Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.
Ülésnapok - 1935-199
Az országgyűlés képviselőházának 199. x Ezért mély tisztelettel kérem, hogy azt az indítványt, amelyet Meizler képviselőtársam tett, a Képviselőház elfogadni szíveskedjék. Elnök: Kíván még valaki szólni? vitéz Kenyeres János jegyző: Farkas István! Fankas István: T. Képviselőház! Ennél a szakasznál én csak azért szólalok fel, hogy felhívjam a földmívelésügyi miniszter úrnak és az egész minisztériumnak a figyelmét arra, hogy ez az egész [reformtörvényjavaslat a muiikásérdekképviseleteknek tulajdonképpen kevesebb jogot ad, mint az előző törvény. T. i. arról van szó ebben a szakaszban, hogy a minisztérium dönti el, inuely szervezetek, mely egyesületek azok, amelyek képviseletet kapnak a kamarában. Azt mondja (felolvassa): »Azokat az egyesületeket (munkásegyesületeket), illetőleg szövetkezeteket, amelyek a választásban résztvenni jogosultak, az illető kerületi mezőgazdasági kamara és az országos mezőgazdasági kamara meghallgatásával a földmívelésügyi miniszter jelöli ki. A kiküldöttek választásának módját a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.« T, Ház! Az 1920. évi törvénynél, amikor Rubinek Gyula mint előadó ismertette ezt a törvényjavaslatot, hangsúlyozta, hogy a munkásság szabad szervezeteinek teret kell biztosítani, mert csak így lehet egyetemlegesen megvédeni a mezőgazdaság összes érdekeltségeinek érdekeit: Kívánatos volna, hogy a földmívelésügyi kormány is helyezzen súlyt arra, hogy a magyarországi földmunkások országos szövetségének helyi csoportjai éppenúgy, mint maga a központ képviseletet nyerjenek a községi, járási, városi ós megyei mezőgazdasági bizottságokban, éppen úgy, mint az országos kamarában. Helyes dolog ma, .'amikor a társadalom így tagozódik és amikor különböző irányzatok, politikai törekvések vannak, sőt világszemléleti különbségek lépnek fel, az ilyen érdekképviseletbe az összes irányzatokat bevenni, mert hiszen a gyakorlatban, mint említették is, kétségtelenül látszik, hogy ha együtt vannak a különböző felfogású politikai szervezetek, testületek, célszerűbben és harmónikusabban tudják a mezőgazdaság ügyeit az összes vonatkozásokban intézni. Az is kétségtelen, hogy ma, amikor a szociális viszonyok nagyon lényeges szerepet játszanak, a mezőgazdaságnál igazán arra volna szükség, hogy ezen a területen sokkal messzebb menjünk és adjunk befolyást azoknak az irányotoknak, amelyek ezt képviselik ós amelyek hajtóerői annak a szociálpolitikai törekvéseknek, amelynek a mezőgazdasági termelés rendjében is érvényesülnie kell. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az államtitkár úr kíván szólni. Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! A magam részéről értem azokat az intenciókat, amelyek Meizler Károly igen t*. képviselőtársamat és Csoór igen t. képviselőtársamat indítványuk megtételére birták, hogy a törvényhozók, illetve országgyűlési képviselők, — ha jól értettem — hivatalból legyenek a mezőgazdasági kamarai szervezet tagjai. Ilyen rendelkezés semmiféle érdekképviseleti szervre vonatkozólag nincs. Nemcsak mezőgazdasági kamarák vannak az országban, vannak ügyvédi kamarák, orvosi, mérnöki kamarák (Csoór Lajos: Azoknak más a jellegük!), kereskedelmi és iparkamarák. (Meizler Károly: Vitézi törzsszékek!) Ha ilyen elvet beiktatnának a törvényszövegbe, ezt végig kellene vinni az egész ülése 1987 március 12-én, pénteken. 209 vonalon. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy ezek a kamarák érdekképviseletek: olyan tényezőket foglalnak össze, amelyek valamilyen jogcímen hivatva vannak részvételre, ebben az esetben mint földbirtokosok^ tföldbérlők, mezőgazdasági munkások vagy újabban mint gazdalisztek a maguk körében hivatva vannak ennek az érdekeltségnek érdekeit megvédeni. (Meizler Károly: Ott van a (kivétel: a tanító! — Ügy van! balfelöl.) Nagyon örülök az intenció hangoztatásának, mert a képviselő úr arra törekszik, hogy a sépviselő urak érdeklődését belekapcsolja a mezőgazdasági kamarák munkájába, de erre ma is megvan a mód. Azokat a képviselő urakat, vagy felsőházi tag urakat^ akik a kamarák munkája iránt rendkívüli érdeklődést tanúsítanak, vagy kültagoknak választhatja meg a kamara, vagy pedig a kamarai szervezetekben létesített szakosztályokba, bizottságokba választják be. Egész csomó képviselő urat ismerek, akik anélkül, hogy kamarai tagok lennének, ilyen módon részt vesznek a kamarai munkában. (Meizler Károly: Ez csak kegy és nem jo«?!) Amennyiben az illető képviselő úr paszszív mezőgazdasági kamarai választói joggal rendelkezik, nincs semmi akadálya annak, hogy T-'osztás útján kerüljön be az érdekképviseletbe. Ezeknél az indokoknál fogva, bármennyire sajnálom, nincs módomban a képviselő urak által előterjesztett módosító idítványhoz hozzájárulni. Farkas István igen t. képviselő úr a munkásegyleteknek a mezőgazdasági kamarákba való bevonását tette szóvá. Megnyugtatom a képviselő urat, hoe:y a javaslat a múlttal szemben semmiféle változást nem hoz, mert hiszen a munkásegyletek, amelyek erre jogcímmel bírlak, eddic is bekerültek a kamarákba, ha pedig úi egyesületek alakulnak- ezek az Országos Mezőgazdasági Kamara útján mindenkor előterjesztéssel élhetnek a földmívelésügyi miniszterhez, aki mérlegeli azokat a lehetőséíreket, amelyek alapján ezek az egyesületek bekerülhetnek^ illetőleg résztvehetnek a kamara munkásságában. Arra 'térem tehát a t. Házat, méltóztassék ezt a. szakaszt az 'előadó úr módosításával elfogadni, az előterjesztett módosító indítványokat pedig méltóztassék mellőzni. (Helyeslés a .jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást <befejezettnek nyilvánítom. Következük a határozathozatal. Kérdőn a t. Házat, méltóztatnak-e a 8. Vt eredeti szövegében elfogadni, széniben az előadó úr és Meizler Károly képviselő úr módosító indítványá/val 1 ? (Nem!) Az eredeti szöveget a Ház nem fogadta el. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 8. §-t az előadó úr módosításával elfogadná, szemben Meizler Károly (képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház a 8. $-t az előadó úr (módosításával fogadta el. A 8. § után Meizler Károly (képviselő úr új 9. § felvételét javasolja. Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. Meizler Károly: T. Képviselőház! A 8. § után önálló 9. §-iként kívánom beiktatná a következőiket (olvassa): »A járási mezőgazdasági bizottság jegyzői teendőit gazdasági akadémiai Oklevéllel bíró és a járás területén lakó járási kamarai intéző látja el. E járási kamarai intéző vezeti a járási székhelyen felállítandó téli gazdasági iskolát és szervezi meg a járás területén az alsó fokú mezőigazdasági szakoktatást^
