Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-195

Az országgyűlés képviselőházának lí sége; kell, hogy ő is jelen lehessen és döntő befolyása legyen. (Mojzes János: Szaifcbizottság még joblb lenne!) Ugyanez áll a földek osztályozására is. Ma tényleg az a helyzet, hogy az országi legtöbb vidékén a szántóföldek lehetetlenül [magas osztályba vannak sorozva, különösen NyugatMagyarországon. (Mojzes János: A kisbirtokosoknál!) Ez a vidék régebben a bécsi és ausztriai piacok segítségét élvezte, oda tudott szállítani, ennélfogva a földeket magas osztályokba sorozták; most emiatt olyan magas adóterhet kénytelenek viselni, amelyet a mai viszonyok között nem bírnak el. Ha az ember ezeken a viszonyokon változtatni kíván, elsősorban a kamarához fordul. A kamara a legtöbb esetben néhány hónap múlva kiküldi szakemberét, aiki künn van egypár napig és a dolog vége az, (Mojzes János: Felemelik a kataszteri tiszta jövedelmet!) hogy hacsak két osztállyal nem szállítják lejjebb a föld osztályozását, akkor már az illető gazda tartozik viselni a jelentős költségeket. Legalább oda kellene hatni, hogy a gazdát ne terhelje a költség még akkor sem, ha az illető földet nem két osztállyal, hanem, mondjuk, csak egy osztállyal lejjebb sorozzák. Mert nagyon gyakran előfordul, hogy nem alacsonyabb, hanem még magasabb osztályba sorozzák az illető földet. Amint mondottam, főleg az adókivetésnél jusson szerep a gazdasági szakembereknek és ne mindig a fináncszempont érvényesüljön, mint a legtöbb kérdésben. Javulásra elsősorban akkor lenne kilátás, ha a kamarai választás és a mezőgazdasági bizottságba való választás egyszerűbb lenne. Ne legyen hat csoport, hanem legfeljebb három. Nekem ajZ, lenne a véleményem, hogy még ez is felesleges, hanem minden község válaszszon maga, vagy a lélekszám, arányának, vagy a földterületnek megfelelően úgy a mezőgazdasági bizottságba, mint a mezőgazdasági kamarába. (Mojzes János: Ez lenne a leghelyesebb!) Akkor igenis lenne tényleges választás, mert minden községnek módjában volna saját embereit kiválasztani és beküldeni; a mostani rendszer mellett azonban, (Mojzes János: Az kinevezés!) amikor hat csoportban választanak, egyik ember sem ismeri ki magát és a vége az, hogy egyik sem megy oda, egyik ember sem szavaz, így tehát egyszerű kinevezés folyik. (Mojzes János: A kamarának nincs kapcsolata a néppel!) Én a magam részéről helyeslem az Országos Mezőgazdasági Kamara által megjelölt módosításokat, mégpedig azt, hogy az 1. § olyképpen módosítandó, hogy községi mezőgazdasági bizottság minden nagyközségben, illetőleg körjegyzőségben, az illetékes mezőgazdasági kamara javaslatára pedig kisközségekben is alakítandó. Ez nagyon helyes előterjesztés és én magam is hozzájárulnék, ha a t- Ház ezt elfogadná. Mert miért legyen az a helyzet, hogy az egyik községnek megvan a mezőgazdasági (bizottsága, amely mégis esak fel tudja terjeszteni az ő kívánságait és kérelmeit, ellenben a másik községnek, amely talán néhányszáz lélekkel kevesebbet számlál és amely talán nincsen a vármegyei urak kegyében, ne legyen ilyen mezőgazdasági bizottsága és ne legyen beleszólása ezekbe a kérdésekbe. Ennek az előterjesztésnek 3. pontja úgy szól, hogy az érdekképviselet alsó tagozatainak elnökei hivataluk folytán választás nélkül 5. ülése 1937 március 5-én, pénteken. 95 legyenek tagjai a közvetlen következő tagozatoknak. Ezt is helyeslem, sőt hozzátenném azt, hogy a nagyobb (községek, mondjuk a 4—5000 lelket számláló nagyközségek mezőgazdasági bizottságának elnökei legyenek közvetlenül tagjai a mezőgazdasági kamaráknak is, amikor is okvetlenül helyet kapnának ott a mezőgazdaság szószólói. Ez talán fontosaJhb lenne mint az, ami a javaslatban van kimondva, hogy tudniillik a kamarában helyet kapnak az illető törvényhatóságok első tisztviselői. Ez nem világos kijelölés, ímert ha meg lenne jelölve, hogy a törvényhatóság első tisztviselője, akkor tudnánk, hogy az az alispán, de az a megjelölés, hogy »első tisztviselőit*, (minden törvényhatóság . . . (Hertelendy Miklós közbeszól) A törvényjavaslat szerint a kamara tagjai a törvényhatóság »első tisztviselői«, töíbbes számiban. A vármegyénél van 8—10 vezető tisztviselő is és ebben a vonatkozásban nem intézkedik egészen világosan a törvényjavaslat. (Mojzes János: Egyesszámban kell!) A törvényjavaslat 8. %-& a vármegye első tisztviselőiről beszél, mert azt mondja, hogy (olvassa): »Hivataliból rendes tagjai a mezőgazdasági kamarának ama törvényhatóságok első tisztviselői, valamint ama vitézi törzsszékek egy-egy kiküldöttje iis, amelyekre a kamara működési területe kiterjed.« Tehát a »tisztviselői« szó van itt, vagyis négyötről is lehet szó, nincs tisztán és világosan megjelölve, kikről szól a javaslat. Nagyon helyesen meg lehetne jelölni, hogy akiről szó van, az például az alispán, vagy a főjegyző és így tovább. Én azonban igen nagy számban nem szeretném a közigazgatási tisztviselőket ott ibent látni. (Ügy van! bal felől. — Gaal Olivér: Semmi közük hozzá!) Minthogy itt mezőgazdasági érdekképviseletekről van szó, tényleg legyenek jelen a mezőgazdaság hivatott képviselői (Mojzes János: Legyenek gazdák Ibenne!), alkik maguk között őszintén meg merik vitatni a mezőgazdaság összes égető kérdéseit; ellenben ha ott nagyszámiban jelen vanmaik a közigazgatás vezető személyei, akkor (Mojzes János: Sóhivatal lesz belőle!), már nem merik ott az összes panaszokat olyan őszinteséggel felhozni (Gaál Olivér: Az lesz belőle, ami a vármegyei közgyűlésből!), mint ha maguk között lennének latnaikor is őszintén, szívük mélyéből feltárhatnák a panaszaikat. T. Képviselőház! Helyes az Országos Mezőgazdasági Kamara előterjesztésének 6. pontja is, amely úgy szól, hogy (olvassa): »Rendeaendő az Országos Mezőgazdasági Kamara és a mezőgazdasági kamarák jogköre olymódon, hogy az Országos Mezőgazdasági Kannára és a mezőgazdasági kamarák véleménye, ez utóbbiaké közvetlenül minden mezőgazdasági vonatkozású intézkedés megtétele előtt meghallgatandó legyen.« Itt főleg az adóztatás körül fennálló jelenlegi nehézségekre és jelenlegi vámrendszerünkre gondolok, amelynek megváltoztatását az összes mezőgazdasági érdekeltségek állandóan napirenden tartják és amelynek megváltoztatása érdekében eddig, sajnos, semmiféle intézkedést, de esak még komoly ígéretet sem kaptunk. Úgyszintén fontos — minit mondottam, — az Országos Mezőgazdasági Kamara előterjesztésének 7. poffitja, amely úgy szól, hogy (olvassa): »A mezőgazdasági kamarák^ részére működésük (hatékonyságának fokozására megfelelő anyagi létalap biztosítandó«. Ehhez hozzájárulok, t. Képviselőház, de semmiesetre 13*