Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-195

Az országgyűlés képviselőházának lí sége; kell, hogy ő is jelen lehessen és döntő befolyása legyen. (Mojzes János: Szaifcbizott­ság még joblb lenne!) Ugyanez áll a földek osztályozására is. Ma tényleg az a helyzet, hogy az országi legtöbb vidékén a szántóföldek lehetetlenül [magas osztályba vannak sorozva, különösen Nyugat­Magyarországon. (Mojzes János: A kisbirto­kosoknál!) Ez a vidék régebben a bécsi és ausztriai piacok segítségét élvezte, oda tudott szállítani, ennélfogva a földeket magas osztá­lyokba sorozták; most emiatt olyan magas adóterhet kénytelenek viselni, amelyet a mai viszonyok között nem bírnak el. Ha az ember ezeken a viszonyokon változ­tatni kíván, elsősorban a kamarához fordul. A kamara a legtöbb esetben néhány hónap múlva kiküldi szakemberét, aiki künn van egypár napig és a dolog vége az, (Mojzes János: Fel­emelik a kataszteri tiszta jövedelmet!) hogy hacsak két osztállyal nem szállítják lejjebb a föld osztályozását, akkor már az illető gazda tartozik viselni a jelentős költségeket. Leg­alább oda kellene hatni, hogy a gazdát ne ter­helje a költség még akkor sem, ha az illető földet nem két osztállyal, hanem, mondjuk, csak egy osztállyal lejjebb sorozzák. Mert na­gyon gyakran előfordul, hogy nem alacso­nyabb, hanem még magasabb osztályba soroz­zák az illető földet. Amint mondottam, főleg az adókivetésnél jusson szerep a gazdasági szak­embereknek és ne mindig a fináncszempont érvényesüljön, mint a legtöbb kérdésben. Javulásra elsősorban akkor lenne kilátás, ha a kamarai választás és a mezőgazdasági bizottságba való választás egyszerűbb lenne. Ne legyen hat csoport, hanem legfeljebb há­rom. Nekem ajZ, lenne a véleményem, hogy még ez is felesleges, hanem minden község válasz­szon maga, vagy a lélekszám, arányának, vagy a földterületnek megfelelően úgy a mezőgaz­dasági bizottságba, mint a mezőgazdasági ka­marába. (Mojzes János: Ez lenne a leghelye­sebb!) Akkor igenis lenne tényleges választás, mert minden községnek módjában volna saját embereit kiválasztani és beküldeni; a mostani rendszer mellett azonban, (Mojzes János: Az kinevezés!) amikor hat csoportban választa­nak, egyik ember sem ismeri ki magát és a vége az, hogy egyik sem megy oda, egyik em­ber sem szavaz, így tehát egyszerű kinevezés folyik. (Mojzes János: A kamarának nincs kapcsolata a néppel!) Én a magam részéről helyeslem az Orszá­gos Mezőgazdasági Kamara által megjelölt módosításokat, mégpedig azt, hogy az 1. § oly­képpen módosítandó, hogy községi mezőgazda­sági bizottság minden nagyközségben, illetőleg körjegyzőségben, az illetékes mezőgazdasági kamara javaslatára pedig kisközségekben is alakítandó. Ez nagyon helyes előterjesztés és én magam is hozzájárulnék, ha a t- Ház ezt elfogadná. Mert miért legyen az a helyzet, hogy az egyik községnek megvan a mezőgazdasági (bizottsága, amely mégis esak fel tudja terjeszteni az ő kí­vánságait és kérelmeit, ellenben a másik köz­ségnek, amely talán néhányszáz lélekkel keve­sebbet számlál és amely talán nincsen a vár­megyei urak kegyében, ne legyen ilyen mező­gazdasági bizottsága és ne legyen beleszólása ezekbe a kérdésekbe. Ennek az előterjesztésnek 3. pontja úgy szól, hogy az érdekképviselet alsó tagozatai­nak elnökei hivataluk folytán választás nélkül 5. ülése 1937 március 5-én, pénteken. 95 legyenek tagjai a közvetlen következő tagozatok­nak. Ezt is helyeslem, sőt hozzátenném azt, hogy a nagyobb (községek, mondjuk a 4—5000 lel­ket számláló nagyközségek mezőgazdasági bi­zottságának elnökei legyenek közvetlenül tag­jai a mezőgazdasági kamaráknak is, amikor is okvetlenül helyet kapnának ott a mezőgazda­ság szószólói. Ez talán fontosaJhb lenne mint az, ami a javaslatban van kimondva, hogy tudniil­lik a kamarában helyet kapnak az illető törvény­hatóságok első tisztviselői. Ez nem világos ki­jelölés, ímert ha meg lenne jelölve, hogy a tör­vényhatóság első tisztviselője, akkor tudnánk, hogy az az alispán, de az a megjelölés, hogy »első tisztviselőit*, (minden törvényhatóság . . . (Hertelendy Miklós közbeszól) A törvényjavas­lat szerint a kamara tagjai a törvényhatóság »első tisztviselői«, töíbbes számiban. A vármegyé­nél van 8—10 vezető tisztviselő is és ebben a vonatkozásban nem intézkedik egészen világo­san a törvényjavaslat. (Mojzes János: Egyes­számban kell!) A törvényjavaslat 8. %-& a vár­megye első tisztviselőiről beszél, mert azt mondja, hogy (olvassa): »Hivataliból rendes tagjai a mezőgazdasági kamarának ama tör­vényhatóságok első tisztviselői, valamint ama vitézi törzsszékek egy-egy kiküldöttje iis, amelyekre a kamara működési területe kiterjed.« Tehát a »tisztviselői« szó van itt, vagyis négy­ötről is lehet szó, nincs tisztán és világosan megjelölve, kikről szól a javaslat. Nagyon he­lyesen meg lehetne jelölni, hogy akiről szó van, az például az alispán, vagy a főjegyző és így tovább. Én azonban igen nagy számban nem sze­retném a közigazgatási tisztviselőket ott ibent látni. (Ügy van! bal felől. — Gaal Olivér: Semmi közük hozzá!) Minthogy itt mezőgazda­sági érdekképviseletekről van szó, tényleg le­gyenek jelen a mezőgazdaság hivatott képvi­selői (Mojzes János: Legyenek gazdák Ibenne!), alkik maguk között őszintén meg merik vitatni a mezőgazdaság összes égető kérdéseit; ellen­ben ha ott nagyszámiban jelen vanmaik a köz­igazgatás vezető személyei, akkor (Mojzes Já­nos: Sóhivatal lesz belőle!), már nem merik ott az összes panaszokat olyan őszinteséggel fel­hozni (Gaál Olivér: Az lesz belőle, ami a vár­megyei közgyűlésből!), mint ha maguk között lennének latnaikor is őszintén, szívük mélyéből feltárhatnák a panaszaikat. T. Képviselőház! Helyes az Országos Me­zőgazdasági Kamara előterjesztésének 6. pontja is, amely úgy szól, hogy (olvassa): »Rende­aendő az Országos Mezőgazdasági Kamara és a mezőgazdasági kamarák jogköre olymódon, hogy az Országos Mezőgazdasági Kannára és a mezőgazdasági kamarák véleménye, ez utób­biaké közvetlenül minden mezőgazdasági vo­natkozású intézkedés megtétele előtt meghall­gatandó legyen.« Itt főleg az adóztatás körül fennálló jelenlegi nehézségekre és jelenlegi vámrendszerünkre gondolok, amelynek megvál­toztatását az összes mezőgazdasági érdekeltsé­gek állandóan napirenden tartják és amelynek megváltoztatása érdekében eddig, sajnos, sem­miféle intézkedést, de esak még komoly ígé­retet sem kaptunk. Úgyszintén fontos — minit mondottam, — az Országos Mezőgazdasági Kamara előterjesz­tésének 7. poffitja, amely úgy szól, hogy (ol­vassa): »A mezőgazdasági kamarák^ részére működésük (hatékonyságának fokozására meg­felelő anyagi létalap biztosítandó«. Ehhez hozzájárulok, t. Képviselőház, de semmiesetre 13*

Next

/
Thumbnails
Contents