Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-196

102 Az országgyűlés képviselőházának 19 6. ülése 1937 március 9-én, kedden. tel, egymillió schillinget az általa inaugurált tűzbiztosítási rendszerből szerez meg, a többit pedig kölcsön és segély alakiában a kormány nyújtja a kamarának. Hasonló a helyzet Németországban is. A pomerániai mezőgazdasági kamarának 4-5 millió márka bevétele van, a drezdainak 3-3 millió, a hallei mezőgazdasági kamarának pedig 7 millió márka díjbevétele van. Természetes, hogy ilyen óriási díjbevételek mellett ezek a kamarák sokkal többet tudnak a gazdatársadalom érdekében keresztülvinni, a szavuk is sokkal súlyosabb, mint a magyarországi mezőgazdasági kamaráké. Most, amikor a kamarai tagok száma emelkedni fog az új novelláris intézkedés folytán, feltétlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági kamarák díjbevétele is megfelelő mértékben emeltessék. Ezek a küföldi kamarák, elsősorban a németországi kamarák, a tisztviselők egész légióival állanak a gazdatársadalom segítségére, még pedig nemcsak központi tisztviselők, hanem külszolgálatot teljesítő tisztviselők légióival is. Például a hallei és a pomerániai mezőgazdasági kamaráknak 500, a drezdai mezőgazdasági kamarának 300 ilyen külszolgálatot teljesítő tisztviselője van, akik részint mint körzeti kísérlet-vezetők, részint mint gazdatitkárok állanak a gazdaközönség rendelkezésére. Meg kívánom említeni azt is, hogy Olaszországban Mussolini is elsősorban 800 ilyen gazdatitkárnak köszönheti a búzacsata megnyerését. Magyarországon is nagyobb gondot kellene tehát fordítani elsősorban az ilyen külszolgálatot teljesítő tisztviselőkre. Régi, gyakorlattal rendelkező okleveles gazdákat kellene alkalmazni, akik a gazdaközönséget nyáron, tavaszszal kint, a munkahelyükön, vetésközben, a szántóföldön keresnék fel, télen pedig az udvarokban, az állattenyésztéssel kapcsolatos kérdések megvitatására keresnék fel a gazdákat. Ezt a célkitűzést ismét elsősorban a DunaTiszaközi kamara valósította meg. A múlt évben öt, az idei költségvetési évben pedig már tíz úgynevezett járási előadót alkalmazott, akíiknek az 'a: fontos hivatásuk, hogy a gazdaközönséggel állandóan érintkezve, a gazdatársadalomnak hasznos útmutatással szolgáljanaik. Még egy újítást kívánok megemlíteni, amit az idei gazdasági évben ismét a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara valósít meg. A helyes vetésforgó, a talajerő fenntartása, a többtermelés és a minőségi termelés megoldása érdekében versenytermelést rendez az idén a 200 holdon aluli kisgazdák (körében, elsősorban 15 homokos járást vonva be ebbe a versenytermelési akcióba; a fősúlyt a takarmánytermelésre, a tengeri és burgonyatermelés fokozására helyezve, elsősorban azért, mivelhogy a magyar gazdatársadalom, és plédig az alföldi gazdatársadalom élete attól függ, hogy megfelelő állatállománya legyen, hiszen köztudomású, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége elsősorban az állatállomány nagyságától függ. A gazdálkodás alfája az állattenyésztés. Ha összehasonlítjuk a magyarországi állatállományt a külállamok állatállományával, akkor szomorú képet látunik. Példának okáért a lakosság számához viszonyítva, Magyarországon félannyi számos állat van, mint Ausztriában és csak negyedannyi, mint Dániának. Én a Duna-Tiszaközi kamarának ettől a versenytermelési akciójától remélem azt, hogy elsősorban az Alföldön, a nemes versengés közepette, a gazdaközönség figyelme főként a helyes vetésforgóra, a takarmány termelés fokozására, az állatállománynak, az állattenyésztésnek fokozására fog irányulni. Minden erővel törekedni kell arra, hogy a kamarák díjbevételét emeljük. A gazdatársadalom mai nehéz anyagi helyzetére való tekintettel azonban gondolni sem lehet arra, hogy a kamarai illetéket emeljük, ámbár meg kívánom jegyezni azt, hogy például Ausztriában a kamarai illeték 10% és ott az erdők is fizetnek (kamarai illetéket, azonban még Magyarországon is vannak olyan fórrások, amelyeket ki lehet aknázni a kamarák anyagi érdekeinek alátámasztására. Erre való tekintettel módosító indítványt nyújtottam be és arra kérném a miniszter urat, hogy legyen szíves majd ezt a módosító indítványt elfogadni, amelynek az a célja, hogy a mesterséges halastavakat méltóztassék kamarai illetékkel megróni, mert ezek földadót nem fizetnek, de az őstermelés körébe tartoznak, tehát ezeket is, éppúgy, mint a mezőgazdasági mellékipari üzemeket is, a rájuk kirótt keresetiadó alapján kamarai illetékkel lehetne megróni. Megjegyzem, hogy ugyanez vonatkozik a gazdatisztekre is. A kamarai törvény novellája hatékonyabbá kívánja tenni a kamara életműködését és ezért elsősorban a kamarai tagok számát, a kúriák számát szaporítja. Ezzel a kérdéssel nem kívánok bővebben foglalkozni, hiszen ezt az előadó úr szépen, klasszikusan előadta, mindenesetre azonban meg kívánom említeni azt, hogy igen helyesnek tartoan, hogy az I. kúriába, tehát a munkások kúriájába ezentúl a három holdig terjedő törpebirtokosok is bekerülnek. Ezek a törpebirtokosok, nem tudván megélni apró földjükből, mint mezőgazdasági munkások a munkapiacon elhelyezkedést keresnek, érdekeik tehát azonosak a mezőgazdasági munkásság érdekeivel. Ami már most az V. kúriának két részre való osztását, tudniillik azt illeti, hogy alaJkíttatik egy kúria a középbirtok és egy a nagybirtok számára, a magam részéről helyesléssel fogadom, mégpedig • elsősorban azért, mert remélem, hogy így a középbirtok nagyobb mértékben fog belekapcsolódni a kamarai életbe és ezáltal azok a körök, amelyeik hivatva vannak a község vezetésére, a kamarai életben is vezetőszerephez fognak jutni. A nagybirtok na gyobb fokú bekapcsolásával pedig a mezőgazdasági kultúra további fejlesztését, a kísérletügynek a kamarába való beolvasztását remélem megvalósíthatónak. Elsősorban azonban azáltal fog sokat nyerni a kamara, hogy a gazdatisztek a kamarába kerülnek, mivel a kamara a gazdatisztek szakismeretét nem nélkülözheti. Ennek rendkívüli módon örülök, én azonban még tovább szeretnék e téren menni s mivel a szakismeret fontosságát ismerem és tudom, hogy a kamarai élet ezt nem nélkülözheti, örülnék, ha mód adatnék arra, hogy az V. és a VI. kúria képviseletében résztvevő gazdatisztek mint e birtokkategóriák képviselői a megyei mezőgazdasági bizottságba, sőt a kamarába is bekerülnének. A novellának új intézkedése, hogy ezentúl kamarai tag csak az lehet, akinek jövedelme mezőgazdasági muukából, vagy Pedig tényleges földbirtokjövedelemből származik, legalább is nagyrészben. Ez az intézkedés a gazdatársadalomnak régi kívánsága. Tudom, hogy ennek következtében sok értékes kamarai tag ki fog kapcsolódni a kamarák működéséből, de remélem, hogy ezeket örökös tagság juttatásával a kellő helyre be lehet juttatni és remélem, hogy