Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-193

Az országgyűlés képviselőházának 193. ülése 1937 március 3-án, szerdán. 27 ós lelkiismeretes kötelességteljesítést joggal el lehetett volna várni. Mert méltóztassék csak elképzelni, hivatalhailépésem idején az ügyészi megbízottnak vidéken havi 14 pengő 40 fillér, Budapesten pedig havi 21 pengő 60 fillér tisz­teletdíja volt, aoxri még a villamosköltség fede­zésére sem elegendő. Ezen az állapoton bizonyos mértékig isüke­rült időközben változtatnom. Kellett is, mert a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény 110. § járásbíróságok büntetőbírósági sze­repét rendkívüli módon kitágította, amennyi­ben az egy évnél nem hosszaibb tartamú sza­badságvesztéssel (büntetendő . bűncselekménye­ket ^.az ügyészek a törvényszék helyett 'a járás­bírósághoz vihették tárgyalás céljából. Énnek következtében, tminthogy a vádnak a szerepe ezekben az ügyekben nagyon fontos, — hiszen a vád elejtés joga is az ügyészi meglbízott ke­zében vsain — elsősorban arra törekedtem, hogy az ügyészi megbízottak szolgálati viszonyai megfelelően szabályoztassaniak. .Eddig az ügyészi megbízottak esküt sem tettek, minősítve sem voltak, felügyeletük sem volt megfelelően szervezve 'és azonkívül ösz­szeférhetlenségük sem volt az 1869. évi IV. tc.­nek megfelelő módon szabályozva. Erről gondoskodtam egy a múlt év végén kiadott rendeletemben. Bátor vagyok most azt is bejelenteni, hogy ha az ügyészi megbízottaktól ezekután fokozottabb köteles­ségteljesítést fogok kívánni, kötelességemnek érzem, hogy az ő tiszteletdíjuknak megfelelőbb megszabásával erkölcsileg jogot nyerjek arra, hogy ezt a fokozottabb kötelességteljesítést tőlük elvárhassam. (Éljenzés és taps a jobb­oldalon és a középen.) Remélem, sikerülni fog a jövő évi költségvetésben, ha nem is magas, hanem még mindig igen szerény, de mégis megfelelőbbnek látszó tiszteletdíjjal biztosí­tani azt, hogy fiatalemberek, főleg vidéken, ily módon az ügyvédi önállósításhoz egy lépcsőt kapjanak, amely réven az önálló ügyvédkedést bizalommal elkezdhetik. (Felkiáltások jobbfe­lől: Nagyon helyes!) Azt is remélem, hogy az ügyészi megbízottak közül ki fog sarjadni egy olyan kiváló generáció, amely alkalmas lesz arra, hogy ők is számbajöhessenek a jövőben az ügyészi állások betöltésénél. (Helyeslés.) Ezeket voltam bátor elmondani. Kérem vá­laszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Bejelentem a t. Háznak, hogy Czirják An­tal képviselő úrnak halasztást adtam, így hát következik Csoór Lajos képviselő úr interpel­lációja. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa): inter­pelláció a m. kir. összminisztériumhoz a pécsi bányavidéken történt események előzményei és okai tárgyában. Van-e tudomása a m. kir. összminiszté­riumnak arról, hogy a pécsi bányavidéken, a Dunagőzhajózási Bt. bányáiban a bányamun­kásság és tisztviselők még az 1934. év őszén le­folyt sztrájk óta állandóan elégületlenségben élnek, mert jogos és a hatóságok által is indo­koltnak elismert követeléseiket nem teljesí­tették! Van-e tudomása a m. kir. összminisztérium­nak arról, hogy a legutóbbi időben lefolyt föld­alatti sztrájk, a halálos csendőrségi fegyver­használat és az általános sztrájk közvetlen előzményei hónapokra nyúlnak vissza és ezen idő alatt ezek a sajnálatos események elhárít­hatok lettek volna? Miért nem avatkozott be a <m. kir. összmi­nisztérium kellő eréllyel a bányavállalat és a munkások közötti tárgyalásokba annak dacára, hogy az alárendelt hatóságok a helyzet súlyos­ságát az össziminisztérium előtt világosan fel­tárták ?« i Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Csoór Lajos: T. Képviselőház! A pécsi szén­bányák körül történt események dolgában el­hangzott eddigi felszólalások megállapították a bányavállalatnak, a 'bányatársulatnak a felelős­ségét. Megállapították a felelősségét annak a rendszernek, amely ma Magyarországon van, amikor a munka háttérbe szorul a tőke érdekei mögött ós a munka csak annyit kap, amennyit a tőke neki juttatni akar. Erről a kérdésről, mélyen t. Képviselőház, tovább nem akarok be­szélni, mert előttem felszólalt képviselőtársaim ezt kimerítették^ Szerintem azonban a ibányatársulattal egyenlően osztozik a felelősségben a kormány­zat és a szociáldemokratapárt is. Osztozik a kormányzat a megtörtént eseményekért a fele­lősségben azért, ímert elmulasztotta, hogy kellő időben és kellő eréllyel közbelépjen a dolgok­nak rendezésére. T- Képviselőház! Hivatalos hatóságok 1934­ben és attól kezdve évről-évre előterjesztések­kel éltek illetékes helyeken (Rajniss Ferenc: 1880 óta!) és kérték, hogy a pécsi bányavidéken uralkodó állapotok megszüntetésére a legsürgő­sebben lépjenek közibe. Hogy milyen komoly volt ezeknek az előterjesztéseknek a szava, erre nézve az egyikből a következő mondatot idé­zem (olvassa): »Ha a munkásság ezeket a ko­moly és alappal bíró követeléseket nem kapja meg, akkor számolni kell a pécsi szénmedencé­ben a sztrájkok egész láncolatával, a helyzet teljes elmérgesítésével, a követelések végnélküli megújításával.« Ezt hatósági közegek állapítot­ták meg 1934-ben, 1935-ben és 1936-ban. 'Erről kellett, hogy tudomással bírjon a mélyen t. kormány. Tudomással is bírt, mert 1936 J ban Michnay Árpád bányafelügyelő úr vizsgálatot tartott, ennek a vizsgálatnak azonban pozitív eredménye, pozitív következménye nem volt, mert végeredményben azt állapította meg, hogy a bányatársulat nem tud eleget tenni a mun­kásság követeléseinek, nem járult hozzá ahhoz, hogy a 8%-os bércsökkentést töröljék, nem já­rult hozzá ahhoz, hogy az általa is megálla­pított heti három munkanapot t felemeljék öt munkanapra ós nem járult hozzá ahhoz, hogy a különféle kedvezményeket, amelyeket a mun­kásoktól elvontak, legalább lényeges részük­ben visszaadják. Természetes dolog, hogy ilyen körülmények között a pécsi bányavidéken mindenféle izga­tás és mindenféle külső behatás nélkül a mun­káink lelkében feszült hangulat keletkezett, mert hiszen — mint azt már az eddig elhang­zottakból tudjuk — a helyzet olyan volt, hogy keresetükből megélni abszolúte képtelenek* vol­tak. Méltóztassék fieyelembevenni azt ho>gy ezen a vidéken egy kiló kenyér ma is 40 fillér. mi ír Budapesten 36 fillér, egy kiló zsír ezen a vidéken 2 pengő. Budapesten pedig 1"90 pengő, egy kiló hús itt 190 pengő; szóval ezen a mun­kásvidéken viszonylag: magasabb árak vannak, mint Budapesten. (Farkas István: A magyar Kánaán!) Természetes dolog, hogy a lecsökken­tett, úgynevezett szanált munkanapi keresetek mellett teljes képtelenség volt a nagy osaládo­4*

Next

/
Thumbnails
Contents