Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-200

Az országgyűlés képviselőházának 200. Kérem a javaslatok kinyomatását, szét­osztását s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz leendő utalá­sát. Van szerencsém továbbá egy törvényjavas­latot benyújtani az egyenes adók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása céljából Buda­pesten 1936. évi június 17. napján kelt magyar­svéd egyezmény becikkelyezéséről, egy törvényjavaslatot az örökösödési ille­tékek tekintetében a kettős adóztatás erhárí. tása céljából Budapesten, 1936. évi november hó 20-án kelt magyar-svéd egyezmény becik­kelyezéséről ós egy törvényjavaslatot iaz örökösödési jJ3e lék tekintetében a kettős adóztatás elhárítása céljából Prágában 1936. évi október hó 26-án kelt magyar-csehszlovák egyezmény becikke­lyezéséről. Kérem, méltóztassék e törvényjavaslatokat kinyomatni,, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi, közgazda­sági és külügyi bizottságokhoz utalni. Van szerencsém továbbá benyújtani egy jelentést a rendkívüli ideiglenes házadómentes­ségekről szóló 1929. évi XXIX. te. 3. és 6. Í-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentésté­tel végett a pénzügyi bizottsághoz utalni. Végül van szerencsém tisztelettel letenni a Ház asztalára az 1935. évi'adóstatisztikát. (He­lyeslés.) T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Im­már a harmadik költségvetés az, amelyet ez­úttal a t. Képvieslőház elé terjeszteni szeren­csém volt. Ezzel kapcsolatban legyen szabad rövid visszapillantást vetnem az előző két esz­tendő budgetpolitikájára. .* Amikor két évvel ezelőtt az 1935/36. évi költségvetést benyújtottam^ a helyzet meglehe­tősen súlyos volt s még alig-alig mutatkoztak a gazdasági javulás előjelei. Szemrehányást is kaptam, hogy a költségvetés, különösen an­nak bevételi része, túlzottan optimista s a va­lóság azt nem fogja igazolni. A miniszter­elnök úr által az imént benyújtott 1935/36. évi zárszámadásból azonban már megállapítható, hogy ez az aggály nem volt helytálló, mert az államháztartás helyzetében az előirányzat­hoz képest is számottevő javulás állott be s végeredményben úgy a közigazgatás, mint az üzemek mérlege lényegesen előnyösebben ala­kult, miait az annakidején túlzottan opti­mistának ítélt költségvetésben. Lényegileg ugyanezen az óvatosan bizakodó alapon építettem fel az 1936/37. évi költség­vetést is, amely a bevételeknél éppen csak any­nyi többletet vett figyelembe, amennyit a meg­előző év eredményei már feltétlenül jogosult­nak mutattak. Az eddig eltelt háromnegyed év adatai szerint ennek az évnek az eredményei is hasonlóan, sőt előnyösebben fognak a gazda­sági helyzet javulásával kapcsolatban alakulni, mint tavalyelőtt, aminek kedvező eredményeit a most benyújtott költségvetésben és^ beruhá­zási törvényben volt alkalmunk levonni. Megmaradva a helyesnek bizonyult úton, — amelynek eredményei közé tartozik az is, hogy immár két esztendeje nem fordultam a belső pénzpiachoz a deficit fedezése végett — (He­lyeslés a baloldalon.) a jövőévi költségvetés összeállításánál az a szempont vezetett, hogy ülése 1937 április 8^én, csütörtökön. 225 egyrészt az állami élet múlhatatlan szükségle­tei kielégítést nyerjenek, másrészt, hogy a be­vételeket a közterhek fokozása nélkül, sót azok bizonyos enyhítése mellett, (Altalános helyes­lés.) kellő gondossággal irányozzam elő olyan összegben, amely az ország gazdasági helyzeté­nek megfelel és végül, hogy a deficit, ameny­nyire lehet, csökkenjen s a hiány súlyosabb nehézségek nélkül fedezhető legyen. Mielőtt azonban a költségvetés részleteit ismertetném, ki kell térnem a gazdasági hely­zet rövid vázolására. A gazdasági helyzet világszerte fellendülést mutat. A világ ipari termelése az elmúlt év átlagában már 60%-kal nagyobb volt, mint 1932-ben, a válság mélypontjának esztendejé­ben, sőt egyes vonatkozásokban még az 1929. évi nagy konjunktúrához képest is emelkedés mu­tatkozik. A világ nyersanyagkészletei egyre csökkennek és a Népszövetség adatai szerint 1936 végén már 30%-kai kisebbek voltak, mint 1932-ben. A világ külkereskedelmi forgalma is tovább élénkült és 1936-ban már 15%-kai ha­ladta meg az 1932. évinek terjedelmét. A világ­piaci nyersanyagok ára emelkedik és szinte va­lamennyi ország nagy- és kiskereskedelmi ár­színvonala is nő. Az értéktőzsdék világszerte szilárdak. A jövő tekintetében tartózkodásra int, hogy e fellendülés okainak egy része mesterséges (Rassay Károly: Másrósze szomorú!) és egyéb szempontokból nem is örvendetes, mint főleg az óriási lendületet vett fegyverkezés. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ható­erejük azonban ezidőszerint olyan lendületes, hogy a múltból még, sajnos, fennálló gátló tényező ellenére, nevezetesen a nemzetközi poli­tikai helyzet bizonytalansága, a pénz- és áru­forgalom súlyos megkötöttségei s a valutáris kérdések kiegyensúlyozatlansága mellett is a kedvező konjunktúra most már úgyszólván vala­mennyi országra kiterjed. Általában jelentékenyen javultak a gazda. sági viszonyok hazánkban is. A múlt évi ked­vezőbb termés és az általában javuló irány­zatú áralakulás kétségtelenül lendített a mező­gazdaság jövedelmezőségi helyzetén, ami ki­fejezésre jut a földárak emelkedésében és ab­ban is, hogy az 1935. évi rossz takarmányter­més következtében lecsökkent állatállomá­nyunk ismét örvendetesen gyarapodott. E ja­vulás előidézésében fontos szerepe volt a kor­mányzatnak is a nyújtott tekintélyes^ anyagi segítséggel és ama odaadó munka révén, ame­lyet a mezőgazdasági termelés színvonalának és eredményességének emelése, terheinek — főleg a gazdaadósságok terén is —^ csökken­tése, produktumainak jobb értékesítése és elő­nyös külkereskedelmi szerződések kötésével kedvező exportja érdekében kifejtett. Hogy azonban ezek az erőfesztíések ebben az évben ilyen jó eredményre vezethettek,, az főleg több­rendbeli kedvező körülmény szerencsés ^összej találkozásának a következménye. Az előrelátó gazdasági politikának nem szabad megfeled­keznie arról, hogy 1936-ban az a sajnos nem gyakori eset fordult elő, hogy aránylag jked­vező terméshozamunk egyidejűleg kedvezőtlen világterméssel és élénk kereslettel találkozott, ami előnyösen befolyásolta az értékesítés lehe­tőségeit és feltételeit. Ami az ipari termelést illeti, ez gyors ütemben emelkedett. Terjedelme 1936 utolsó negyedében 10%-kai volt nagyobb, mint az előző esztendőben és a válság mélypontjához 31*

Next

/
Thumbnails
Contents