Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

190 Az országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1937 március 11-én, csütörtökön. is, lényegében mégsem az, milyen óriási áldózatokat hoz a mezőgazdasági kamarák talpraállítására, Nálunk ugyanakkor, be kell ismernünk, végtelenül mostohán bánunk ezekkel a szimpatikus, jobb sorsra érdemes ós igen nagv hivatást betöltő intézményekkel. ' Itt van például nálam a kaposvári mezőgazdasági kamara boti tudósítója. Ha semmi mást nem csinálna ez a kamara, mint hogy hetenként kiadja ezt a pompás tudósítót, amelyben mindenről tájékoztatja a föld népét, tájékoztatja az aktuális jogi kérdéseikről, a gabonaáraikról, az állatárakról, a kivitelről, a behozatalról, figyelmezteti, hogy mit ne kótyavetyéljen el, figyelmezteti, hogy milyen rendeleteket hozott a miniszter, mire vigyázzon, ha nem akarja, hogy megbüntessék, már akikor is megfelel hivatásának. Ezek mind nagyon lényeges kérdések, mert hiszen a polgárember gyakran kap büntetést a nélkül, hogy tudná, miért. Ez a kamarai heti tudósító közszükségletet elégít ki. Mindig azt kívántuk és szerettük volna, hogy valahonnan állandóan, permanensen figyelmeztessék a polgártársakat, hagy időközben milyen törvényeket és rendeleteket hoztak, amelyek őket érdeklik, miután a törvény nem tudása egyébként nem szolgál mentségül. Itt kamara ezt a kérdést gyönyörűen megoldotta. Nem tudom, hogy a többi kamarák is ezt teszik-e, mindenesetre ezért a kaposvári kamarát a legnagyobb elismerés illeti meg. (Meskó Rudolf: Tehát jól működik, úgy látszik!) Ez a 'kamara kitűnően működik, el van aizonban adósodva. (Meskó Rudolf: Ez hiba!) Az tudniillik, hogy ilyen pompásan működik, bizony anyagi áldozatokat kíván: Ezeket az anyagi áldozatokat pedig mégis csak kénytelen a kamara valahogyan meghozni, aminek eredménye, hogy fülig eladósodott. Ez nem cél, ez nem lehet 'kívánalom. Igaz, hogy a kamara vezetőit a lelkesedés és a hivatás érzése fűti, meg akarják tenni és meg is teszik, ami tőlük telhető, végeredményben azonban ez odavezet, ahová vezetett is, hogy az adósságok összecsapnak a fejűik felett. Nem hiszem, hogy helyes politika volna, hogy mint egy kitett gyermeket, magára hagyjuk ezt a kamarát; egy darabig az életösztön természetesen működik, egy darabig mindent elkövet, mert hiszen életrevaló intézmény, lassanként azonban a feje felett tornyosuló hullámok, a: mindenhonnan feltörő ellenséges erők mégis csak megőrlik és végeredményben összeomlik ez az intézmény, különösen akkor, ha nem gondoskodunk arról, hogy a hajszálereken keresztül a földből is megkapja az állandó életnedveket a falusi, a községi és járási mezőgazdasági bizottságoknak a gyakorlati életre keltése útján- A mezőgazdasági kamarák megtettek felterjesztésüket a miniszter úrhoz, taxatíve elmondották, hogy mi lenne a hatáskörük a községi, a járási mezőgazdasági bizottságoknak, de nem tudom, mi az akadálya annak, hogy ez a hatásköri megállapítás nem történik meg. T. Képviselőház! Minthogy ilyen körülmények közt ebben' a javaslatban túlságosan keveset látok, mert azt vártam volna, hogy ezt a 16 esztendős törvényt alapjaiban fogjak megváltoztatni — tehát nem ilyen parszaikaszos novelláris módosítást vártam — és mivel tudom, hogy ezután a novelláris módosítás után elkezdődik a kamaráknak egy újabb novella Ügyében való tanácskozása (Meizler Karoly: A revízió revíziója!) és a revízió revíziója íog bekövetkezni, holott ezt a revíziót mar most megcsinálhatnánk, a magam részéről ezt cl Jel" vaslatot nem tudom elfogadni. (Élénk helyeslés a baloldalon. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Hunyadi-Vas Gergely képviselő úr. Hunyadi-Vas Gergely: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) .Dulin Jenő előttem szólott igen t. képviselőtársam főiképpen azokra az intézkedésekre mutatott rá a kamarák életével kapcsolatban, amelyek az ő álláspontja és érvelése szerint hiányosak. A következőkben rá fogok térni arra, hogy ezek a (hiányosságok tulajdonképpen nem állanak fenn, a kúriai beosztások látszólag lehetnek hibásak, tényleg azonban nem hibástak és rá fogok mutatni arra, hogy a munkásoknak és a gazdáknak a kamarákban való összefoglalása, Összehozása sem hibás és hogy az az egyensúly, amely a különböző gazdakategóriák között a kamiarában meg van valósítva, nem volt félrebillentve. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Abban azonban, amit t. képviselőtársam a mezőgazdasági bizottság működésének hiányosságát és pénzügyi megalapozottságánaik hiányosságát illetőleg elmondott, van igazság. (Kun Béla: Ügy van!) Ez a novella a törvényes mezőgazdasági érdekképviselet hatályosabbá tételére irányul. Négy elvet állít fel, amelyek ezt a célt igyekeznek szolgálni. Az első az, hogy a szabad érdekképviseleteket továbbra is működni hagyja, ^ a második az, hogy az érdekkép visel etek körébe tartozó tagok számát szorosabbra veszi, mint az alaptörvény, a harmadik az, hogy a gazdatársadalom tagozódásához jobban alkalmazkodik, mint az alaptörvény és iá negyedik, hogy a kamarában a gazdatiszti érdekképviselet szakosztályát megvalósítja., Az első, aimivel szolgálni kívánja a novella a gaadaérdelkek hatályosabb képvisel étének lehetőségét, mint említetteoai, az, hogy a szabad érdekképviseleteket szabadon hagyja működni párhuzamosan a törvényes érdekképviseletekkel. Amikor az alaptörvényt tárgyalták 1920ban, az akkori előadó álláspontja is jórészt azt tartalmazta, hogy különösen a kisember védelmében a nagybirtokosokkal szemben kell a kamarát létrehozni és hogy ott a kisbirtokos osztálynak és ia munkásságnak kell olyan érdekképviseletet nyernie, ianiely rétegek addig az Omge.-ben nem voltak benn. Ügy Lukovicih Aladár, mint Tarányi Ferenc, akik az akkori törvényhozásban, 1920-ban támogatták felszólalásaikiban az alaptörvényt, ezt az álláspontot fejtették ki és így az voít várható, hogy a kisgazdatársadalomnak és a munkásságnak valóban egy hatályos érdekképviseleti szerv áll rendelkezésére a kamarákban, szemben az Omge.vel, a szabad érdekképviseleti szervvel. Mit látunk azonban az 1920. év óta eltelt fejlődés soránl Nem akarok hivatkozni azokra az elismerő szavakra, amelyekre Teleki Mihály gróf és Törley Bálint t, képviselőtársaim is hivatkoztak a szabad érdekképviseletékkel kapcsolatban, de meg kell állapítanom, hogy 1920 óta kölcsönösen az volt a törekvés úgy a kamaráknál, mint az Omge.-nél, hogy az érdek képviseleti szerv hatáskörét és azt a területet, amelyen működni kívánnak, kiszélesítsék; az Omge. szélesítse ki abban az irányban, hogy vegye fel programmjába a kisgazdatársadalom érdekképviseletét is, a kamarák pedig 15 esztendő óta azért küzdöttek és azon fáradoztak,