Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. ü igazgatást, a közigazgatást decentralizálva, különösen a földmívelési igazgatásiban minél több feladatkört adjunk a mezőgaizdasági kamaráknak. {Helyeslés.) Méltóztassék azt venni, hogy nálunk a földmívelési igazgatásnak tulajdonképpen nincs középfokú szerve. Itt van a földmívelésügyi minisztérium a legmagasabb helyen és az országban széjjelszórva vannak gazdasági felügyelőik, méhészeti felügyelők, stb., mindenféle felügyelők, de közbenső szerv nincs. Közbenső szervvel rendelkezik a pénzügyigazgatás, közbenső szervvel rendelkezik a közoktatási igazgatás, minden igazgatás rendelkezik közbeiktatott szervvel, csak a földmívelési igazgatás meim. Ha tehát -mi ezt a gondolatot tovább tudjuk fejleszteni és esetleg a középfokú mezőgazdsági igazgatásnak a megszervezésével a mezőgazdaságnak is meg tudjuk adni azt, ami más igazgatási ágakban már megvan, akkor én azt hiszem, hogy a kamaráknak kell egyes olyan hatásköröket átadni, amely hatásköröket azoikkvázi mint középfokú mezőgazdasági igazgatást, a hatáskörükbe vehetnek. (Helyeslés.) A központi igazgatásnak, a földmívelésügyi minisztérium igazgatásának túlterhelése abból származik, hogy sokszor rendkívül kis jelentőségű ügyek vannak előtte. (Ügy van! (Ügy van! — Dulin Jenő: Ez a baj!) Hogy pedig ezeket nem lehet győzni, azt a saját bőrünkön is tapasztaljuk és azt hiszem, hogy praktikus gondolatot képviselünk akkor, amikor mi ezzel az előbb említett gondolattal foglaLkozunk. iDe addig is amíg ez megvalósítható lesz, minél több olyan feladatot próbálunk a kamaráik' működésébe beiktatni, amelyek ellátásaira a kaim a rák képesek. (Helyeslés. — Hertelendy Miklós: Ezzel a, tekintély is emelkedik!) T. Ház! A kamarák pénzügyi megalapozottságát is méltóztattak többször hangsúlyozni. En természetesen nagy jelentőséget tulajdonítok a kamarák pénzügyi megalapozottságának, azt mondom azonban, hogy bár a pénzügyi megalapozottság sokat jelent, de nem mindent, és a lényeg a kamaránál, a kamarai munkásság tartalma, az a tartalom, amellyel a kamarai szervezetet az lelet telíteni tudja. Amikor itt a^ kamarákat egyik-másik részről támadták, és a kamarai szer vezetet rossznak tartották, erre azt mondom: ne méltóztassanak a kamarai szervezetet támadni és az alaptörvényt rossznak tartani, mert a kamara az, ami tartalmat, mint önkormányzati testület képvisel és amit az élő ffazdatér adailom belevisz,. Hiszen a kamia'rtái élet és kamarai szervezet csak keret. Ezt a keretet a gazdatársadalomnak kell tartalommal kitöltenie, eleven önkormányzati életet kall benne élnie és meg vagyok róla győződve, hogy ha ez minden kamaránál meg fog történni és az országban véges-végig az önkormányzati munka jelentőségét felismerik, a kamarák munkásságáról az egész vonalon csak a legnagyobb elismeréssel lehet majd szólni. (Ügy van! jobbfelől.) Láng Lénárd t képviselőtársam kifogásolta, hogy egyes kamaráknál túlságosan nagy szerephez jut a politika és egyes kamarák szervezeti összetételében nagyon kihangúlyozódik a kormánypártiság. (Vitéz Árpád: Az ellenkezőjét is tapasztaljuk!) Igaz, hegy ugyancsak Láng Lénárd öt mondattal odább azt mondotta, hogy a kamarák különböző felterjesztései olvan hangon vannak tartva, mintha az ellenzék fogalmazta volna őket. Ezt a két dolgot nem tudom összeegyeztetni. Vagy nem túlságosan sok a lése 1937 március 11-én, csütörtökön. 197 kormánypártiság, vagy a kamarai felterjesztések és különböző feliratok hangja talán még sem annyira ellenzéki. Egyébiránt elismerem, hogy az igen t. képviselő úr igen sok melegséggel beszélt a kamarák tevékenységéről és munkájáról ós a maga részéről is inkább azt kívánta, hogy a kamarai szervezetet erősítsük meg és adjunk minél több alkalmat, hogy a nép széles rétegei oda bevonulhassanak és a maguk munkáját, küzdelmét ott a kamarai értekezleteken folytathassák le, vívhassák meg. Teleki Mihály gróf igen t. képviselőtársam érdekes beszédében többek között felemlítette azt is, bogy sok a parallel egyesület. Ebben teljesen igaza van. Ez a gondolat kapcsolatos az előbb említett gondolattal. Ha olyan parallel egyesületek vannak, amelyek tényleg működnek, az talán nem a legnagyobb baj. Nekem kimutatásom van arról, hogy százával vannak olyan parallel egyesületek, amelyeknek csupán alapszabályuk van és megvan választva az elnökük, de különben semmiféle működést nem fetenek ki. Ebből a szempontból tényleg szükség van a magyar agráregyesületi élet revíziójára, főleg abban a vonatkozásban, hogy meg kell állapítani, melyek azok az egyesületek, amelyek komoly működést fejtenek ki — ezeket természetesen meg kell hagyni — és melyek azok az egyesületek, amelyek csak papirop vannak, mert ezekre az egyesületekre semmi szükség nincs. '{Br. Berg Miksa: Csak tagdíjat szednek! — Egy hang jobb felől: Csak beszélnek!) Egyébiránt a képviselő úrnak a halastavak és a gazdatisztek kamarai illeték alá vonásáról benyújtott módosító indítványait a magam részéről szívesen elfogadóim. T. Ház! Törley Bálint igen t. képviselőtársam a vármegyéknek az állattenyésztés előmozdításában való szerepéről beszélt.. Teljesen igaza volt abban, hogy főleg az ország dunántúli részén egyes vármegyék egészen kivételes, kitűnő szerepet töltenek be az^ állattenyésztés előmozdításában és tényleg kívánatos lenne, •hogy a Dunántúlon megindult mozgalom átterjedjen az Alföldre, sőt a Tiszántúlra is, mert hiszen amikor a vármegye egy ilyen gazdasági kérdéssel foglalkozik és az állattenyésztést igyekszik a maga részéről istápolni, akkor tulajdonképpen az egész agrárkultúrát, az egész mezőgazdálkodást támasztja alá, mert mint nagyon jól méltóztatnak tudni, az egész 'mezőgazdasági termelésnek alapja tulajdonképpen a fejlődő, virágzó állattenyésztés (Ügy van! Ügy van!); különösen ima, amikor az állattenyésztés nemcsak a közép- és. nagybirtok által forszírozott üzemág, hanem éppen a legutóbbi esztendők tapasztalatai alapján a kisgazdáknál is egészen rendkívüli módon emelkedett. Amikor tehát a kisgazdák r újabban szintén igen meleg érdeklődést tanúsítanak az állattenyésztés fejlődése iránt, a vármegyéknek ezt a tevékenyséerét a földmívelésügyi kormányzat a legnagyobb örömmel veszi és a maga részéről ezt a munkásságot mindenkor istápolni fogja. (Élénk helyeslés.) Baross Endre igen t. képviselőtársam elismeréssel nyilatkozott arról, hogy a javaslat az eddigieknél! továbbmenő garanciákat hoz a mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet befolyásolatlaniságáriak biztosítására. Valóban az a legfontosabb, hogy amikor egy kamarai előterjesztés érkezik a kormányzathoz, akkor a kormány, amely támaszkodni akar arra a kamarai elő terjesztésre, tudja azt, hogy ott a tiszta agrárérdek, a tiszta szákszerűség szólalt meg és