Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-199

212 Az országgyűlés képviselőházának 19 nyit, amennyit a kamara szükségesnek tart. Ezt a negyedes arányszámot tessék tehát mindig nagyobbított arányban alkalmazni a kültagok választásánál, úgy, amint az a viszonyokhoz és a mezőgazdasági kamarák életében érdemeket szerzett férfiaknak a {munkásságához illik és azzal ihartmóniában van. Amlikor az indokolás erről hesaél, ott már belejátszik a politika, amit én szeretnék kikerülni a kérdés elintézésében, mert feltehető, 'hogy politikai szempont miatt kicsinyítik le az örökös megbízatású tagok tizes számát is Ötre. A javaslat indokolása ugyanis azt mondja, hogy a kültagoknak »szavazati joguk nincs, ez tehát semmiféle veszéllyel nem jár«. Örökös tagot tehát azért nem választhatnak a kamarák tizet, mert azoknak szavazati joguk van és ez esetleg veszéllyel jár? Kérdem, kivel, mivel szemben? TTgy gondolja tehát a t. kormányzat, hogy hűséges kormánypárti emiberekből nem lehet kimeríteni a tizes létszámot az egyes kamaráknak a területén, fha tehát a itizes létszámot alkalmazzuk, (Meizler Károly: Az veszélyes!) akkor bekerülnének a kannára belső életének és működésének terére olyan egyéniek, akik kormányszempontból való megbízhatóság tekintetében esetleg nem arravalók, — legalábbis úgy ítélné meg a felsőbbség — bármilyen nagy érdemekkel is rendelkezzenek egyébként általános mezőgazdasági vonatkozásban kifejtett nemes és közlhasznú működésük folytán. Csakis ez lehet az indoka annak, hogy a földmívelésügyi kormány minden ellenvetés nélkül hozzájárult ahhoz a eapitis deminutióhoz, amelyet eredeti javaslatával szemben a földmívelésügyi bizottság végzett. (Meizler Károly: Pro domo kifejezés volt!) Tény az, t. Képviselőház, hogy törvényhatósági városokban és megyei törvényhatóságoknál örökös tagokul sokszor megválasztatnak olyan 'emberek, akiknek megválasztását semmi más szempont nem. indokolja, — kisebb vagy nagyobb személyi és bizonyos érdemen felül — imint a pártérdek. A mezőgazdasági kamarai élet azonban nem pártélet. Egy érdekképviselet ^életében mindig az a fontos, hogy minden pártszempont 'mellőzésével ki mit tud a közhaszon javára produkálni. Ha ez így van, akkor semmi akadálya sem lehet annak, hogy a t. államtitkár úr (hűséges maradjon a földmívelésügyi iminiszter' úrnak, hivatali főnökének az eredeti álláspontjához, amelyet annakidején ő is magáévá tett, amelyet 'mint az Országos Mezőgazdasági Kamara volt igazgatója, lelkileg és gyakorlati tapasztalatok után is ő sugalmazott, hogy maradjon ímeg a tíz örökös tag, amennyiben pedig ez nem lehetséges, akkor a kamarák nagysága szerint az örökös tagok száma úgy állapíttassék meg, thogy 10, 8, 7, illetőleg 6 örökös tagot választhassanak a kamarák, vagy pedig a kategóriák számának megfelelően mindegyik kamara egyenlő arányban legalább 7 örökös tagot választihasson. Ez felel meg az igazságnak, sa alapelgondolásnak és ha így döntünk, akkor országos mezőgazdasági érdekből is megtaláltuk a helyes utat. (Helyeslés balfel&l.) , Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván iszólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! A Kun Béla képviselő úr által szóvátett kérdésre vonatkozóan tulajdonképpen a földmívelésügyi bizottság előadójának kellene most megvédenie a bizottsági álláspontot. Minthogy ő távol van, szívesen vál?. ülése 1937 március 12-én, pénteken. lalkozom arra, hogy egy-két mondattal megmagyarázzam mind a t. képviselő úrnak, mind az igen t. Háznak, hogy milyen szempontok vezették a bizottságot ennél a változtatásnál és melyek voltak azok a szempontok, amelyeknek hatása alatt a bizottság által javasolt módosítást a földmívelésügyi kormány magáévá tette. Az eredeti javaslat indokolása, igen t. képviselő úr, ma is változtatás nélkül fennáll, inert ma is valljuk, hogy az örökös tagokkal az volt a célunk, hogy egyrészt a gazdatársadalomnak a kamarai életben különös érdemeket szerzett egyéniségeinek a kamara életében való közvetlen részvételét biztosítsuk, másrészt az érdemeknek :$yen formában való elismerésével serkentő példát szolgáltassunk a gazdatársadalomnak a közügyekben való minél odaadóbb szereplésre. (Kun Béla: Ezt olvastam fel én is!) Ezt a mondatot teljesen változatlanul ma is fenntartjuk. Annak, hogy az örökös tagok számát 10-ről, tehát az összes kamarákra számítva 60-ról a bizottság leszállította 30-ra, amit a földmívelésügyi miniszter úr a maga részéről elfogadott, az volt az oka, hogy a bizottság nagyon pregnánsan fejtette ki azt az álláspontot, hogy ilyen túlnagy számú örökös tagság nagyon könnyen megváltoztathatja a kamara egész alapstruktúráját. (Kun Béla: Nem kell kimeríteni a teljes létszámot!) Amikor éppen az urak a túlsó oldalon rendkívül nyomatékosan szokták hangsúlyozni a választott tagság nagy jelentőségét, (Kun Béla: Igen! Mondtam is, hogy a törvényhatóságoknál a politika érvényesül az örökös tagságoknál! Itt nem!) hiszen mindig találkozunk azzal a beállítással, hogy a hivatalból bent ülő tagokkal és egyéb mindenféle más utakon akarja a kormány megváltoztatni a választások nyomán kialakuló kamarai struktúrát. A kormány éppen ezen az urak által hangoztatott állásponton állva és ehhez ragaszkodva, éppen a választott tagok érdekében és a kamara alapstruktúrájának megtartása érdekében magáévá tette a bizottságnak ezt a javaslatát. Ezekre való tekintettel kérem a t. Házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Kun Béla: Nagyon okos ember az államtitkár úr, mindent meg tud indokolni, de nincs igaza! A kamarák nem fognak választani politikusokat pártembereket!) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 10. §. Kérem á jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. Huszár Mihály jegyző (felolvassa a 10. §-t). Elnök: Szólásra következik Esterházy Móric gróf képviselő úr. Gr. Esterházy Móric: T. Ház! Mint előttem szólott t. képviselőtársam, én sem voltam r abban a helyzetben, ihogy az általános vitában résztvehessek és ott reflektálhassak az elhangzott igen értékes észrevételekre és felszólalásokra. Ez alkalomimal az igen t. földmívelésügyi kormányzathoz intézett kérésem mellett ezekről csak néhány mondatban fogok szólni. A magam részéről teljesen csatlakozom ahhoz és aláírom mindazt, amit Törley Bálint t. képviselőtársam a túloldalról a mezőgazdasági kamarákkal kapcsolatban • a törvényhatóságok szerepéről az állattenyésztés, apaállatok be-