Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-193

2 Az országgyűlés képviselőházának 19 Veres Zoltán (felolvassa a törvényjavaslatot) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásában is elfogadni? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik az 1934. évi XII. te. 27. §-ában, illetve az ennek alapján kibocsátott tervezetben biztosított kivételes jogkörben tett intézkedésekről szóló belügyminiszterii jelentós (írom. 355, 378. sz.) tárgyalása. Gergelyffy András előadó urat illeti a szó. Gergelyffy András előadó: T. Képviselőház! A székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. te. egyes olyan rendelkezésein, amelyekről az életbeléptetés után eltelt három év tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy azok a gyakorlati életben nem váltak be, a törvényhozás az 1934 : XII. te. megalkotásával bizonyos módosításokat vitt keresztül. Ezek mellett a módosítások mellett azonban az akkor már közismert tények és az ezen tényeken rejlő okok alapján szükségét látta a törvényhozás annak, hogy ebben a törvényben — mintegy átmeneti intézkedésként — külön még egy szakaszt vett fel és ez volt az ú. n. szanálási szakasz, amely a székesfőváros szanálása tekintetében foglalt magában fontos rendelkezéseket. Köztudomású volt ugyanis már abban az időben, hogy a székesfőváros háztartásának helyzete rendkívüli módon megromlott és a főváros zárszámadásait az 1932. év óta állandóan súlyos deficittel zárta, (Peyer Károly: Igen, mert hamis jelentést csináltak! — Müller Antal: Úgy van! — Peyer Károly: Teljesen téves, az előadó úr nem ismeri a dolgokat), annak dacára, hogy a községi háztartás céljaira az üzemek hozzájárulásait, az üzleti feleslegeket meghaladóan túlzott mértékben vették igénybe, viszont a költségvetést mindenkor terhelő beruházási kiadásokat pedig lényegesein redukálták (Peyer Károly: A dömping-sajtóra, a piszok-sajtóra vették igénybe az üzemeket! Erre pumpolták ki onnan a pénzt, a felesleget! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Peyer Károly képviselő urat rendreutasítom. Gergelyffy András előadó: és az ilyen természetű kiadásokat a lehetőség szerint elodázták. (Farkas István: Milotay úrnak kellett! — Zaj. — Peyer Károly: Hatvanezer pengő havonta!) Ez a körülmény, a székesfőváros háztartásának ez a súlyos helyzete indította a törvényhozást arra az elhatározásra, hogy az 1934. évi XII. tcikkbe a 27. §-t felvette éis ebben a ^szakaszban a székesfőváros szanálása érdekében rendkívüli intézkedések megtételére adott a m. kir. belügyminiszternek felhatalmazást. (Propper Sándor: Szanálják az államháztartást! Az is deficites!) Ennek a felhatalmazásnak az alapján a m. kir. belügyminiszter úr abból a célból, hogy a székesfőváros költségvetésének egyensúlya bizto3Íttassék, továbbá, hogy a teherviselő közönség érdekében a székesfőváros háztartásában és üzemi gazdálkodásában fokozott takarékosság érvényesíttessék (Peyer Károly: Igen, elvették a szenet és a gázt a munkásoktól!) és végül hogy a székesfőváros közigazgatásának vitele célszerűen és a gazdaságosság követelményeinek megfelelően szabályoztassék, a törvény életbeléptetésével egyide- . 3. ülése 1937 március 3-án, szerdán. jüleg úgynevezett szanálási tervezetet bocsátott kii, (Petrovácz Gyula: Ez sem stimmel! Elmúlt egy esztendő! —- Farkas István: Jól nézett ki! — Peyer Károly: A szanálás utolsó hetében adták ki! — Propper Sándor: Az alkalmazottaikat megnyomorították, lajblból adták ki!) azonban a kétévi határidőn belül. (Derültség a balés a szélsőbaloldalon.) A végrehajtás a határidőn belül megtörtént. (Petrovácz Gyula: De nem egyidejűleg! — Peyer Károly: Az előadó Úr nem ismeri a témát! Rosszul tanulta meg a leckét, a tanárok itt ülnek! A padokban majd vizsgáztatják! — Zaj.) Ezt a tervezetet az idézett törvényszakasz (2) bekezdése értelmében kivételes jogkörben a székesfőváros főpolgármestere volt köteles (Mozgás a bal- és szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) fokozatosan, de a törvény életbeléptetésétől számítva lehetőleg egy éven belül, legkésőbb azonban két év alatt végrehajtani és pedig tekintet nélkül arra, hogy a tervezett és szükségesnek mutatkozó eljárás vagy intézkedés, a közigazgatási bizottság hatáskörét kivéve, a törvényhatóság bármely hatóságának vagy szervének a hatáskörébe tartozott is egyébként. Az idézett törvényszakasz 10. bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogv a belügyminiszter a székesfőváros főpolgármestere kivételes jogkörének megszűnte után a tervezet végrehajtásáról az országgyűlésnek jelentést tenni köteles. Ennek a kötelességnek tesz eleget a m. kir. belügyminiszter úr, amikor a kétévi szanálási idő eltelte után az 1934: XII. te. 27. §-ábau, illetőleg az ennek alapján kibocsátott tervezetben biztosított kivételes jogkörben tett intézkedésekről szóló 355. számú jelentését az országgyűlés elé terjeszti. T. Képviselőház! Ezeknek az előzményeknek előrebocsátása után iméltóztajssaniaík: megengedni, hogy a belügyminiszter úr jelentését a t. Ház előtt röviden az alábbiakban ismertessem. Azok az intézkedések, illetőleg azok a javaslatok, amelyeket a székesfőváros főpolgármestere a számára biztosított kivételes jogkörben tett, két csoportra oszthatók. Az első csoportba azok az intézkedések, illetőleg azok a határozatok tartoznak, amelyek a főváros szorosan vett közigazgatási és közoktatási szervezetére és az ezekkel kapcsolatos kiadások csökkentésére vonatkoznak; a második csoportba viszont azok az intézkedések sorozha tók, amelyek a székesfővárosi üzemek működésének gazdaságosabbá tótelére irányulnak és ezeknek az üzemeknek rentabilitását igyekeztek előmozdítani és biztosítani. Az első csoportba tartozó határozatokat, illetőleg intézkedéseket és rendeleteket a főpolgármester a számára biztosított kivételes jogkörben maga bocsátotta ki, illetőleg tette meg, míg a második csoportba tartozó intézkedéseknél a főpolgármester a 4600/1933. számú miniszterelnöki rendelet értelmében a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága útján már csak mint javaslattevő szerv szerepelt, míg a szükséges intézkedéseket az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg a m. kir- belügyminiszter úr tette meg. Áttérve ezek után a szanálás érdekében tett egyes intézkedések ismertetésére, úgy gondolom, hogy a belügyminiszteri jelentésben foglalt anyag könnyebb áttekinthetősége szempontjából talán akkor járok el helyesen, ha mindjárt taxatíve felsorolom azokat a határozatokat és rendeleteket, amelyeket a főpolgármester a számára biztosított kivételes jogkörban kibocsátott és amelyek iigy az általános