Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

192 Az országgyűlés képviselőházának 19 fognak foglalkozni, mindenesetre összeütközések keletkezhetnek. Fokozottabb mértékben fennáll ez az aggály, ha hozzávesszük azt is, hogy még az esetleges községi gazdakör is csatlakozik ehhez a nem egészen helyes versenyhez. Valóban az elmúlt 15 esztendő alatt tapasztalhattunk efajta hatásköri összeütközéseket és ilyen nem egészen helyes versenyt. A földmívelésügyi miniszter úrnak azonban különösen az előttünk fekvő javaslat egyik szakasza alapján módja van arra, hogy befolyásával olyképpen irányítsa az egyes érdekképviseleti szervek keretén belül működő egyesületeket és köröket, hogy ne legyenek ilyen öszszeütközések. Módja van erre a miniszter úrnak, hiszen még a közérdekű testületek felügyelő bizottságának hatásköre is a földmivelésügyi miniszter úr hatáskörébe fog tartozni és így imind a költségvetések jóváhagyásánál, mind egyéb kamarai intézkedéseknél hatalmas befolyást fog gyakorolni a, földmívelésügyi kormányzat abban az irányban, (hogy ilyen nem egészséges versenyek ne keletkezhessenek az egyes érdekképviseleti szervek között. Egyébként is az volna a helyes, hogy minden egyes ilyen törvényes mezőgazdasági érdekképviselet a csúcsszervezetbe, az Országos Mezőgazdasági Kamarába fusson be, viszont minden szabad érdekképviselet, a szabad érdekképviseletek csúcsszervezetébe, az Omge.-ba fusson be. Ez a két nagytekintélyű egyesület a maga befolyásával és tudásával 'bizonyára képes kizárni az effajta összeütközéseket az egyes érdekképviseleti szervek között. Egészséges dolog lenne, ha sikerülne az ilyen versenyeket és konkurrenciát támasztó tevékenységeket a minimiuimra csökkenteni és bízom is ebben, hiszen ennek az előttünk fekvő javaslatnak olyan intézkedései is vannak, amelyeik a vármegyei gazdasági egyesülétekkel hasonló helyzetbe hozzák a vármegyei ós törvényhatósági mezőgazdasági bizottságokat. Azáltal, hogy a javaslat résziben e bizottságok hivatalos tagjait csökkenti, résziben pedig növeli a kúriákat s a nagybirtokos s középbirtokos osztályok igényeit is kielégíti, ezek a vármegyei mezőgazdasági bizottságok hitem szerint alkalmasak lesznek a jövőben arra, hogy a vármegyei gazdasági egyesületekkel fokozottabb mértékben karöltve és párhuzamosan működjenek. (Csoór Lajos: Megölték a gazdasági egyesületeket!) Nem hiszem, t. képviselőtársam, hogy ez a megállapítás helyes, mert az Országos Magyar Gazdasági Egyesület évi jelentéséből igen sok gazdasági egyesület működését ismerjük ós bár van olyan is, — talán 3 vagy 4 — amelyről azt állapítja meg a jelentés, hogy nem működik., 1906 óta, tehát a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének létesülése óta azonban a jelentésekből általában éppen az ellenkezője tűnik ki annak, amit mélyen t. képviselőtársam állít. Ebből az elgondolásból kiindulva helyeslem a javaslatot, helyeslem abban a vonatkozásában is, hogy a gazdatiszteknek törvényes érdekképviseleti szervet juttat a kamarák keretén belül. Viszont nem osztozom abban az álláspontban, melyet előttem iszólott mélyen t. képviselőtársam hangoztatott, hogy most már a gazdatiszteknek ez az érdekképviselete a kamarán belül mindössze csak annyit jelent, mintha a Gyosz.-ban vagy a Tébe.-ben egyes alkalmazottak is szóhoz jutnának. Nem így áll a dolog, mert a mostani törvényjavaslat, de az eredeti alaptörvény is külön jogot ad az '. ülése 1937 március 11-én, csütörtökön. egyes szakosztályoknak árrá, hogy a kamara választmánya és a közgyűlés véleményével ellentétes véleményt is felterjeszthessenek a minisztériumhoz. így tehát a szakosztályoknak bizonyos elkülönített hatáskörük van és nem lehet azt állítani, hogy a többség az egyes szakosztályok működését meggátolhatná, vagy esetleg kifejezett álláspontját keresztülhúzrhatná. Foglalkoznom kell még röviden a kamarai .tagsággal és a kategóriákkal is. Annyival is inkább meg .kell ezt tennem; mert Láng Lénárd és Takács Ferenc képviselőtársaim is foglalkoztak a kérdéssel és ellentétes álláspontot foglaltak el. Láng Lénárd hat kategória helyett csak hármat javasol, (Láng Lénárd: Elegendő volna) három is!) de később ezt az álláspontját aképpen változtatja meg, hogy még ezt a hármat is feleslegesnek tartja és nézete szerint elegendő volna, ha a községiek tetszés szerint, avagy léleksaám, vagy területi arány szerint választanának képviselőket a mezőgazdasági bizottságba. Ezzel szemben Takács Ferenc t. képviselőtársam azt állapítja meg, hogy az volna a helyes, ha szaporítanák, különösen az alsóbb kategóriákat és így a munkásság érdekében hatályos rendelkezéseket tartalmazna ez a javaslat. Azt hiszem, hogy ebben a javaslatban az egyenlő elbánás elve érvényesül ós annak a kívánságnak, amelyet Láng Lénárd hangoztat, nem lehet eleget tenni, már f csak azért sem, mert hogyha nem kategorizálnánk az óriási nagyszámú mezőgazdasági csoportokat, — a keresőket, az önállókat értem ezalatt — akkor ott volnánk, mint ahol a szabad érdekképviseleteknél vagyunk, ahol nincs kategorizálás, hanem egy nagy egységben vaii

( a gazdatársadalom, vagyis, amint t. képviselőtársam megállapította, a nagyobb gazdák és a középbirtokosok jobban tudnak a kisebbek lovasára érvényesülni. Éppen ezért van tehát szükség arra, hogy kategóriák keletkezzenek, hogy részeire bontassék az a 4*5 milliónyi magyar ember, — beleértve az eltartottakat is — akik az 1930. évi statisztika kimutatása szerint őstermeléssel foglalkoznak, hogy ezek a részek jobban tudjanak érvényesülni és az erősebb a gyengébbet ne tudja elnyomni. Ami már most a munkásság érdekképviseletét illeti, itt is azt a megjegyzést kell tennem, amit a gazdatiszteknél tettem, hogy a munkásság és cselédség érdekképviseleti szervénél is lehet hivatkozni az önálló szakosztály működésére, s erre különös súlyt kell helyezni

% A törvényben meg van állapítva a cselédek és munkások szakosztályának az a joga, hogy külön felléphetnek, külön előterjesztéseket tehetnek a kamara választmányával és közgyűlésével szemben. Az osztó igazság elvét képviseli tehát ez a javaslat és ezért az ellentétes felfogásokkal szemben helyeslem, hogy ez a törvényjavaslat a mezőgazdasági bizottsági kategóriákat kiszélesítette és a nagybirtokosoknak külön kategóriát teremtett. Helyeslem ezt azért isimért bár a törvényjavaslat előkészítő stádiumában vita tárgya volt, hogy célszerűbb lenne az egyes kategóriák megállapításánál a kataszteri tiszta jövedelmet alapul venni, azonban a kataszteri tiszta jövedelemnél nagy (szélsőségekkel állunk szemben. Például csak teoretikusan véve az esetet, elvileg nincs kizárva, hogy egy ezerholdas erdőbirtokos 75 korona kataszteri tiszta jövedelemmel rendelkezzék és elvileg nincs kizárva az sem, hogy 75 koronás kataszteri tiszta jövedelme van egyetlen hold kerti földnek, tehát