést meg nem szavazta. Ne igyekezzünk tehát a szegedi beszédben olyan dolgokat találni, amelyek nincsenek benne. Ne igyekezzünk azt a szegedi beszédet lekicsinyíteni. (Felkiáltások balfelől: Nem kicsinyeljük le! — Dulin Jenő: Nagyon okos beszéd voltj) A külföldi sajtó,, az angol, francia, német és olasz sajtó pártkülönbség nélkül elismerte a szegedi beszéd komolyságát és átütő erejét. (Felkiáltások balfelől: Mi is! — Kun Béla: A túloldalról akarták megtorpedózni. — Dulin Jenő: A szegedi és pápai beszéd legyen a két oszlop! — Dinnyés Lajos: A bicskei pedig tűnjön el a föld színéről! — Mozgás.) Nagyon emlegetik a túloldalon azt a bicskei beszédet, úgy látszik, mégis nagyon megijedtek tőle. (Derültség a báloldalon. — Tildy Zoltán: Dehogy ijedtünk meg ilyen jó fiútól!) Mélyen t. Ház! Amint mondottam, a falu dolgaira akarok még kitérni (Halljuk! Halljuk!) és ne vegyék rossznéven azt, ha egy helyi érdekű ügyet is szóváteszek, amely azonban országos üggyé is nőheti ki magát. Arról van szó, hogy Magyarország déli határa a D.ráva, a Dráva folyása pedig olyan tekervényes, olyan változó, hogy a partja sokszor napokon belül 200—300 méterrel eltolódik északra vagy délre-, a folyam mielőbbi szabályozását tehát a kormány figyelmébe kell ajánlanom. Vannak a parton birtokosok, 40 kilométer hosszúságban, akiknek ma például 3 vagy 4 holdjuk van, holnap pedig arra ébrednek, hogy birtokuknak csak a fele vau meg, mert a felét elvitte a Dráva. (Ügy van! — Br. Berg Miksa: Megszállott területre!) Amikor a másik oldalon, a jugoszláv parton, úgynevezett kampók épülnek a Dráva mentén, nekünk is kell valamit tennünk a barcs—sztárai szakaszon,, hogy a part állandó elvivését megakadályozzuk, mert körülbelül két esztendő alatt, amióta én figyeltem, körülbelül 30 hold volt az a terület, amelyet a Dráva egyszerűen elvitt, (vitéz CsicseryÉónay István: És átvitt a másik partra! — Bárczay János: A folyókat szabályozni kell! — Némethy Vilmos: A Murára is ugyanez áll!
