Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-198

Az országgyűlés képviselőházának 198. ülése 1937. évi március hó ll-én, csütörtökön, Komis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai: A mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló 1920: XVIII. t.-c. kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak; Hertelendy Miklós, Meizler Károly, Plósz István,. Dulin Jenő, Hunyadi-Vas Gergely, Lázár Imre, Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár; (a részletes tárgyalásnál): Csoór Lajos, Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár, Láng Lénárd, Gyömörey Sándor, vitéz Szalay László előadó. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van: Darányi Kálmán. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 1 perckor:) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vásárhelyi Sándor, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Huszár Mihály, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig vitéz Kenyeres Jánois jegyző unat ikéreni feil. Napirend szerint következik a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920 : XVIII. te. kiegészítéséről és módosításáról benyújtott törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 295, 301.) Szólásra következik? Vásárhelyi Sándor jegyző: Hertelendy Miklós! Hertelendy Miklós: T. Ház! A tegnapi ülésen felszólalt Gyömörey Sándor képviselő és gazdatársam beszédére csak annyiban akarok reflektálni, hogy a bölcs rabbi mondását idézem, aki fiainak azt mondotta: ha valamit kapsz, azt fogadd el, mert ha nem fogadod el, azzal is kevesebbed lesz. (Kun Béla: Ha többet kapnánk, nem ártana!) Habár igazat adok képviselőtársamnak abban, hogy ez a javaslat keveset ad, mégis előre kijelentem, hogy elfogadom ezt a törvényjavaslatot, mert nem pártpolitikát keresek benne, hanem gazdaszempontból ítélem meg és ha keveset is ad a gazdának, a gazda érdekéhen ezt is meg kell becsülni. Amikor most a mezőgazdasági érdekképviseletről hozott 1920 : XVIII. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló javaslathoz hozzászólok, teszem ezt azért, mert már körülbelül 15 éve részben községi mezőgazdasági bizottsági, részben járási mezőgazdasági bízottság elnöke, gazdakörnek és vármegyei gazdasági egyesületnek igazgató választmányi tagja, továbbá az Omge., a Gyosz. ós mindenféle egyéb gazdasági érdekképviseletnek tagja vagyok. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII. Mondhatom, kevés olyan törvény született, amely indokoltabbá tette volna a gazdatársadalom örömét, mint a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló ez a törvény. Annakidején, amikor néhai Rubinek Gyula földmívelésügyi miniszter ritka tudással, páratlan szakértelemmel s a magyar anyaföldet rajongásig szerető szívvel a Ház elé • hozta azt a törvényjavaslatot, ez őszinte örömet keltett a gazdatJársadalomban, sőt mondhatom, bizonyos fokig talán féltékenységgel is találkozott egyes helyeken bizonyos meglévő gazdaérdekképviseletek részéről. Az a tudat azonban, hogy az a törvény a gazidaközönség minden rétegének, a mezőgazdasági néprétegeknek egyetemes érdekeit szolgálta, megnyugvást hozott és különösen abban az időben volt ez megnyugtató, amikor uszítás folyt a gazda ellen és amikor, azt lehet mondani, a munkást és gazdáját el akarták egymástól idegeníteni. Ez a törvény tehát rendkívüli időben született meg és ezért bizonyos kiegészítésekre szorul. Az akkori nyugtalanságban Nagyatádi Szabó István ismert mondása is megnyugvást hozott: Nem sebeket ejteni, hanem sebeket gyógyítani akarunk. Megnyugtató momentum volt a gazdatársadalom részére ez az érdekképviseleti tör1 vény, mert annak ellenére, hogy amikor az 1889:XVIII. te. a földmívelésügyi minisztérium felállítását elrendelte, annak egyik első feladatául tűzte ki a mezőgazdasági érdekképviseleti törvény megteremtését, mégis 1920-ig kellett^ várni, hogy ez a törvény olyan formában váljék valóra, hogy úgy a mezőgazdasági munkások és cselédek, a törpe-, kis- és köaépbirtokosok, mint a nagy uradalmak tulajdonosai, vagy bérlői minden tekintetben támogatásra és érdekeik védelmére találjanak benne, így létesült a különböző kategóriáknak megfelelően az öt kúria. Ezt a beosztást ez az élőt-. tünk fekvő törvényjavaslat iannyiban módosította, hogy a háromholdas, törpebirtokosokat is az első kúriához veszi, tekintettel arra, hogy ez a birtokos-réteg úgysem tud megélni annak a három holdnak a jövedelméből, hanem mező24