Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-203

304 Az országgyűlés képviselőházának 203. ülése 1937 április 28-án, szerdán. cellaztak fel kisbirtokká. Ebből a 112.000 kat holdból ,az 1000 holdnál nagyobb -birtokokra csak 33.000 hold jut, tehát ennek a földterületnek nem egészen 30%-a ós ennek a parcellázásnak zöme, 64.000 hold a 100 és 1000 hold közötti birtokkategóriára, átlagban a 300—400— 500 holdas középbirtokokra esik. Ez azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt ebben az országban a földbirtok megoszlása rendkívül kedvezőtlenül alakult, mert az 1000 holdnál nagyobb -birtokokból csak 33.000 hold, ugyanakkor a középbirtokokból, tehát az ország törzséből 64.000 hold porlódott szét és — hogy egy elrettentő számot mondjak — 15.000 hold az, ami az 50—500 holdas paraisztbirtok okból parcellázásra került amely birtokok 1 és 2 holdas szalagokká porlódtak szét. Ez még mindig nem volna vád, de ennek az adatnak és ennek a folyamatnak van egy szörnyű tragédiája — amit mutat a kezemben lévő rajz m, amely majd publikációban is megjelenik — az, hogy 1932-ben megszűnik az 1000 holdnál nagyobb birtokok parcellázása, ellenben tovább folyik igen élénken és igen erősen a középbirtokok és a parasztbirtokok porlódáisa. Ezekben az években a pareeLlázás volumenje a következőkép alakult: 1932 végéig, tehát a gazdavédelmi rendelkezések megjelenéséig, — amelyek tudvalevőleg azt eredményezték, hogy a túlterbelt nagybirtok mégsem kényszerült parcellázásra és ez az oka iámnak, hogy itt azok porlásia megszűnt — a 100 holdnál nagyobb birtokokból évente átlagosan 15.500 holdat parcelláztak fel, de volt olyan év, 1931, amikor összesen 26.000 kat. hold 100 holdnál nagyobb birtok került parcellázásra. Kérdezem akkor t. Ház, hogy a most az 1936/37. évben a telepítési akció során parcellázott 13.000 hold olyan óriási maximum-e, amely ennek a nagyfontosságú kérdésnek, a földkérdésnek reális ütemű, tisztességes megoldását adja? Nyilván nem! Es ezért utasítom én vissza a miniszterelnök úr szegedi beszédének idevonatkozó részleteit, mert ez a megoldás nem megoldása ennek az óriási fontosságú kérdésnek, különösen nem akkor... (ReményiSchneller Lajos: Miiért kell ezt Visszautasítani?) Azért mert ő hitet tett amellett, hogy , ez nagy-szerű teljesítmény, amelyet még bírálni sem lehet az »aszíaltagrárius« jelzője nélkül. (Egy hang a középen: Ez a kezdet! — Egy hang a baloldalon: Gyenge kezdet! — Hunyadi-Vas Gergely: A telepítési törvény végrehajtási rendelete előtt mondta ezt! — Zaj.) De legyen szabad tovább mennem, t. Ház. Nem elég csak a volumen jét vizsgálni ennek a 13.000 holdnak. (Zaj a jobboldalon. — Dinnyés Lajos: Joga van visszautasítani! — vitéz Syoy Kálmán: Nem egészen! — Dinnyés Lajos: Miért? Egyforma jogú képviselők vagyunk! Jogunk van rá! Miért ne? — vitéz Svoy Kálmán: De nagy különbség van kritika és viszszautasítás között! — Dinnyés Lajos: Ahhoz is joga van! Osak hódolat illeti meg a miniszterelnököt?) Elnök: Kérem Dinnyés képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Dinnyés Lajos: Szíveskedem. — Derültség.) Matolcsy Mátyás: De legyen szabad t. Ház, ennek a 13.000 holdnyi telepítési akciónak a struktúráját is bemutatni. Az sem mindegy, hogy ez a 13.000 holdnyi telepítésre juttatott rész honnan került ki. (Mozgás a jobboldalon.) Itt egy nagyon érdekes dolog van: azt hinné az ember, hogy ha egy kormány akcióval telepítés, földbirtokpolitika folyik, akkor nem az az egészségtelen állapot fog tovább tartani, hogy nem a latifundiumok, hanem a középbirtok porlik erősen, amelynek reprezentánsai az egész magyar élet vezető társadalmában kellene, hogy legyenek. Ez azonban porlik tovább és — tessék megfigyelni az adatokat — ebből a 13.000 holdból csak 40 százalékot tesz ki az ezer holdnál nagyobb birtok, az is egyetlen egynek, a Károlyi-féle birtoknak az igénybe^ vételével. (Reményi-Schneller Lajos: Az nincs is felosztva! Nincs benne!) Annál rosszabb, mert akkor nincs 13.000 hold! (Reményi-Schneller Lajos: De igen, azon kívül van! En csak jobban tudom!) Kérem, a miniszterelnök úr nyilatkozata szerint 13.800 hold! (Reményi-Schneller Lajos: De nincs^ benne a Károlyi-birtok!) Akkor pedig itt óriási hiány van! Akkor még nincs megoldva. Nincs m)eg a 13.000 hold! (Reményi-Schneller Lajos: De azon felül van! — Folytonos zaj. — Dinnyés Lajos: Benne van Károlyi, vagy nincs? — Derültség.) Elnök: Csendet kérek, képviselő nrak! Matolcsy Mátyás: T. Ház! Legyen szabad továbbfolytatnám. Nagyon sajnálom, de az én adataim is nagyon kompetens helyről valók. (Mózes Sándor: Hivatalos helyről valók! — Gr. Festetics Domonkos: Honnan? — Dinnyés Lajos: Nem magától!) Nem mondhatom el, hogy kitől, mert nem akarok bizonyos személyeknek kellemetlenséget és bajt okozni. (ReményiSchneller Lajos: Nincs titok! — Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ha nincs titok, akkor ia kormány tárja az országgyűlés elé, hogy kiktől mennyit és milyen áron vett át telepítés céljaira. (Helyeslés a báloldalon. — Mozgás a jobboldalon. — Reményi-Schneller Lajos: De akkor ne méltóztassék kifogásolni a nagybirtokot! — Gr. Festetics Domonkos: Bárki megnézheti a földmívelésügyi minisztériumban! Tessék felmenni! Tessék megérdeklődni! — Zaj.) T. Ház! Ügylátszik, nem értették meg egészen, hogy én mit mondtam. (Zaj a jobboldalon.) En az öllen (küszködöm, hogy egy olyan telepítési politika folyik, hogy a kisbirtok és a középbirtok, a 300—600 holdas birtok porlik, szemben az ezer holdnál nagyobb birtokokkal, a latifundiumokkal. De legyen szabad, t. Ház, mégis befejeznem ezt a strukturképet, amelyet legjobb meggyőződésem szerint kompetens helyről kapott adatok tükröznek vissza. Eszerint a 13.000 holdból 40% jut az ezer holdnál nagyobb birtokra, 45% — tehát körülbelül 600 hold — jut a 350 —650 holdas középbirtokra és még 15%, — mintegy 1600 hold — jut az 50 holdnál kisebb birtokok igénybevételére vagy visszatelepítésre. (Reményi-Schneller Lajos: Az visszatelepítés!) Az pedig egy nagy telepítési politikának igazán gyenge része, amikor nyomorult, elesett embereknek juttatjuk vissza a birtokot. (Hertelendy Miklós: Erre szükség van!) Természetes, hogy erre szükség van, — ez nem kérdés — de nem lehet elhomályosítani a nagy telepítési munkálatot ilyen eredményekkel és megoldásokkal. {Zaj. — Dinnyés Lajos: Már két éve várunk! Kihullt a hajunk a nagy várakozásban! Meddig várjunk még? Addig, míg kormány fő tanácsosok nem leszünk? — Fábián Béla: Kínálták neked a kormány főtanácsosságot? — Zaj.) .