Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-197

150 Az országgyűlés képviselőházának 19 rén, amit józanul egyáltalában el lehet várni s belső meggyőződésem az, hogy ez a rendelet a jogos igényeket ki fogja elégíteni. Azokra a kérdésekre, amelyeket a képviselő úr konkrété feltett, most nem akarok részletekbe menő választ adni. Ami ezek közül keresztülvihető, az a rendeletnél máris figyelembe vétetett, vagy még figyelembe fog vétetni, hiszen saját pártom részéről is számtalan [figyelmeztetés, adat és indítvány van, amelyeket áttanulmányoztunk. Annyit már most is kijelenthetek, hogy a jogelőd használati díjhátraléka ~ az örökösödés és a jogügyleti elidegenítés esetét kivéve — a jogutódon nem lesz behajtható (Helyeslés.) és kijelenthetem többek között azt is, hogy a kataszteri tiszta jövedelemnek 1921 óta történt változása nem fog a juttatott terhére esni, mert az 1921 szeptember 21-i állapot alapján fogom a negyvenszeres megváltási árat és az ezután teljesítendő szolgáltatásokat is kiszámíttatni. A rendelet nem az 1937 január 1. napjától kezdődően fogja rendezni és leszállítani a szolgáltatásokat, hanem visszamenőleg (Helyeslés.), tehát 1929. január 1-től, sőt bizonyos esetekben még az azt megelőző időre is. Tulajdonképpen tehát r azl lehet mondani, hogy a rendelet 13, vagy 15 évre visszamenően fogja ezt a kérdést rendezni és ezen az alapon fogja elérni azt, ami a legfontosabb, hogy tudniillik az új rendezés startjánál a földhözjuttatott nem fog lényeges terhekkel indulni, hanem a, hátralékok nyomasztó terhétől megszabadulva, azokat igen hosszú idő alatt fogja fizethetni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Mojzes János: T, Képviselőház! Nem volt szándékom a pénzügyminiszter urtat túllicitálni, amikor itt bátor voltam a figyelmét néhány szempontra felhívni, mert meg vagyok győződve, hogy a pénzügyminiszter úr tényleg jószándékkal ós legjobb tudása szerint igyekszik ezt a kérdést nyugvópontra juttatni. Csupán arra kívánom még a t. pénzügyminiszter úr figyelmét felhívni, hogv ezeknek a kiosiztott földeknek a jövedelme állandóan csökken. Állandóan csökken la terméshozam, még pedig azért, mert a földek túlnyomó része a falvaiktól igen nagy távolságra osztatott ki az egyes földhözjuttatottakniak. Az Omge. összegyűjtötte az erre vomakoizó .adatokat, amelyek szerint ezek a területek a falvaktól 5—10—15—20, sőt 25 (kilométer távolságra fekszenek. T. Kénviselőház! A föMhöziutÉatottaik .egy-, vagy másfélholdas parcellákat kaptak községüktől 6—8—10—15—20, sőt. 25 kilométer távolságra is. Aki mezőgazdasággal, illetve gazdálkodással foglalkozik, az tudja,hogy egy-, vagy másfélholdas parcellákra tanyát építeni nem lehet, hogy onnan helviből munkálhassák meg az illetők a kiosztott földeket. Ha viszont 6—8—10—15, vagy 20 kilométernyi távolságra akarják a földet megmunkálni, mint .amennyire ezek a területek igen sok esetben fekszenek a. községektől, ahol a földhözjuttatottak laknak, akkor, ha például valaki meg akarja trágyázni a neki kiosztott földet, ez neki igen nagy költséget jelent, Amint tudiuk, a trágyázást többnyire téli időbén szokták végezni, amikor a' földek üresen állnak, viszont a rossz utak ós rövid munkana-, pok mellett, amilyenek) a téli napok, 12 vagy 14 kilométer távolságra nem lehet naponta egynél többször fordulni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha egy földhözjuttatott rendesen akarná a neki 7. ülése. 1937 március 10-én, szerdán, kiosztott földeket megmunkálni és meg akarná trágyázni, amihez legalább 20 szekér trágya szükséges, 20 kocsi fuvart kellene kifizetnie abban taz esetben, ha az a földterület például 10 vagy 12 kilométer távolságra fekszik .a községtől. Már pedig erre teljesen képtelenek azok a szerencsétlen emberek,, akik a földreformeljárás során ilyen földhöz hozzájutottak. Ennek következménye, hogy a nagy távolság miatt ezeket a kis parcellákat az illető' f öldhözjuttatottak nem tudják rendesen megmunkálni, nem tudják trágyázni, nem tudják a földnek a termőerőt visszaadni és így bármilyen jóminőségűek is ezek a földek, 'bármilyen magas kataszteri ösatályba vannak is sorozva, teljesen lesoványodnak, mindig kisebb terméseredményeket hoznak. Számolnunk kell tehát azzal is, hogy ha ma kénesek is megfizetni a tulajdonosok azokat a terheket, amelyeket a kiadandó rendelet rájuk ró, később, amikor a földek még soványabbak lesznek s még kevesebbet hoznak, mert mondom, a nagy távolság miatt nem tudják rendesen megmunkálni ezeket a területeket, nem lesznek képesek laz előírt terheket megfizetni. Én tehát még arra volnék bátor a t. pénzügyminiszter úr figyelmét felhívni, mert látom, hogy a pénzügyminiszter úrban tényleg megvan a jószándék aziránt, hogy ezt a kérdést nyugvópontra juttassa: érdemes lenne foglalkozni azzal a gondolattal is, hogy ha már a földhözjuttatottak ilyen egyholdas parcellákat kaptak, akkor ki kellene cserélni ezeket a földterületeket a községhez köwiebb fekvő területekre. Ha például a községhez közel akadnak nagyobb birtokok, akkor ezekre kellene kicserélni a földhözjuttatottak területeit, mert végeredményben a nagyobb birtokosnak mindegy, ha a községtől például 12 kilométernyire van a földje, (Bárczay Ferenc közbeszól.) onert ha ott tanyát épít, úgy helyből meg tudja munkálni a földeket. Es akkor viszont a földhözjuttatottak is tényleg használni tudják ós rendesem meg tudják .munkálni a nekik kiosztott területeket és képesek lesznek fizetni azokat a terheket is, amelyeket a kormány, illetve a most kiadandó rendelet rájuk .megállapít. Csupán ezekre voltaim bátor még felhívni a pénzügyminiszter úr figyelmét. Egyébként a pénzügyminiszter úr válaszát, abban a reményben, hogy a rendelet az általam felhozott szempontokra is figyelemmel lesz, ezzel a fenntartással elfogadom. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az interpellációra adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Györki Imre képviselő úr Interpellációja a hönvédelmi, valamint az iparügyi miniszter urakhoz a kisiparosok részére juttatott katonai bafcamesszállítás egységárának megállapítása tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): (Interpelláció a mi. fcir. iparügyi és Ihonvédelemügyi miniszter urakhoz a kisiparosok részére juttatott katonai bakancs egységárának megállapítása, tárgyában. A honvédelmi minisztérium az Iparosok Országos Központi Szövetkezete útján egyes ipartestület eipésizcsoportját meghízta katonai bakancs aljaniunkájának elkészítésével. Ezzel a megbízással kapcsolatosan kérdem