Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-196

Az országgyűlés képviselőházának 19 t kérdésiben nem történt semmi. Hogy ez meny­nyibe szükséges, azt tudja minden gazda. Ez, a magas vámtarifa megdrágítja a mezőgazda­sági termelést egyrészt -azáltal, hogy a magyar mezőgazdaság miniden iparcikket drágán vásá­rol, másrészt pedig a mezőgazdasági exportot rontja. Természetes, hogy ha valamelyik kül­földi ipari állam nem tud Magyarországra iparcikkeket exportálni, akkor a mi mezőgaz­dasági produktumaink 'bevitele elé nehézsége­ket gördít. Hogy milyen hihetetlen magas díjtételek vannak ebiben a vámtarifában, arra nézve egypár adatot kívánok felolvasni. Csakis olyan tételeket fogok megemlíteni, .melyek a mezőgazdaság termelésének legfontosabb szük­ségletei. Például az eke és ekealkatrészek vám­tétele az 'érték 34'5 százaléka, plusz 8 százalek vasipari váltság. A marhalánc vámja^ 160 szá­zalék, plusz 12 százalék vasipari váltság, a trágyavilla vámja 71*4 százalék, plusz 11 szá­zalék vasipari váltság, ugyanígy a táblaüveget 60 százalók vám terheli, plusz 9 százalék üveg­ipari váltság. így van ez a hordóknál is. Ha ezek a vámtételek továbbra is megma­radnak, a magyar mezőgazdaság versenyké­pességét a nálunk olcsóbban termelő mezőgaz­dasági államokkal szemben nem fogjuk tudni fenntartani. Ugyanakikor az az érdekes, hogy a napilapokban állandóan a magyar mezőgaz­daságot támadják azzal, hogy a magyar mező gazdaság drágít. Örömmel hallottam itt a múlt héten a Háziban, hogy nem a (magyar mező­gazdaság drágít, haneim a főváros vámtételei magasaik ós azért jutnak a fogyasztóhoz drá­gán a magyair mezőgazdaság produktumai. Hogy ezek az újságcikkek mennyire nem helyt­állók, azt az indexszámokból is meg lehet ál­lapítani. Az ujságOk cikkírói sajnos, nem vesz­nek fáradságot arra, hogy megnézzék ezeket. A Gazdaságkutató Intézet indexszámai szerint az 1913-as nagykereskedelmi árakat véve ala­pul, tehát száznak, 1933-ban a mezőgazdasági indexszám 61'5 volt, ugyanakkor az iparé 105, az árdifferencia tehát 40'5 százalék volt. 1933­ban már ez az árdifferencia lecsökkent a me­zőgazdaság javára 31 százalékra, sajnos, éppen most, midőn azt vetik a f mezőgazdaság sze­mlére, hogy a mezőgazdaság drágít, az agrár­olló ismét kinyílt. 1936-ban a mezőgazdaság indexszáma 75*4 volt, ugyanakkor az iparé 117*3. Tehát az árdifferencia ismét felszökött 41 '9-re. Folyó év januárjában a mezőgazda­ság indexszáma felszökött 83-ra, de nyomon követte ezt az ipari 'indexszám, amely ismét 124-re szökött fel. Az agrárolló nyílása tehát ismét 41 százalék. A magyar mezőgazdiaság feltétlenül elvárja, hogy ez az agrárolló bizo­nyos mértékben (becsukódjék, mert ennek hiányában a magyar mezőgazdaság nem tud jövedelmezően termelni és a világpiacon el­veszti versenyképességét. T. Ház! Ennek a javaslatnak tárgyalásá­nál köszönetet kell mondanom a földmívelés­ügyi miniszter úr ő nagyméltóságának azért, hogy a folyó gazdasági évben, a folyó költség­vetésben ta ímezőgazdasági kamarák népies is­meretterjesztő előadásaira 20.000 pengőt irány­zott elő. Köszönetet mondok ezért a miniszter úrnak és remélem, hogy a jövőben módjában lesz ezt fokozni is. Legyen meggyőződve a fe­lől, hogy ez jó befektetés, mert ez a gazdatár­sadaloniban a szaktudást emeli, — de örülök ennek azért is — mert az első eset, r hogy a földimívelésügyii kormányzat a kamarák intéz­ményét pénzügyileg is alátámasztja, segíti, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XII, ! . ülése 1937 március 9-én, kedden. 105 Mielőtt befejezném beszédemet, arra kéir­ném a miniszter urat, vegye igényibe a kama­rák munkáját minél többet, bízza meg őket egyes speciális feladatok elvégzésiével és le­gyen meggyőződve a felől, hogy a kamarák­Iban mindig az egyetemes magyar (gazdatársa­dalom érdekeiért önzetlenül dolgozó (munka­társakat fog találni. Mivel ez a javaslat a gaz­daszolidarítás eszméjét szolgálja és a 'mező­gazdasági kamarai intézmény hatékonyságát fejleszti, azt ^ általánosságiban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés u jobboldalon és a középen. — Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Takács Ferenc képviselő urat illeti a szó. Takács Ferenc: T. Kép viselőház! Az előt­tem szólott gróf Teleki képviselőtársam be­széde elején említette a magyar lakivitelt és elragadtatással szólott arról, hogy a lókivitel •most más kezekbe kerül. A szövetkezetről is beszélnek ennél a kérdésnél és mindenesetre válaszképpen tartozóim kijelenteni, hogy mi a szövetkezeteknek azt a formáját, amely elő­ször központokat alakít és azután igyekszik esetleg a vidéken az érdekeltek körében a szá­lakat kiépíteni, vagy nem is gondol a szálak kiépítésére, egyáltalában nienu tartjuk helyes­nek és azt hiszem, megkockáztathatom azt a kijelentést, (hogy a lényeg nem változik ilyen esetben, legfeljebb csak az örv lesz más. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Pedig az volna a fontos, hogy a kivitelnél tényleg azok­nak legyen végre már hasznuk, bevételük, akik a terményeket előállítják. (Ügy van! Ügy van-) Eddig azonban sajnos, azt tapasztaltuk, bogy akár kereskedelem, akár egykézrendszer van, mindig a termelő az, akit becsapnak és meg­kárioisítaniak. A javaslat előadója és Teleki gróf képvi­selőtársam is úgy tüntették fel ezt a javasla­tot, mint amelyik talán a tényleges birtokelosz­tásnak megfelel és az előadó úr és képviselő­társam is azt állította, hogy a hatoduk kúria beállítása szükséges és javít a helyzeten. Mind­járt beszédem elején 'megvizsgálom ebből a szempontból a kérdést. Magam- is szükségesnek tartom a mezőgazdasági érdekképviseletekről alkotott kamarai törvény reformját. Helyes, hogy a törvényt bizonyos idő után igyekeznek megváltoztatni, de én azt kérdezem, vájjon re­formnak lehet-e egyáltalában nevezni azt, bioigy az előttünk fekvő törvényjavaslat lényegileg nem tesz semmi mást, mint hogy besoroz még egy kúriát a nagybirtokosok részére & azon­kívül lehetőséget nyújt a kamaráknál a gazda­tisztek képviseletére 1 ? Mert tulajdonképpen ez a lényege az előttünk fekvő javaslatnak. Azon­kívül kapunk még néhány törvénysziakaszt, de semmi egyéb nem történik', pedig szükség volna arra, hogy a kamarák az eddigi hely­zettel szemben éppen azért, .mert bebizonyí­tották, hogy életképesiek és szükség van rájuk, fokozottabb mértékben rendelkezzenek hatás­körrel. Ez a törvényjavaslat azonban inkább elszed a kamaráktól hatásköröket és az a kö­rülmény is a hatáskörök csorbítása mellett szól, hogy a nagybirtok javára változtatják meg a kúraális beosztást. Mi szükség van érrel Azt gondolhatná valaki, hogy nem volt elég befolyása a nagybirtoknak a kamarában? Ta­lán úgyis tüntetik fel ezt a kérdést. De kérde­zenn, lehet-e másvalaki kamarai elnök, mint egy nagybirtokos, legfeljebb egy középbirtckos r (Baross Endre: Ha megválasztják, lehet.) de 15

Next

/
Thumbnails
Contents